Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-05 / 126. szám
2 mMüm 1941 június 5. Megnyílt a Varga vendéglő kerthelyisége Zalaegerszeg legkellemesebb szórakozóhelye Berzsenyi utcában, a postapalota mellett. Kitűnő magyar konyha, állandóan frissen csapolt sörök Zamatos, jófaju borok. Tekepálya. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara felhívása a iégkár ellen biztosított gazdaközönséghez A kamarai körzetben mindaz őszi, mind a tavaszi rossz időjárás miatt az őszi meg a tavaszi gabonák általában későbben és rosz- szabbul előkészitett talajba kerültek, későbben keltek, az ősziek rosszul teleltek, nagy általánosságban fejlődésük nem áll azon a fokon, mint a rendes időjárás mellett és ennek következtében az aratási időpont kitolása ismét valószínűnek látszik. Ebből a körülményből kiindulva a kamara előterjesztéssel fordult az egyezményes társaságok központi Jégkárfelvételi Irodájához és az egyezményen kívül álló Gazdák Biztositó Szövetkezetéhez, hogy a kötvényfeltételszerü terméshozam leszállítási határidő tolassák ki.' A biztosító társaságok általában nagy megértéssel és előzékenységgel fogadták a kamara előterjesztését és az egyezménybe tömörült társaságok a hozamleszállitási határidő halasztását minden olyan esetben, amikor az megokoltnak látszik, engedélyezi, ha a biztositó fél a társasághoz erre vonatkozólag kérést intéz. Az egyezményes társaságok a kalászosoknál a hozamleszállitási határidőt jinius hó 8-ig, de megokolt esetben esetleg junius 15-éig is engedélyezik. A Gazdák Biztositó Szövetkezete a hozamleszállitási határidőket a kamarai előterjesztés alapján 1941. évre a következőkben állapította meg: repcénél május hó 15. helyett junius 1, tengeri, cirók, kender, dohány, szőlő, szójabab és ricinustermés leszállítási határideje julius 5. A többi termények, tehát a kalászosok leszállításának határideje junius 15 »WM¥M»»»W»n,*l***<W****iVW*£V**W*W«-j— Női szöveteik lés fehérnemű anyagok kitűnő minőségben ‘kaphatók. Schütz Árúház. Jönnek az aluminium pengősök Nagy érdeklődéssel fogadja majd a közönség azt az uj kispénznemet, amelyet a Magyar Nemzeti Bank most készíttetett. Nemcsak uj pénzről, de uj anyagról van szó, a kecses, fehér, könnyű aluminiumércről, amely pedig igazán hivatott arra, hogy forgalmi pénz anyagául szolgáljon. A közönség régen szeretetébe fogadta a „kis bankó“-kal is, az egy-, két- és ölpengőst, de a kis bankjegyek előállításuk és gyorselhasználódásuk folytán költségesek. Az egy- és két- pengős sokat forog, naponta többször gazdát cserél, begyürik zsebbe, pénztárca kisrekeszébe, — gyorsan szakad és rongálódik. A pontos és szép nyomdai előállítás költsége ugyanakkor alig kerül kevesebbe, mint az öregebb bankóké. Ezek a szempontok késztették arra a meggondolásra a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságát, hogy az egy- és kétpengősöket ne papirosból, hanem egyéb anyagból készíttesse. Magyarországon meglehetős mennyiségben van bauxit, abból készül elektrolízis révén a szép, finom, ellenálló és mégis könnyű aluminium, amely kiválóan alkalmas pénzverésre A próbák jól sikerültek s a jegybank nyolcvanmillió pengő névértékű egy- és kétpengőst veretett alumíniumból. Az uj pénz nemsokára forgalomba kerül. (Berlini levél) (Hans Lanqsbergerrel először Norvégiában TaTálkóztam. Onnan, közös utunk vezetett a finn csataterekre, együtt voltunk a kitälei