Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-09 / 81. szám
X 2 1941 április 9. Zalaegerszeg táiérteke volna a göcseii stilusu házakkal megrakott kertváros Zalaegerszegnek nincs miért szégyenkeznie vidékéért. Olyan áldott vidék központja, amelyért méltán irigyelhetné bármelyik százezer lakosú város. A vidék már tudatában van ennek. Ismeri a saját értékét. Göcseji általában Nyugat-Zala nem tagadja le önmagát, amint a múltban ezt sokszor tette. Túl szerény volt. A kapu, amelyen keresztül megközelítették, Zalaegerszeg volt. Ném is gondolják sokan, hogy az első látásnak milyen befolyása Van a következőkre. Zalaegerszeg meglátása a világháborút megelőző időkben nem igen biztatta a látogatót arra, hogy beljebb kerüljön. Nehéz megközelíthetősége mellett sárfészek völt ez a város. Sietett mindenki innen tovább. Ha nem lett volna hivatalos dolga az embereknek itt a Zala nedves völgyében épült városban, sokan elkerülték volna. A megyeszékhely azonban sokat ide kötött. Sajnos, sokan itt is hagyták végleg, amint a munkakörük megszűnt. Nagyon kevés nyugdíjas maradt e város falain belül. Nem szaporodott érezhető módon sem a munkásság, sem az értelmiség. Egészségtelen talajra épült helyként szerepelt a jköztudatban húsz évvel ezelőtt Zala székvárosa. És ez a kevés előnnyel rendelkező hely elkövette azt a szarvashibát, hogy lenézte életterét. Ha valaki érdeklődött utána, kézlegyintéssel elintézte: Göcsej... nem érdemes! Ma, ha Zalaegerszeg tovább alszik, megéri azt az időt, amikor a vidéke szégyenkezik miatta. El fogja kézlegyintéssel intézni: saját lábán meg nem álló, élhetetlen hely... kár, hogy a földrajzi fekvés melléje láncolt bennünket! Zalaegerszegne'k teljesen hozzá kell idomulnia vidékéhez. A huszlas évék után sok minden megváltozott. Helyles irányba terelődött e város : fejlődése. A sáros utcák eltűntek. A mellékutcák, amiket nem szívesen mutatunk meg az idegeneknek, talán sármentesülnek idővel. Egyszerre nem lehet mindent szépíteni. A város építkezések által felhúzódik a Zala mellől dél felé, a Jánka és a Páterdomb alá. Egészséges talajú, vizű belterületeket kapott máris. Az építkezés egészséges irányú terjedése nem állt meg, lassan halad előre. Erőteljes iramú ipari fejlődéssel a város fejlődése építkezés terén is gyorsul. E sorok írója vidéki. Jobban lát egyét-mást, mint a bennlakó. Ezért nem veszik önzésnek, ha azt állítom, hogy még építkezés terén is hozzánk, a vidékhez kell idomulnia ennek a városnak és nem kiéli lemásolni a legtöbb magyar város egyéni színt nélkülöző fejlődési alakját. Lássék meg a város külsején, hogy a vidékhez tartozik. Lássék meg rajta, hogy az élettér legnagyobb lakott helye. Éreztesse a város levegője azt, hogy Nyugat-Zalában vagyunk. Tükröződjék vissza az épületeken, a kerteken, az utcákon az a tény, hogy város és vidék szorosan összetartozik. Érezte ennék szükségszerűségét mindenki, aki ezért a helyért áldozatot hozott, vagy akart hozni. Miért épült fel a göcseji harangláb, miért készítették az országzászlót göcseji faragással, miért tervezték a múzeumot göcseji stílusban? Csak azért, hogy ezzel is meg|Megny(7f | Tóth Gyűl a újonnan átalakított üzlete. Óriási szövetkabát- és divatáru választék. mutassák a várost meglátogató vendég a vidéken van, Göcsejben. Zalaegerszeg városnak az első göcseji hét erkölcsileg igen hagy eredményeket