Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-03 / 124. szám
Villámriport miközben fovafuf a. zalai masina _2__________________________________________________fi/\wfc{(nrf Pünkösd ragyogó napjain valóságos kiránduló karavánokkal találkoztunk. Akinek csak vallatni köze van a Balatonhoz, 'talán az mind látható volt ia természetűéig szebb zalai parton, Keszthelytől Balatonfüredig. A parti sétányokon nyüzsögtek a boldog üdülők, a villák mosolygó ablakaiból szép fejek kandikáljak lei és üdvözölték a tovarobogó vonatot, vitorlások és csónakok hintáztak az azúrkék éggel versenyző víztükrön és itt-ott az első fürdőzők színes ruháin is megcsillant a pajkos napsugár. Talán mondanunk sem kell, hogy 'Hévíznek máris »telt 'háza« volt. Jó annak, aki ia pünkösdi kiránduláson megtalálja a helyét, ahol legalább néhány órára célhoz jut. Az örökké nyugtalan képzelőd éisü riportert azonban sarkalja |a vágy: csak menni, menni mindig tovább, új tájak, új képek, új arook felé. Ilyenkor (nem érünk rá sehol és semmiben Sem elmélyedni, érzésekről, benyomásokról mindössze pillanatfelvételeket csinálunk. Művésztelep Sümegen Átugrunk Tapolcára és ismét és ismét búslakodva állapítjuk meg, hogy ez a városka olyan, mint Mednyánszky, ama különc tájkép- festő. A külseje lompos, elhanyagolt, pedig annyi istenadta érték van benne és körülötte, hogy kellőleg kihasználva az előnyöket, róla is el lehetne mondani, amit Nápolyról mondanak dicsekedve az olaszok: előbb nézd meg es csak azután halj meg! A Bakonyon áthaladva itt vagyunk néhány röpke percre Sümegen is. Csak úgy átfut az ember minden hangulatot, ahogyan át szökött lapozni megint és újra egy képes albumot, biedermeier zenélő albumot. Ha a várra tekintünk, amelyet kékarany zománcú hegyek kísérnek, la történet ódon ihlete száll meg; ha áljában la ferencesek templomát nézzük, zarándoknak érezzük magunkat; ha a plébánia- templomba lépünk, azt hisszük, hogy a műremekek képtárában vagyunk; ha a táblabírókúriák előtt elhaladunk, mintha karon fogna bennünket Kisfaludy, Deák, Oszterhuber. Ez a város, amely Ramiasettarben a polgári erénynek legszebbikét, az alkotó jótékonyságot tudta kitermelni, sohasem tudhat magáról eleget beszélni. Azt hallottuk, hogy itt tesz az (ország második Nagybányája, vagyis művésztelepe. Megérdemelten, hiszen Sümegnek tájarca már a természettől megfestett tempera és ami körülveszi, az tiszta festmény-akkord. Közös műterem, több művésrfakás céljára három hold területet igényelne az állam a községtől. A hazai művészeti élet innen Zalából kapnia újabb lendületet és a sümegi iskola a maga egyéni vonásaival kapcsolódnék be az egyetemes nemzeti művészetbe. Szabadtéri színpad, passió-ielőadás rendezése is foglalkoztatja a sümegieket. Ezt a tervet szinte kínálva kínálja a vár romantikus környéke. Ha nem is lehet afféle. Oberammergau- utánzatra gondolni, de szabadtéri színpad keretében, hatalmas kórus bevonásával (amelyre a kitünően vezetett egyházi énekkar máris alapot ad), meg lehetne jeleníteni Jézus történetének drámai feszültségű jeleneteit. Fölösleges említeni is, mit jelentene ez a feledhetetlen élmény Sümeg számára idegenforgalom tekintetében. Feltámasztják a régi híres sümegi fazekas- ipart is. Az iparügyi miniszter erre segélyt is helyezett kilátásba. Népies agyagművessé- günk ugyanis, fájdalom, erősen pusztulóbain van, ami nemcsak a múltak értékes hagyományainak, nemzeti létünk egyik alkotó elemének visszafejlődését jelenti a hitvány