Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-24 / 117. szám
2 íMwÍxet 1941 május 24. A kiőrlési rendelet rozsvidéken nem felel meg a takarékossági elvnek A vidéki fogyasztók legjobban hangoztatott kérdése: a kiőrlési rendelet meddig maradt a mai alakban érvényben? Nem elégíti ki a fogyasztókat, de nem segíti elő a takarékosságot sem, pedig éppen ez utóbbi volt a szülőoka a rendeletnek. Az egész országot nem lehet a termelés és fogyasztás terén egy kalap alá vonni. Az illetékes hatóság a rendelet kiadásakor mégis ebbe a hibába esett, mert elfelejtette, hogy hazánk jórészén, a búzakenyeret nem is ismerik. Dunántúl nyugati felén, a Felvidéken és keleten is rozskenyeret fogyaszt a vidék. Búzát sült és főtt tészta készítése céljából őröl. A megőrölt gabonamennyiség nagyobb része rozs és a jobbmódú lakosság között éri el az arány az 50—50 százjalékot. Milyen hatással volt e vikékek fogyasztóira a kiőrlési rendelet? Előírja a búzalisztek TO, a rozslisztek 100 százalékában aZ egységes kenyérliszt készítését. A rozsvicfékeken a rozsból 100 százalékban kenyérlisztet, a búzából 90 százalékban tésztalisztet és csak1 mintegy 10 százaléknyi vöröslisztet adott a malom a fogyasztók igényeinek megfelelően. A százalékok alapja mindenütt nem a felöntött búzamennyiség, hanem a kiadott liszt menynyi ség e. A rendelet érvénybe lépése előtt tehát. a rozsvidék 55»/o kenyéflisztet, 45<>/o tésztalisztet fogyasztott. Ma 85<>/o kenyérlisztet és 15o/o tésztalisztet lenne kénytelen fogyasztani. Eleinte úgy segített magán az őrlő fél ía vámőrlő malomban, hogy nem keverte össze az egyes lisztfajtákat, hanem hazavitte és igényeinek megfelelően odahaza több tésztalisztet választott ki a keveretlen őrleményből. A keverés megszigorításával nem segíthet többé magán. Az őrlési tanúsítvány bevezetéséig ezért annyi gabonát őrölt, hogy a megengedett 25 0/0-os tésztaliszt (0-ás) mellett is ellássa magát elegendő fehérliszttel. Az összekeverted kiadott egységes búzalisztet nem tudta felhasználni, mert kenyeret rozslisztből sütött, így aztán összegyűjtötte, vagy állataival föletette. A rendelet kényszerítő hatása alatt kenyér- gabonáinkban nagy pazarlás állott be, ami az őrlési tanúsítvány bevezetéséig tartott. Ezt csak azok látták, akik a nép között élnek és szoros kapcsolatot tartanak fenn velük. Az őrlési tanúsítvány oly kevés adagot szab ki, hogy ennek kiőrlési módjában szabad kezet kell adni a malomnak és fogyasztónak egyaránt. Minden magyar ember tudja, hogy takarékoskodni kell. Meghajol a magas kiőrlési százalék előtt. De ezen belül nem okolja meg semmi a kiőrlés módja, illetve az összekeverés mértékének az előírását. Ennek a megszorítása további pazarlásra készteti a fogyasztókát. Két kérdésre kell választ kapnunk. Kívánatos-e a rozs fogyasztás és el kell-e szoktatni a falusi lakosságot a húsfogyasztás előnyei miatt a tésztafogyasztástól? Az első kérdésre sokszor kaptunk választ. Rozsfogyasztásunk növelése által emelkedik a búzafölöslegünk, amit könnyebben kiviszünk. A rozskenyér egészségesebb és tovább ízletes marad, mint a búzakenyér. A kiőrlés mai rendje a rozsfogyasztást meg fogja szüntetni, mert a gazdaasszony az egységes búzalisztjét nem tudja másnak elhasználni, csak kenyérnek. Ha búzalisztből süt kenyeret, akkor nincs szüksége rozsra. Ez az állapot igen gyorsan, tálán hónapokon belül bekövetkezik. Tóth kabát d ízléses olcsó A második kérdésre az orvosok azt állítják, hogy a tésztafogyasztás egészségesebb a hús- fogyasztásnál, természetesen a túlzott hús- fogyasztásnál. A testi munkát teljesítő föld- míveslakosság erejét nem tudja tészta nélkül Sokan csak a zakatolást hallják és .idegeskednek, amikor elhaladnak a Kossuth Lajos- utca 32. számú emeletes ház előtt. 