Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-16 / 111. szám
1941 május 16. Csáktornya képe az évtizedek tükrében 2 ANGOßAGYAP3UT | az Áfkormánybiztosság által megállapított legma- 1 gasabb árakon előnyös osztályozással készpénzért vásárol vagy angorafonalra átcserél gróf KÁROLYI JÓZSEFNÉ géplizemü fonodája, az II „ANGORATEX" dkészitő kft I' Budapest IX, Vaskapu-utca 33. szellemet megváltoztatni csak az iskolák általi lehetséges, mert az iskíola a társadalom szíve. Erre a nevelésre lesz hivatott az egységes középiskola, amelyet, ha megvalósítanak, eltűnnek majd az úgynevezett rangos iskolák. Ma ugyanis a gimnázium az előkelőség iskolájának tartja magát, a polgári másodrangú, a 8 osztályú elemi pedig harmadrangú a társadalmi felfogásban. Felszívódott a köztudatba, hogy az elemiből csak inas lehet a tanuló, ia polgári iskolából részben kereskedő, iparos, részben nyugdíjas, ha tovább tanul, a gimnáziumokból azonban kizárólag közhivatalnok. Gazdasági egyensúlyt csak abban az esetben érhetünk él hazánkban, ha a kereskedői és ipari pályákra nem a gyengiébbek, nem a csökkentett, vagy összetört önbizalmúak fanyalodnak, akiket eltessékelnek az iskolából, hanem a nyílteszúek. Ezt követeli a magyar sors. A felvilágosító munka fejében azt kívánja az oktató pályán foglalkozóknak, amit Carneggie, az amerikai acélkirály kereskedő mondott: »Legyen a tanítói pálya a legjobban fizetett 'foglalkozás«. Ugyancsak örömmel emlékezünk meg arról, hogy dr. Orel Géza újabb könyvvel ajándékozta meg a gyakorlati élet irányában, átszervezendő magyarságot. »Gazdasági szellem nevelése« címe a könyvnek, amelyben a törhetetlen 'energiájú apostol felvilágosító munkájának újabb világító állomásai jelentkeznek. A könyv elsősorban a tanítókhoz és tanárokhoz 'szól, de azoknak táborán túl a szülőkhöz és az ifjúsághoz is, általában mindazokhoz, akiknek szívén fekszik a magyarság sorsa. Hangoztatja á könyvben, hogy laz ifjúságot nem lehet csak szólamokkal, szép beszédekkel és újságcikkekkel gazdasági pályákra terelni, hanem céltudatosan és évekig tartó program- szerű neveléssel kell őket a szabad gazdasági pályák lelkes rajongóivá tenni. A tanomé- Oktatást úgy kellene átszervezni, hogy közös állapja minden tanonciskolának, általában a tanoncf elvé telnek á négy középiskolai végzettség 'legyen, ia 'kereskedői szaktajnonciskola pedig legyein elválasztva mindlejnütt az iparos- tanonciskolától. A szaktanonciskolák lehetőség szerint legyenek ‘összekötve tanocotthonokkal és tegyék kötelezővé á szaktanonciskolák elvégzését. A szerző hangoztatja abbeli felfogását, hogy átképzésekkel nem tartja lehetőnek azt, hogy a gazdasági élet kereszténnyé tételének hatalmas munkája megoldást nyerjen. Tóth kabát divatos - ízléses ©les© — Mindenkit fenyeget a légitámadás — mindenki támogassa a Légoltalmi Ligát — mindenkit felhív a közös munkára — mindön- ik.it elvár a Légoltalmi Liga. Lépjünk bz a Légoltalmi Ligába! Milyen volt Muraköz fővárosa fél századdal ezelőtt, arról Gönczi Ferencnek értékes könyvéből (Muraköz és népe) kapunk hű képet. — Csáktornya régebben meglehetősen elhanyagolt város volt — olvassuk a könyvben. — Ezelőtt egy századdal még sem plébániája, sem iskolája nem volt. Mihovlán (Drávaszent- mihály) volt anyaközsége. 