hozott. Rendezői a legtöbb áldozatot hozták eddig a vidékért, de ezzel együtt a városért is. Talán ráfizetés látszott, amikor anyagilag bírálták eredményeit, de hol volnánk még mindig göcseji hét nélkül!? Következményeiben kiszámíthatatlan haszna volt annak az áldozatos nyolc napnak! Az a terv, hogy egyik-másik középület, nevezetesen a múzeum göcseji építési stílusban épüljön. Miért ne lehetne a vidék építési alakját a magánépítkezésekbe is átvinni? Gondolt már valaki arra, hogy milyen külsőt adna házának akkor, ha azt kiért közepén göcseji alakban építené fel? A vidék stílusa nagyon hozzáidomul a kislakás alakjához. Amikor székely kaput látunk, akár természetben, de még képen is, székely levegőben, székely jellemek között érezzük magunkat. Ez a kapott érzés magyarabbá tesz bennünket. A székely- ség nyugati testvéreinek, a göcsejieknek az építészeti formája hasonló érzéseket vált ki belőlünk. Az első göcseji hét nem hozott e téren fejlődést. Tervpályázatokat kellett volna hirdetni göcseji stílusban épülő családi házakra, villákra. Ma Zalaegerszegen már sok ilyen stílusú ház gyönyörködtetné az idegent és megtöltené a városban lakókat erőteljes népies és éppen ezért tiszta magyar érzelmekkel. Miért kell csak egy-két középületre szorítani a göcseji építő stílust?Miért ni lehetnének e városban utcák, villasorok göcseji házakból? Mily értéke lenne ez a városnak?! Mily eredeti lenne és mégis éppen emiatt vonzó. Ha magyaros ruhát veszünk magunkra, mintha ma- gyarabbnak éreznénk magunkat. Idegenkedünk mindattól, ami magyarságunkkal nem fér össze. Mintha igaz lenne a közmondás: ruha teszi az embert! Pedig csak a környezetünk változott meg, a külsőnk, ami a lelket takarja és ez a külső átalakulás mily hatással tud lenni a belsőre! Ha a sümegi várrom falai között leülünk egy sziklára, nem tudunk másra gondolni, mint arra a korra, amelyben a falak között izzott a hazaszeretet szent tüze és ez évszázadok múlva is átjárja a lelkünket. Mennyivel nagyobb a lélekre gyakorolt átalakító hatás, ha meg tudjuk érezni népünk faj- tisztaságát külső hatásokon át és megerősödünk abban a tudatban, hogy nemzetünk életereje nem gyengült, csak át kell itatnunk hié- piességgel. Amikor a városban lakó, vagy az idegen betéved egy-egy göcseji utcába, érzi, hogy nem közönséges városban van. Vannak a többi vidéki városnak is emeletes házai, vannak palotái, templomai, szobrai. Vannak virágos utcái, de az, ami itt megvan, az utcasorokból felénk sugárzó népies levegő, másutt nincs meg. Felbecsülhetetlen szellemi értéke a magyarságnak a népiesség. Legeredetibb alakjában itt él az élettérben. Nem lehet elhomályosulva hagyni. Zalaegerszegre vár a feladat, hogy amit megkezdett a göcseji hét alkalmával, azt folytassa, sőt fejezze be azzal, hogy amiért a múltban szégyenkezett, azt előnyének tudja be: göcseji levegővel telíti meg az utcákat. Ez a vidék Magyarország gyümölcsös parkja lehetne. A gyümölcsös park legszebb része lehet Zalaegerszeg. A fejlődéssel ugyanis együttjár a lakosság szaporasága. A több lakosnak több lakás kell. Nem magyar embernek való a klaszárnyaszerű bérház. A magyar szereti a szabadságot, még a lakása körül is. A kertes házé a jövő. E város terjeszkedése ily irányban a legegészségesebb. A Zala völgyét figyelmen kívül hagyva, bármerre nézünk kifelé, a terjeszkedés iránya mindenütt egészséges