'Kevesen akarnak azonban meggyőződni arról, hogy ahol zakatolás van, ott belül élet is van és pedig milyen élet! í Minket bevitt a kíváncsiság oda, ahol az esztendőnek csupán egyetlen napján némulnak el a gépek: karácsony szent ünnepén. Ez a munkatelep az Országos Magyar Tejszöviet- kezeti Központ tejüzeme, vagy mondjuk így: zalaegerszegi vajgyára. Aránylag túlzsúfolt helyen bonyolódik le az emberi gyomorral összefüggő egyik legérdekesebb művelet, amit életünkben láttunk. Vezetőnk azt mondja: Kérem, kezdjük csak elől a sétás szemlélődést. No, jó. Belépünk egy helyiségbe, amelyet úgy hívnak: »átvételi helyiség«. Egy része meg van rakva kiürített tejeskannákkal. Egy női alkalmazott éppen a kigőzölésükkel van elfoglalva. Itt veszik át, mérik le súlyra és állapítják meg -az ugyancsak • itt berendezett kis laboratóriumban a sav- és zsírtartalmát annak a tejnek, vagy tejszínnek, amelyet a zalaegerszegi, lenti, novai, letenyei, alsólendvai járásokban működő szövetkezetek és gyűjtők szállítanak be leginkább tengelyen. Ügy hallom, hogy naponta 1500 liter teljes tej s jelenleg 43 ezer ütött, tejnek megfelelő tejszín fut be. Ez tejibő hónapokban összmennyiségben napi 22 ezer literre is fölmegy. A szűrőkészüléken átment tejanyag az átvételi tartályba kerül, innét pedig ónozott rézcsöveken át a második helyiségbe. Ez a pasztőröző és hűtő ;»terem«. A pasztőrözés tudvalevőleg arra szolgál, hogy a káros baktériumok a magas hőfok hatására elpusztuljanak. Ez is furfangos technikával megy végbe. A tej, vagy tejszín bejut először az energiatakarításra szolgáló hőkicserélőbe, onnét az előmelegítőbe, onnét a pasztőr- be, onnét vissza a 'hőkicserélőbe és végül szivattyú segítségével a bordásfalú hűtőre, amelyet szénsavas kompresszor táplál. A bordákat alkotó csövekben víz és szénsav kering és a velük eszközölt kellő lehűtés után a borda- falon már látható is, ahogy csörgedez a tejféle. A tej aztán sterilizált kannákba gyűjtve készen áll az elszállításra, a tejszínnek azonban még további útjai vannak. Bekerül elsősorban az úgynevezett érlelő bárkába. Két ilyen bárkát látunk, mindkettő vastag acélfalú, víz-, gőz-, isóléhűtőrendszerrel. Az egyik 1600, a másik 1000 liter befogadóképességű. Érlelőnek azért mondják, mert a pasztőrözésnél az ártalmas bacillusokkal együtt hasznos bacillusok is elpusztulnak a tejből, azok, amelyek majd a vajnak az aromás, kellemes ízt adják. A tejszínt tehát a kitenyésztett, színtiszta tejsavbaktériumokkal »oltják be« és érlelik addig, amíg alkalmassá válik a köpülésre. Bele lehetne fulladni ebbe a sok tejfölbe. Szerencse, hogy némely asszonyszemély nem látja, mert belesárgulna az irigységbe: mennyi van itt abból, aminek egy-egy decijéért a piacon szinte közelharcot kell vívni. Lány sorsa, hogy asszony legyen, az érett tejszíné pedig az, hogy vajat köpüljenek belőle. Csővezetéken át bekerül tehát a »vajazó terembe«, ott is abba a gépbe, amely 45 percig tartó forgás alatt elvégzi a szemcsés köpülést, a tartósság rovására menő fehérje- anyagok kimosását, a gyúrást és a törvényesen megállapított víztartalomra való beszabáfenntartani. A tészta- és húsfogyasztásnak arányban kell állania egymással. . i Érvényben van egy igen fontos és mindenkit érintő rendelet. Mai alakjában nem felel meg céljának, amiért megalkották, de nem felel meg a népjólétnek sem. 