erdőben, majd újra Norvégia jött a vosisi kalanddal. Márciusban Garmischban hozott össze a sors kettőnket, majd néha a Wilhelm-Strasse sajtó- értekezletein láttuk egymást viszont. — Svájci újságíró, de a Deutsche Allgemeine Zeitung munkatársa s azonkívül féinyké- pészriportere az egyik több nyelven megjelenő német folyóiratnak. Az egyik budapesti lap berlini tudósítója azt írta róla március 14-iki számában, hogy Oroszországba készül, Ilusinszik városába, hogy az ottani Petőfi legenda még meglevő nyomai után kutasson. Landsbergerről tudtam, hogy nagy világjáró. Beutazta gépkocsijával egész Európát, egész Ázsiát, átment Amerikába is és Ausztráliában is járt már. Egyedül a fekete földrészen,, Afrikában nem volt még. A Petőfi iránt való érdeklődéséről már hallottam, de a pesti lapban megjelent közlemény nagyon érdekelt. Fölkerestem és elbeszélgettem vele a dolgokról. Ennek a beszélgetésnek a lényegét itt adom:) »Petőfi Sándort német fordításokban ismertem meg. Versei nagyon a lelkemhez nőttek és abban az időben sokat gondolkoztam azon, hogy megtanulok magyarul is. Sajnos, az idő rövid volt ehhez, a magyar nyelvtanulás elmaradt, de ezzel szemben a legkisebb részletekig megismertem Petőfi Sándor különös üstököséletét. Igen! Ez a legjellemzőbb rá: üstökösélet. Petőfi Sándor jött és eltűnt, de hogy honnan jött és hova tűnt el, ima lsem tudja biztosan senki. Bizonytalanság rejtőzik születési helye körül, de még nagyobb a bizonytalanság halálával kapcsolatban. Ez a két roppant érdekes körülmény versein és költészetén kívül is teljes mértékben ébren tartották Petőfi iránti érdeklődésemét azon a tényen kívül is, hogy Petőfi Sándor költészete nemcsak a magyar művelődés dísze, hanem kimagasló értéke az egész emberiség szellemi fejlődésének is. A kérdés mindig érdekelt és így hosszú éveken keresztül magyar ismerőseim útján állandóan figyelemmel kísértem különösen a Petőfi halálára vonatkozó különböző újsághíreket és más eseményeket is. De itt meg kell áltanunk egy pillanatra. Ahogy én tudom a dolgot, Petőfi segesvári éléstáré vonatkozólag nincs százszázalékos biztos adat. A segesvári hősi halálnak egyetlen bizonyítéka a csata után elterjedt és a magyar köztudatba átment híreken kívül az egyik, császári ezredesnek 1852-ben beadott jelentése, amelyben az ezredes azt jelentette, hogy az általa a segesvári csatatéren látott szakállas magyar lel kelő tis zt holttestével kapcsolatban fennáll a lehetőség arra, hogy az Petőfi holtteste volt. Tudomásom szerint ez az egyetlen bizonyíték arra, — ami tényleges bizonyíték számba mehet — hogy Petőfi Sándor tényleg a segesvári csatatéren esett el. ( Ezzel szemben: a jelentés után 10 évvel már a magyar sajtóban felbukkant e,gy kósza hír, amely szerint Petőfi Sándort Oroszországban, Husinszk városkában látták. Ez a hír állandóan visszatérő híre volt a múlt évszázadnak, csak a városnév változott. Szerepelt Irkutzkon kívül egész sereg más város és község neve a Bajkát-tó környékén. De mái szemmel nézve különös jelentősége van az Husinszk névnek, mert a világháború befejezése után három magyar katona azzal tért vissza orosz hadifogságból, hogy Husinszk városában tényleg látták Petőfi Sándor sírját is hallottak arról ft legendáról, amely az egész vidéken el volt ABAFFY LÁSZLÓ. Ha uaralai megy, vagy hosszal időt tölt távol otthonától: biztosítson r • I r A Peföfl-leg endo. nyomában