területekre mutat. E területeket lassan- lassan benépesítik, beépítik. A kertes város mindig nagyobb kiterjedésű, mint más város- rendszer. Az utcahálózat kiépítése, karbantartása bizony sok gondot ró máris a városra, amelynek aránytalanul nagy a kiterjedése a lakosság számához viszonyítva. A jövőben a város fejlődésével ez a teher kisebbedik, miért az élettér lehetőségeinek a teljes kihasználása el sem képzelhető anyagi boldogulásnak veti meg az alapját. PÖRNECZI JÓZSEF. Közel 24 ezer pengő tűzkár volt Zalában március folyamán Az alispánnak március havi eseményjelentése a következőket tartalmazza: — Am. kir. államrendőrség Nagykanizsa megyei városban 40, Zalaegerszeg megyei városban pedig 29 esetben teljesített nyomozó szolgálatot. Ebből Nagykanizsán 36, Zalaegerszegen pedig 23 esetet derítettek ki. Az elsőfokú hatóságok jelentései szerint március folyamán a vármegye területén 8 tűzeset fordult elő. A tűz keletkezésének oka 2 esetben gyújtogatás, 1 esetben gondatlanság, 1 esetben kéménytűz, 4 esetben pedig nem volt kideríthető. A tűz által okozott kár 23.771 pengő, amelyből biztosítás útján 14.971 pengő térül meg. j :• INNEN IS — ONNAN IS Lehár Ferenc, aki nemsokára 71-ik születésnapját ünnepli, elhatározta, hogy megvalósítja ifjúkori álmát és megírja első operáját. — Halálra gázolta Lechner Imre pápai Mateosz fuvarozó tehergépkocsijával Széplaki József martonvásári lakos 4 éves fiát. — Dunántúli tanulmányúton vett részt ötven ruszin kisgazda. — A szombathelyi székesegyház oltárképeit Nikassy Lajos festőművésszel állíttatják helyre körülbelül 10.000 pengős költségen. — Hatheti 'fogházat kapott Nagy József szentgotthárdi postaküldönc, aki a kézbesítendő csomagokat ellopta^és engedély nélkül átszökött a határon. — Játék közben főbelőtte magát Katona János székesfehérvári sütőmesternek 13 éves fia. / A kaposvári törvényszék 8 havi börtönre ítélte Kutassy Erzsébet postamesternőt sikkasztás miatt. A postamesternő nem árulta el annak a férfinak a nevét, aki őt tönkretette. — Miskolcon több családnál titkos élelmiszer- raktárra bukkantak. — Munkácson mozgalom indul Horthy Miklós szobrának felállítására. — Szentségtörő kezek feltörték a csornai premontrei templom tabernákulumát, a Szent Ostyát az oltárra öntötték, de a kegyszereket sem vitték magukkal. — 13 évi fegyházra ítélték Budapesten Lukács Jenő vásári árust, aki meggyilkolta a Király-utcában Schönfeld Izsó szövetárú nagykereskedőt. — 8 esetben hozott a szombathelyi rendőrbíró súlyos ítéletet az elsötétítési rendelet áthágása miatt. — Meghalt Findey József, a soproni erdészeti és bányászati műegyetem tanára. — Győrött ez év őszén új rendőrségi épület építését kezdik meg. Az idén márciusban lényegesen több adó folyt be Zalában, mint tavaly A pénzügyigazgatóság jelentését dr. Dús Jenő pénzügyigazgatóhelyettes terjesztette elő a közigazgatási bizottságnak mai ülésén. A jelentés szerint Zalában a múlt évi helyesbített adóhátralék 2,709.503 pengő. A múlt évi helyesbített és a folyó évre kivetett adó összege; együttesen 8,124.198 pengő. A folyó év január 1 -létől március végéig 653.624 pengőt fizettek be; 332.384 pengő esik az említett összegből márciusra. Az összes adóhátralék 7,138.190 pengő, amiből 3,067.370 pengő az esedékes összeg. Az idei márciusban 7250 pengővel több befizetés történt, mint a múlt évben ugyanebben a hónapban.