1790-ben lett a Csáktornyái szentFerencrendiek temploma plébániatemplommá s ugyanakkor állították fel az első népiskolát. Ujabbi átalakulása s lendületes emelkedése a Délivasút megnyíltával kezdődött. Csáktornya nagyságához képest (inegyedfélezer lakossal bír) csinos, tiszta város, aránylag szép számú emeletes házzal. Lakosai — kiknek 13 százaléka izraelita — jómódú iparosok és kereskedők. Járási székhely. Van járásbírósága, a hetvenes években néhány évig kir. törvényszéke is volt; továbbá két takarékpénztára s számos egyesülete és szövetkezete. Könyvnyomdájában hetilapot (»Muraköz — Medjimurje«) is adnak ki. A várost 1893. év óta villannyal világítják. Csáktornya főleg közművelődési tekintetben haladt nagyot. Kevés község van hazánkban, mely lakosai számbeli nagyságához s. anyagi erejéhez képest annyit áldozna, az iskolákra, mint e városka. De meg is látszik eredménye. Jeles tanítótestülettel bíró elemi népiskolája egész Zalában ritkítja párját. Van jeles polgári iskolája, polgári leányiskolája, igen szépen felszerelt tanítóképezdéje is és amit ezek előtt kellett volna említenem: mintaóvója ... Csáktornya, a mostani haladás mellett, egypár évtized múlva egészen magyar jellegű várossá lesz. Ezeket írta Gönczi személyes tapasztalatai alapján 1895-ben Csáktornyáról. Ettől az időtől kezdve 1918-ig Zrínyi városa valóban hatalmas. fejlődésen ment át anyagiakban és szellemben 'egyaránt. A magyar uralom idején gyárvárossá lendült Csáktornya. Fehérnemű gyár létesült, amelyben ma is 1500 munkás dolgozik, két szövőgyár, esernyő és harisnya előállítására is berendezve, ezekben 300—300 ember kap kenyeret, vaj- és sajtgyár, nagy gőzmalom napi hét vágón teljesítménnyel, nagy baromfihízlaló telep létesült. A föílen- dült kereskedelmi és ipari tevékenyséig során megkétszereződött a lakosság száma, amelyből közel 3000 a munkás. A szellemi élet fejlődése terén rendkívül fontos szerepet töltött be a tanítóképző, különösen, mikor a kiváló Zrínyi Károlynak, Csáktornya helytörténete megírójának minta igazgatása alatt állott az intézet. A társadalmi viszonyok irígylésre- méltóan szépek voltak. Nem ismerték itt a rang szerint való elkülönülés ‘átkos szellemét, mindenki megbecsülte egymás munkáját és hivatását és a szórakozás óráiban egymás mellett ült a legnagyobb megértésben és szere- tetben a járásbíró és iparos, a szolgabíró lés) a kereskedő, a tanár és a munkás. iA táncmulatságon nem nézték le finnyásam az értelmiségi pályán levők a másik társadalmi réteget, itt nem lehetett érezni, hogy van »úr« és »nem úr« a fogalomnak származási értelmezésében, hanem a földmíves leánya is eltáncolhatott bármelyik diplomás gavallérral -nélkül, hogy összedőlt volna a világ és kisebb lett volna a tekintélytisztelet. Egymás nyelvét kölcsönösen megbecsülte mindenki, a tanítóképzőben horvátul is tanultak a magyar fiúk, Megismerték a muraközi nyelvet és megtanulták a mélabús muraközi népdalokat, ahogyan viszont a muraköziek is mohón kaptak a víg magyar dalokon és a kóló helyett, amely csak ritka ünnepi szokásnak maradt meg, úgy ropták a csárdást, mint a legtüzesebb magyar. Járunk a széles, kövezett utcákon, amelyek szintén a magyar világ alkotásai és fürkészve vizsgáljuk, mit hozott Csáktornyának a szerb uralom Trianon után. Fölkeressük az egykor híres és méltóságos külsejű, rendezett belsejű tanítóképzőt, amelyben jelenleg a magyar