'Minden előinjy és ok nélkül fegyvert adunk vele a felforgató elemek kezébe. Rendeletmódosítás kell, amely a kérdést sürgősen nyugvópontra tereli. PÖRNECZI JÓZSEF. lyozást. Igen, itt beszabályoznák. De nem ám úgy, mint némelyik falusi néni, aki a vízzel külön is felfújt vajnak hatalmas példányaival szúrja ki kapzsi szemét a tapasztalat- |a)n háziasszonyoknak. No, most nézz nagyot, éhes, ínyenc eger- szegi polgártárs! Egy fehérköpenyes munkás előttünk lapátolja a dinnyesárga vajat az asztalra. Egész vajhegy áll előttünk iziben, tiő- vele lágykenyér, kenő kés! ■> A sárga szín a tavaszi friss takarmánytól van, télen a sápadt vajat növényi olajokkal festik. Mikor még az angoloknak lehetett szállítani, mindjg narancssárgára kellett megfesteni, mert ők csak így akarták. 1 Naponként átlag 5 mázsa vaj készül ebben a »gyár«-ban. Nyáron 10—12 mázsa is. Zalaegerszegen körülbelül napi 40 kilogramot adnak el. Ezt az adagológéppél 10 dekásokban mindjárt csomagolják is. A többit pedig sterilizált (itt mindent állandóan sterilizálnak, a papírt is kifőzik használat előtt) pergamenttel bélelt hordókba döngölik. Egy-egy hordóban 100 kiló vaj megy Budapestre. Jelenleg külföldre nem szállítanak, de azelőtt 50 kilóis hordókba rakott márkás zalai vajat vittek hűtővagonokban Németország, Anglia felé. Az angol átvevőkkel azonban gyakran volt baj. Ravasz kalmár szellemmel mindenféle címekén állandóan árlevonásokat akartak kicsikarni. Nagy kelete van az írónak, a vajgyártás melléktermékének. Mint kitűnő állattakarmány értékesül. Érdemes megemlítenünk, hogy a hűtőraktár a kompresszor által 5—7 fok hidegre lehűtött sólével kisebb jéggyár szerepét tölti be, be, amelynek teljesítőképessége a fél Zalaegerszegét el tudná látni jéggel. Az üzem hajtóerejét 20 lóerős szívógáz- mótor szolgáltatja. A gép kizárólag fagázzal dolgozik. Végül néhány beszédes adat arról, minő jelentős gazdasági szerepet tölt be ez az 1937 áprilisában indult, 19 belső munkást foglalkoztató és elsősorban export-vaj előállítására létesült üzem zalai népünk boldogulásában. A mindinkább kiépülő szövetkezeti hálózat révén a termelők részére biztos kereseti forrást nyújt, a tej kitűnő értékesítését s vele az lállattenyésztés felkarolását és jövödelmezősé- gét szolgálja. A múlt évben 4 millió 900 ezer liter tejet forgalmazott, ebből 208.600 kiló vajat állított elő. Helyben eladott 48 ezer liter tejet, vidéken az ellátatlanok részére pedig 7.000 litert juttatott. A tejért zsírfokoinként 4.5 fillért fizet, a lefölözött tejet pedig állati takarmányozásra ingyen visszakapják a gazdák. A nagykapornakiaknak például a múlt évben körülbelül 30 ezer pengőt jövedelmezett a tej értékesítés. Az üzem irodájában tanulságos grafikon tünteti fel a befutott tejmennyiséget. 1939 októberben érte el a tetőpontot, a múlt évben a rossz takarmányozási viszonyok miatt körülbelül 30 százalékos visszaesés állott be. A visszakerült zalai részek beszervezése most van folyamatban. Ezeken a területeken az állattenyésztés eléggé el volt hanyagolva, a leginkább igába fogott tehenek után alig tudtak tejet termelni a gazdák. Különben is a mi pénzünk szerint legfeljebb csak 10 fillért kaptak literjéért. Most örömmel fogadják az értékesítés tekintetében a kedvező fordulatot. Dr. PESTHY PÁL. Amis a zalai tej eljut odáig... Látogatás a zalaegerszegi vajgyárban