vásári munkával szemben, hanem gazdasági szempontból is nagy kár. Az állam feladata az, hogy a népies fazekasság feltámasztását akár agyagműves iskolák létesítésével is segítse,. Újabban a vármegyei közjóléti szövetkezet keretében folyamatban Van a zalai háziiparnak irányított átszervezése is, hogy különösen ősztől tavaszig, a mezőgazdasági munkák szünetelése alatt állandó jövedelmi forráshoz juttassa a néprétegeket. Sümegen, mint halljuk, főképpen a horgolás iránt van nagy hajlandóság. E tekintetben sikeres tanfolyamokat rendeztek a múltban és 100 leány, asszony is beáll szívesen munkába, hogy horgolt ruhaneműt csináljon, csak legyen pamut és fonál. Érdeklődés van a fűzvessző-fonás iránt is. Szükségesnek mutatkoznék, ha a község vizenyős területein, amik egyébként hasznavehetetlenek, fűzvesszőtelepet létesítenének. Héíszllvafások leszármazottai közöli Rendeken Isten veled, Sümeg! Robogunk tovább, megkóstolni a jóhírü rendeki bort, amelyre a csab- rendekiek épp olyan büszkék, mint arra, hogy hétszilvafás nemesek leszármazottai. »A templomunk magasabban áll, mint Zalának más falvaiban, az eszünk is kipallérozottabb, mint a göcsejieké« — mondogatják borozgatás közben duzzadó önérzettel. Nem rendeztünk tehetségversenyt, hogy ez az álláspont igaz-e, az azonban kétségtelen, hogy lakosainak túlnyomó része iso'kat küszködik, hogy két-három hold kövestálajú földjéből, meg a közeli falvakban tatáit kőbányamunkából megéljen. Tatám az élettel való állandó verekedés az oka annak az .erkölcsi örökségnek, hogy a sümegi gimnáziumba járó csabrendekieket a legszorgalmasabb és legkitartóbb diákok gyanánt emlegetik a tanárok. Ebben a községben van a legnagyobb érdeklődés a népművelési előadások iránt is. Hazafias magatartásukra jellemző, hogy a kommunizmus alatt 18 ellenforradalmárt ítélt a tanácsköztársaság vészbírósága halálra, vagy hosszú rabságra. Fejlett, népes község, villanyvilágítással, élénk forgalmú szövetkezeti gazdakörrel, jelentékeny állatvásárokkal, talán 40 éve már patikája is van. De 120 százalék körül jár a pótadó, amiben része van — így mondják — »a nagykbrusított fegyelmi vizsgálatnak is« (valami fegyelmi ügy, úgy látszik, túlhosszú ideje húzódik már). Valamikor híres takácsipar virágzott a községben, a csabrendeki szőttes messze területekein keresett cikk volt. Nemrég még kókuszszőnyeget is »gyártottak« a faluban, a telep vagy 100 munkást foglalkoztatott. Most azonban hiányzik a nyersanyag. Panaszkodnak, illetve csak szóba- hozzák, hogy kútjuk kevés van és az ivóvíz rossz. (A csabrendeki sokkal rátartibb, semhogy panaszkodnék.) A vármegye azonban, megérti őket és ahogy értesítettek bennünket, az egyik egészséges kutat villanyerőre rendezik be és a vizet bevezetik az állami iskolába. Mikor még a Balaton vize Tapolcán félűiig ért, a rómaiak Idejében már lakott telep volt Csabrendek. Ezt bizonyítják a sírkövek és más kletek, amelyek ezen a vidéken kerültek elő. A gyepükajáni melegforrasoknál A kis Gyepükaján az ott rendezett kézimunkatanfolyamok során már sok szépet beszéltetett magáról. Most, hogy fölkerestük, Tóth kabát divatos Ízléses olcsó 1941 június 3. TEMETKEZÉSI KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSÉRŐL BIZTOSÍTÁS UTJÁN GONDOSKODHAT! még azt is megtudtuk, hogy népházat terveznek, amelynek egyik szobáját a kézimunka- tanfolyamra rendezik be. Jelenleg ugyanis a Papp György kántortanító érdemes hitvesének vezetése alatt álló tanfolyam a rom. katolikus népiskolában van. Arról is beszélnek, hogy Gyepükajánnak olyan természeti adottságai vannak, amelyeket vétek ki nem használni. Hét forrás fakad a község határában, télen-nyáron egyaránt 22—23 fok meleg vízzel. Egyelőre úgy gondolják, hogy a kőfejtőből könnyen megszerezhető anyag segítségével leventeuszodát létesítenek. Kifizetődőnek és a fejlődés szempontjából szükségesnek tartanák az autóbuszjárat bevezetését is, amely Sümeg—. Dievecser között létesítene összeköttetést. Fölkerestük Papp György né nyug. tanítónőt, aki már 35 éve foglalkozik a gyepükajáni és vidéki felnőtt lányok kézimunka oktatásával. A bemutatott munkák során sok szépségben volt alkalmunk gyönyörködni. Az ismert nép- művészeti tájak és részben a híres nemeshanyi különlegesség, vagy egyéni tervezései alapján készült térítők, falvédők, párnák, szekrény- csikók, kendőcskék, konyhakészletek, horgolt, varrott, keresztöltéses, hímzett és csipkekészítmények kerültek elő nyersszínű, vagy színes vászonon kidolgozva. Az árak iránt is érdeklődtünk. Egy égő színben ragyogó virágmintás ágyterítő, amely legalább kétheti munkát adott, 35 pengő. Hímzett asztalterítő 4 szalvétával együtt 23 pengő. Tóik Mariskái otthonában Réges-régen Kaján körül húzódott egy gyepüvonal áthághatatlan erdőrengeteggel, nyíltabb helyein torlaszok hatalmas kövekből és szálfákból. Ez azonban már csak történeti emlék a falu nevében. Autónk vígan szalad még egypár kilométert, átrobogunk a valamikor rákjairól nevezetes Kigyósvizen és hipp, hopp, már meg is állunk a falu jszélén. Itt vagyunk Nemeshanyban, Zala büszkeségének, Tóth Mariskának otthonában, a 151. számú házban. Belépünk a szőlővel futtatott verandán az egyszerű lakásba és már fogad is bennünket a kovácsmester leánya, Mariska. Kissé zavarba is jön, hogy ennyire megleptük, de aztán megmutatja a brüsszelit is legyőző, világhírre emelkedett nemeshanyi csipke pályafutásának emlékeit, és a Párisban nyert diplome d’hon- meur-t (a becsület oklevele). A kis asztalon ott látjuk Briglovics népművész remeklését, a kiállításon megcsodált kazettát, födelén a juhász juhaival, egy fából faragva az egész. Ezt Mariska vette meg »protekciósán«, mert úgy illik, hogy a művészek egymást is pártolják. — Itt, ebben a szobában tartja Mariska a tanfolyamot, — szól közbe az édesanyja, — ha többen vannak, a konyhába is kerül növendék, de én nem szeretem, ha ott vannak, mert a főzésre figyelnek és megáll a munka. Mariska aztán mutat vagy 45 öltésmintát, vagy 35 pókosmintát, varrott tücsipke mintákat, amiket ő maga rajzol elő, pontoz ki és amikre szabadalmat szerzett, hogy el ne lopják tőle a tudományt. A kipontozott kartonokon történik a csipke elkészítésié, ez nagy ügyességet, hozzáértést és kitűnő szemet igényel. Nem kisebb ügyességgel történik aztán az összeállított munkának leszedése a kartonról. Ha valahol egy rossz fejtést csinálnak, vége az egész értékes csipkekölteménynek. Tóth Mariska csipkeremeke a zalai falucskából és annak igénytelen házacskájából elkerül a büszke paloták fejedelmi fénnyel és a legművészibb ízléssel berendezett termeibe "es messze-messze idegenben éppúgy, mint idehaza, fénye, súlya van ennék a névnek': Ne- meshany. Tóth Mariska megköszöni a látogatást, ki- kisér a kapuba és megmutatja a távolban kéklő Somlyó hegynek hatalmas bazaltkúpját. — Azt a hegyet elnézném órákig. Magam sem tudom, miért. Mélázó hangját elnyeli autónk nfótorzúgása, amely máris indít bennünket tovább ... Dr. PESTHY PÁL. ,