katonai parancsnokság székel. Az épület a teljes elhanyagoltság képét mutatja, olyan, mint az a férfi, aki éveken; át nem borotválkozik. Ehhez kőműves nem nyúlt 22 év óta. Kopott falak, elhanyagolt lépcsőház, felhős szemmel nézi az ember az enyészet kezét. A park, az intézet egykori szemeíénye is gondozatlan, mint a regénybeli udvarházé, amelynek meghalt az utolsó gazdája. A padok is a régiek, csak az emlék rajtuk a szép: a nevek bekarcolása, sőt be- faragása. Hej, de régen volt! — A prepának mégis csak jól menta (dolga! — andalog el kisérő öreg barátunk. — Ha beszekundáztunk a zenéből (néha egy órán többször is), eldudoráztuk az utcán a dalt: »Da bi ja to znala, Kaj bi tvoja bila«. (Ha azt remélhetném, hogy tied lehetnék.) A negyedéves prepának, ha be js szekuu- dázott, meg volt a becsülete a lányos házaknál. A mamák megtörölték a széket és kedvesen mondogatták: — Pihenje ki, fiam, nálunk a fáradságát. Dr. PESTHY PÁL. A rádiótávirász Ha valamely korszerű haderő nagy tetteiről beszélünk, nem felejtkezhetünk meg az illető haderő rádiótávirászairól. Ezek a hiradókatonák nélkülözhetetlen eszközei a vezetésnek. Szolgálatuk parancsok, helyzetjelentések vételére és adására, valamint az ellenséges híradás lehallgatására, esetleg zavarására terjed ki. Készülékeik mellett a levegő hullámain külön harcokat vívnak és fáradságos munkával teljesítik kötelességüket, akárcsak a nyílt csatatéren harcos bajtársaik. Munkájuk a vezetés hadműveleti tervének megvalósítását teszi lehetővé. Sokszor az egész harcászati vezetés eredményessége egy-egy rádióiávirásztól függ. Ugyanis sok esetben a rádión kívül más összeköttetés nem áll rendelkezésre, például, ha távbeszélő vezeléket az ellenség szétlőtte, a jelentő motorkerékpárosok nem találnak járható utat, valamint más híradó eszköz alkalmazására nincs mód. Már békében is igen magas követelményeknek kell eleget tenniök. Nagy és fáradságos munkával sajátítják el az adó, vevő és rejt- jelző készülékek kezelését, nem kevesbbé a morse jelek kifogástalan adását és vevését. Méltányolni azonban a rádiótávirász felelősségteljes munkáját csak az képes, aki tudja, hogy a készüléknek hibás kezelése melleit nedves erdő, közel fekvő vasútvonal vagy magasfeszüliségü vezeték az egész rádióösszeköttetést megbéníthatja, vagy egy-két tévesen vett morse jei — egy igen kis rejijelző hiba — az egész hirváltást érthetetlenné teszi. A jelenlegi háború győzelmes csatáiban a siker kivívásában a híradó csapat is derekasan vette ki részét. Fegyelmezett és jól kiképzett katonák teljesítettek szolgálatot a rádiókészülékek mellett. Apró zalai hírek Mátramindszenten fogták el a nagykanizsai törvényszék által csalás gyanúja miatt körözött Horváth Ágnest. ■— Erkölcsrendészeti razzia alkalmával 14 nőt állított elő a nagykanizsai rendőrség. A razziákat ezentúl rendszeresítik. — A Kúria hathónapi börtönre ítélte Nováfc György nagybajomi gazdát, aki az Ella burgonyát mázsánként 12 pengő helyett 14 pengőért adta a keszthelyi piaaon. — Nem jogerősen 2 évi fegyházat kapott Bónyai György cserszegtomaji cipészsegéd, aki Gyenesidiáson 600 pengőt lopott el Bujtor Bálinttól. — Az alispán Zala vármegyét az országos tűzrendé- szeti felügyelőség felkérésére 99 tűzrendésZeti körzetre osztotta. — Hölgyek és Urak! Kisérjék figyelemmel Tóth G y u 1 la kirakatait.
