Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-05-26 / 118. szám

MA^kET 1941 május 26. A nagykanizsai járási mezőgazdasági bizott­ság gyűlésén gróf Somssich Antal elnöki meg­nyitójában a tiszta mangalicatenyésztés fon­tosságára hívta fel a figyelmet. Szieberth Ágost gazdasági felügyelő elmondotta, hogy a kani­zsai járásban a vetés 20 százalékban kiesett, az állatállomány pedig erősen csökkent. A gazdákat az okszerű faj-állattenyésztés fogja megmenteni. A köles termesztésénél a vörös kölest ajánlja. Nagyon fontos az állattenyész­tésnél a fürösztés. A kanizsai járás az orszjág- ban a kormánytól legjobban támogatott járás, itt létesítették a legtöbb kutat és fürösztőt a legelőkön. Célirányosnak tartja, hogy minél pedig Páldy Alfréd polgári iskolai tanár mon­dott emlékbeszódet. Keszthelyen és Sümegen Keszthely társadalma is kegyeletes módon áldozott a hősi halottak emlékének. Az ünne­pély az országzászló előtt folyt te. Az iparos dalárda éneke nyitotta meg, Déri Ferenc és Szigethy Ferenc tüzes hatású versekét adtak elő, az ünnepi beszédet pedig dr. Gárdonyi Lajos h. városbíró mondotta. Beszédének él­ményszerű hatása annál nagyobb volt, mivel ő maga is élő és szenvedő tanúja annak a há­borúnak, amelyben mint magyar ember küz­dött testi épségének feláldozásával is. 'Az ipa­ros dalárda mégegy megkapó dalszámot adott elő, majd a leventezenekár a Himnuszt ját­szotta. A leventék egész nap díszőrséget álltak az országzászlónál és délben ünnepélyes őr­ségváltás volt. Keszthelyen és Sümegen áldozócsütörtökön tartották' meg a levente napot. A keszthelyi fogadalomtételi ünnepség a Balatonparton folyt le a dr. Szerecz Imre gimnáziumi igaz­gató által mondott tábori szentmise után. Tóth László, Hérimcs János és Herman Vilmos sza­valtak, az ünnepi beszédet pedig Szomor Ta­más premontrei tanár mondotta. Sümegen az Országzászló-téren a Szózattal kezdődött az ünnepség, két levente szavalt, majd Karácsony Imre tanoncisikolai igazgató mondott hatásos avatóbeszédet. Délután a leventeifjak sportversenyt rendeztek a Harasz- ton. Volt százméteres akadályfutás, kiszorító labdajáték, 800 méteres síkfutás, öltözködési és labdarugó verseny, amelyet 2:1 arányban a gimnázium nyert. Közben Ágoston Imre kar­nagy vezetésével a leventezenekar szdbbnél- szebb darabokat adott elő. A díjkiosztás után a Himnusszal és díszmenettel végződött a ver­seny. A levente sportverseny eredményeként a levente egyesület vezetősége elhatározta, hogy a sikeres erőpróba után 12 sümegi leventét küld Budapestre a pünkösdkor rendezendő or­szágos sportversenyre. IMNEM IS — ONN&N IS Németországban tárgyalások folynak a ka­tolikus és protestáns egyházak egyesítéséről. — 12 évi fegyházra ítélték Baján Gál1 Gyula csavargót, áki szögeket, gyertyát és dohányt evett két ízben is öngyilkossági szándékból, mert kiderült, hogy ő gyilkolta meg tavaly Ajgócs Mihály gazdát. — 50 százalékkal mér­sékelték a tűzoltólaktanyák legénységi szobái­ban üzemben tartott rádiók előfizetési díját. — Megindult a magán távbeszélőforgalom is az ország és a visszaszerzett déli területek között. — Megnyitották Munkácson a ruszin népművészeti kiállítást. — A jugoszláv flotta Olaszország tulajdonába megy át. — Meghalt 75 éves korában gróf Sztáray Gábor