terjedve es amely szerint Ilusinszk városában, egy nagy magyar kölitő élt hosszú ideig, egész haláláig száműzetésben. Tudok arról is, hogy az egyik hadifogoly egy állítólagos fényképet is hozott magával Petőfi Sándor állítólagos iüusiinszkü sírjáról'. Ezt a fényképet, ahogyan legújabban értesültem, a legilletékesebb magyar hatóság, a Petőfi Társaság megvizsgálta és hosszas vizsgálat után azt állapíthatta csak meg róla, amit Petőfi segesvári halálának bizonyítékaival kapcsolatban is meg kell állapítanunk: nem teljes értékű bizonyíték. | Nem akarok távolról sem vitát kezdeni a Petőfi Társaság tudós és szakértő tagjaival a fényképre vonatkozólag. Animál is inkább nem akarom ezt megtenni, mert nem a fényképnek van itt jelentősége, hanem elsősorban annak, hogy megbízható tanúk állítása szerint Oroszország bizonyos vidékén szájhagyomány él egy ott száműzetésben meghalt magyar költőről, akit a szájhagyomány is, mások is Petőfi Sándorral hoztak és hoznánk kapcsolatba. Hogy hamisítvány volt-e Petőfi sírjáról a fénykép, avagy sem, teljesedi jelentéktelen és mellékes körülmény. A fontos itt az, hogy a világ egyik legnagyobb költőjéről furcsa és érdekes legenda született a végtelen orosz 'hó- mezők központján, — egy legenda, amelyről csak kósza híreink, nem hivatottak elbeszélése alapján kibontakozó képünk van csupán, de amely legendát szakértő szem mindezideig nem vizsgálta felül, , (A fiatal, 28 éves svájci újságíró egészen bélemielegedett itt a bőszedbe. Szemei csillogták és határtalan meggyőződés rajzolódott a szavak köré, amikor folytatta:) Ezt a legendát szakértő még nem vizsgálta felül, — amennyire tudom. Jómagam nem‘ vagyok szakértője ennek a. kérdésnek, nem is lehetek az, de mint Petőfi szellemének örök tisztelője, nagyon érdekeltek a legendáról a hírek és sziklaszilárd a meggyőződésem, hogy a kósza legenda mögött kell valami valóságnak is rejtőznie. A haraszt nem zörög, ha a szél nem fújja/ — talán ha nem is Petőfi, de válaki mindéin-* esetre élhetett ott a hóvá! borított Szibériában, örök száműzetésben, aki talán magyar volt, aki talán költő volt, ha táján nem is Petőfi, dé akinek az emléke összevegyült az orosz síksági lakóinak képzeletében Petőfi emlékével. S ha) így van a dolog, ha más akadályok nem jön-* nek közbe, elmegyek oda és megnézem, hogy* ma rejtőzik a legenda mögött és hogy mi is' tulajdonképpen ez a legenda. Nem azért,1 mintha kultúrmissziót akarnék teljesíteni, hanem elmegyek azért, mert engem különösképpen érdekel Ilusinszk, az ottani Petőfi mítosz és az, ami a dolgok mögött rejtőzhetik. Egyszer már jártam azon a vidéken. Akkor majdnem úgy volt, hogy kiszállok a vonatból és végigkutatom a várost esetleges Petőfi- nyomok után. De akkor gondolkodóba ejtett egy tény, amit még ma sem értek1. Kétségtelen ugyanis, hogy a magyarságnak legnagyobb és legeredetibb költője mindenképpen Petőfi Sándor volt. Kétségtelen az is, hogy ez a legenda hosszú idő óta élt. EzZel a két kétségbevonhatatlan ténnyel szemben nem értettem azt, hogy a magyar nemzet illetékes tényezői 1 Sóitól kezdve vájjon miért nem küldöttek ki valakit Oroszországba, hogy a helyszínen vizsgálja felül a kérdést. Petőfi Sándor hiába világnagyság, elsősorban magyar volt, így véleményem szerint elsősorban a magyarságnak kellett volna és kellene tisztázni az üstökös kölltő körül szövődött orosz legenda hátterét.« ABAFFY LÁSZLÓ.