császári és királyi kamarás, Ung vármegye nyugalma­zott főispánja. Kéninjekciókat alkalmaznak újabban a máj­foltok eltávolítására. — Több mint 3000 száz- éven felüli ember él Bulgáriában. — Vándor- képtárak látogatják Amerikában ‘a legkisebb városokat is, hogy mindenki megismerhesse a festőművészet remekeit. fii újság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen? A fajállattenyésztés fontosságára hívták fel a zalai gazdák figyelmét több gazdaifjú menjen a nagykanizsai téli gazdasági iskolába. Alacsonynak tartja azt a 17 filléres árat, amelyet az DMTK fizet a tejért, amikor a magánosok 20 fillérjével ve­szik át. Mócsy Béla igazgató bejelentette, hogy az épülés alá kerülő kanizsai gazdasági iskolát gazda- és gazdaasszonyképző intézetté fejlesz­tik. Somogyi Gyula rámutatott arra a kárra, amely abból származik, hogy 96 százalékos csíraképes kukoricával etetik az állatokat vető­maghiányos időkben. Magasnak tartja a korpa 23 pengős árát és szükségesnek tartja, hogy országosan állapítsák meg az abraktakarmány árát. Különös jelenségek Zalaegerszegen a vasárnapi ünnepélyek körül Kaptuk a következő levelet: »Hazafias lélekből fakadó nyugtalansággal láttuk azt a jelenséget, amely tegnap a levente ünnepséggel és a hősi emlékünnepéllyel volt kapcsolatban. Mind a két ünnepélyen csupán a kirendelt iskolaifjúság mentett meg bennünket attól, hogy a nagyfokú részvétlenség miatt botrány ne legyen. Először is meg kell rónunk azokat, akik hiányoztak, jóllehet már csak példaadásból is ott kellett volna lienniök. Má­sodszor meg kell rónunk azokat, akik különö­sen a hősök emlékünnepén — szerepet vivő állásuk ellenére is — szürke utcai ruhában je­lentek meg. A hősök tiszteletének megvan a maga illemszabálya, amelynek megtartása min­denkire nézve kötelező. Ha a katonaság, a. tűzharcosok, a rendőrség kibírja a nagy hő­ségben az előírt díszegyenruhát és sisakot, akkor a polgári egyénektől is joggal elvár­ható, hogy ünnepi fekete ruhát öltsenek. Kí­nos feltűnést keltett, hogy az egyébként min­den esztendőben kivonulni szokott Notre Dame zárdabeli növendékek ezúttal elmaradtak. En­nek okáról különböző híresztelések vannak a városban, de mi nem akarunk ellenőrizhetetlen igazságú híresztelésekkel a nyilvánosság elé lépni. Azonban megállapítjuk a tényt és a hősök' iránti kegyelet és a "hazafias nevelés jo­gán azt kívánjuk, hogy illetékes tényezők vizs­gálják ki az ügyet és intézkedjenek, hogy ilyesmi a jövőben elő ne forduljon. Ahol a többi iskolának helye van, ott helyének kell lenni a zárdái iskolának is, amelynek vallás- erkölcsi és nemzetnevelő derekas tevékenysé­gét mindenki elismeri és épp azért ütközött ki most olyan meglepetésszerűleg a vasárnapi eset. Egyébként pedig a levente-, meg a ’hősi ünnepéllyel kapcsolatban is az a megfelleb­bezhetetlen ítéletünk', hogy aki a leventeügyet FERENCJOZSEF KESERUVIZ A Magyar Vidéki Sajtótudósitó fővárosi jelen­tése szerint május 15-től 21-ig a felhozatal az előző héttel szemben emelkedett. Az élő- és vágott baromfipiacon lanyha kereslet mellett az árak általában csökkentek. A tisztított csirke 50 fillérrel olcsóbbodott kilónkint. A tojáspiac a meglehetős felhozatal ellenére is szilárdan tar­tott. A zöldség- és főzelékféléknél a fokhagyma ára 20, az uborka és a spárga ára 50 fillérrel csökkent, viszont a sárgarépa ára 18, a petre­zselyem ára pedig 20 fillérrel emelkedett. Ezen a héten megjelent újdonságként az uj rózsa­burgonya 42—62 filléres kezdőáron. A gyü­mölcsféléknél a nemesfaj'áju alma ára 70 fillér­rel emelkedett, viszont a közönségesfajtáju alma ára 40 fillérrel csökkeni. E héten meg­jelent az olasz cseresznye 2 pengős, a zöldeg­res 1 — 1 30 pengős, a sárgadinnye 8 pengős és az olasz naspolya L35 pegős kezdőáron. nem támogatja, az nem támogatja a honvéd­séget sem, aki a hősök tiszteletét a külsősé­gekben is meg nem mutatja, az rossz példával jár elől a nemzet sorsának alakításában, amely­nek' mindenegyes ember tényezője. Aki periig rossz példát ad nemzetnevelő ügyben, az tu­lajdonképpen a haza ellen vétkezik. Sajnálattal kell megállapítanunk végül azt, hogy Zalaeger­szegen a házak fellobogózására sem történt Intézkedés.« Júniusi élet Budapesten Beköszöntött a hőnvárt nyár előhava és ezzel kezdetét vette Budapest vidám, szórakozások­ban bővelkedő nyári idénye Közismert mondás, hogy Budapesten lehet a legjobban nyaralni és ez épenséggel nem túlzás, hiszen abban rejlik Budapest páratlan vonzóereje, hogy mindenki megtalálhatja azt, amire vágyik. Lüktetőéletü világváros és ugyanakkor pompás üdülőhely. Világszerte hires gyógyfürdőivel a betegek Mek­kája, egyben pedig nyáron pezsgőéletü és elő­kelő fürdőhely. Művészi élvezetekben és látni­valókban gazdag művelődési központ, emellett a lélekderitő szórakozások városa. Balzsamos levegőjű, hegyes-völgyes környezetével eszményi kirándulóhely, rendkívül fejlett sportéletével pedig a sportörömök paradicsoma. Júniusban nyílnak meg a szebbnél-szebb fekvésű strandfürdők, részben a város szivében, mint a Szent Gellért szálló előkelő hullám­fürdője, vagy a római meleg fürdőkre emlékez­tető Széchenyi-fürdő, részben a Duna kies partvidékén. A Zsófia sétahajó fedélzetén zene és tánc közben gyönyörködhetünk Budapest szépségében. Különösen a tündérmesébe illő esti díszkivilágítás marad mindenkinek felejt­hetetlen emléke. A kényelmes kávéházak tera­szairól figyelhetjük az utcákon hömpölygő tarka képet, esténként pedig felkereshetjük az egyéni zamatu budai kiskocsmák és dunai halász- csárdák cigányzenés hangulatú helyiségeit és kedvünkre kóstolgathatjuk a budapesti konyha messzeföldön hires ételremekeit. A „Duna ki­rálynőjének“ legszebb ékszere a Szent Margit­sziget, amely árnyas berkeivel, rózsakertjeivel önmagában is tökéletes üdülőhely, ahol nap­közben a Palatínus-strandon élvezhetjük a nap, viz, levegő hármas áldásait, esténként pedig a a mesevilágbaillő környezetű szabadtéri színpad látványos előadásaiban gyönyörködhetünk. A zene hivei magasszinvonalu szabadtéri hang­versenyeket élvezhetnek Budapest tágas séta­terein és parkjaiban, ha pedig könnyebb szó­rakozásra vágyunk, rendelkezésünkre all az Angolpark ezer bohósága. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hi­vatala (V, Deák Ferenc utca 2.) a szokásos felkészültséggel várja az utasokat és felvilágo­sításokkal, müsorismertetőkkel, hasznos nyom­tatványokkal, valamint az elszállásolás kérdésé­ben írásban és élőszóval is készséggel áli az érdeklődők rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents