Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-05-16 / 111. szám

1941 május 16. Csáktornya képe az évtizedek tükrében 2 ANGOßAGYAP3UT | az Áfkormánybiztosság által megállapított legma- 1 gasabb árakon előnyös osztályozással készpénzért vásárol vagy angorafonalra átcserél gróf KÁROLYI JÓZSEFNÉ géplizemü fonodája, az II „ANGORATEX" dkészitő kft I' Budapest IX, Vaskapu-utca 33. szellemet megváltoztatni csak az iskolák általi lehetséges, mert az iskíola a társadalom szíve. Erre a nevelésre lesz hivatott az egységes középiskola, amelyet, ha megvalósítanak, el­tűnnek majd az úgynevezett rangos iskolák. Ma ugyanis a gimnázium az előkelőség iskolá­jának tartja magát, a polgári másodrangú, a 8 osztályú elemi pedig harmadrangú a társa­dalmi felfogásban. Felszívódott a köztudatba, hogy az elemiből csak inas lehet a tanuló, ia polgári iskolából részben kereskedő, iparos, részben nyugdíjas, ha tovább tanul, a gimná­ziumokból azonban kizárólag közhivatalnok. Gazdasági egyensúlyt csak abban az esetben érhetünk él hazánkban, ha a kereskedői és ipari pályákra nem a gyengiébbek, nem a csökkentett, vagy összetört önbizalmúak fa­nyalodnak, akiket eltessékelnek az iskolából, hanem a nyílteszúek. Ezt követeli a magyar sors. A felvilágosító munka fejében azt kí­vánja az oktató pályán foglalkozóknak, amit Carneggie, az amerikai acélkirály kereskedő mondott: »Legyen a tanítói pálya a legjobban fizetett 'foglalkozás«. Ugyancsak örömmel emlékezünk meg arról, hogy dr. Orel Géza újabb könyvvel ajándé­kozta meg a gyakorlati élet irányában, átszer­vezendő magyarságot. »Gazdasági szellem ne­velése« címe a könyvnek, amelyben a tör­hetetlen 'energiájú apostol felvilágosító mun­kájának újabb világító állomásai jelentkeznek. A könyv elsősorban a tanítókhoz és tanárok­hoz 'szól, de azoknak táborán túl a szülőkhöz és az ifjúsághoz is, általában mindazokhoz, akiknek szívén fekszik a magyarság sorsa. Hangoztatja á könyvben, hogy laz ifjúságot nem lehet csak szólamokkal, szép beszédekkel és újságcikkekkel gazda­sági pályákra terelni, hanem céltudatosan és évekig tartó program- szerű neveléssel kell őket a szabad gazdasági pályák lelkes rajongóivá tenni. A tanomé- Oktatást úgy kellene átszervezni, hogy közös állapja minden tanonciskolának, általában a tanoncf elvé telnek á négy középiskolai végzett­ség 'legyen, ia 'kereskedői szaktajnonciskola pedig le­gyein elválasztva mindlejnütt az iparos- tanonciskolától. A szaktanonciskolák lehetőség szerint legye­nek ‘összekötve tanocotthonokkal és tegyék kötelezővé á szaktanonciskolák elvégzését. A szerző hangoztatja abbeli felfogását, hogy át­képzésekkel nem tartja lehetőnek azt, hogy a gazdasági élet kereszténnyé tételének hatalmas munkája megoldást nyerjen. Tóth kabát divatos - ízléses ©les© — Mindenkit fenyeget a légitámadás — mindenki támogassa a Légoltalmi Ligát — mindenkit felhív a közös munkára — mindön- ik.it elvár a Légoltalmi Liga. Lépjünk bz a Légoltalmi Ligába! Milyen volt Muraköz fővárosa fél századdal ezelőtt, arról Gönczi Ferencnek értékes köny­véből (Muraköz és népe) kapunk hű képet. — Csáktornya régebben meglehetősen el­hanyagolt város volt — olvassuk a könyvben. — Ezelőtt egy századdal még sem plébániája, sem iskolája nem volt. Mihovlán (Drávaszent- mihály) volt anyaközsége. 1790-ben lett a Csáktornyái szentFerencrendiek temploma plé­bániatemplommá s ugyanakkor állították fel az első népiskolát. Ujabbi átalakulása s len­dületes emelkedése a Délivasút megnyíltával kezdődött. Csáktornya nagyságához képest (inegyedfélezer lakossal bír) csinos, tiszta vá­ros, aránylag szép számú emeletes házzal. Lakosai — kiknek 13 százaléka izraelita — jómódú iparosok és kereskedők. Járási szék­hely. Van járásbírósága, a hetvenes években néhány évig kir. törvényszéke is volt; továbbá két takarékpénztára s számos egyesülete és szövetkezete. Könyvnyomdájában hetilapot (»Muraköz — Medjimurje«) is adnak ki. A várost 1893. év óta villannyal világítják. Csák­tornya főleg közművelődési tekintetben ha­ladt nagyot. Kevés község van hazánkban, mely lakosai számbeli nagyságához s. anyagi erejéhez képest annyit áldozna, az iskolákra, mint e városka. De meg is látszik eredménye. Jeles tanítótestülettel bíró elemi népiskolája egész Zalában ritkítja párját. Van jeles pol­gári iskolája, polgári leányiskolája, igen szé­pen felszerelt tanítóképezdéje is és amit ezek előtt kellett volna említenem: mintaóvója ... Csáktornya, a mostani haladás mellett, egypár évtized múlva egészen magyar jellegű várossá lesz. Ezeket írta Gönczi személyes tapasztalatai alapján 1895-ben Csáktornyáról. Ettől az idő­től kezdve 1918-ig Zrínyi városa valóban ha­talmas. fejlődésen ment át anyagiakban és szellemben 'egyaránt. A magyar uralom idején gyárvárossá lendült Csáktornya. Fehérnemű gyár létesült, amelyben ma is 1500 munkás dolgozik, két szövőgyár, esernyő és harisnya előállítására is berendezve, ezekben 300—300 ember kap kenyeret, vaj- és sajtgyár, nagy gőzmalom napi hét vágón teljesítménnyel, nagy baromfihízlaló telep létesült. A föílen- dült kereskedelmi és ipari tevékenyséig során megkétszereződött a lakosság száma, amely­ből közel 3000 a munkás. A szellemi élet fejlődése terén rendkívül fontos szerepet töl­tött be a tanítóképző, különösen, mikor a ki­váló Zrínyi Károlynak, Csáktornya helytörté­nete megírójának minta igazgatása alatt állott az intézet. A társadalmi viszonyok irígylésre- méltóan szépek voltak. Nem ismerték itt a rang szerint való elkülönülés ‘átkos szellemét, mindenki megbecsülte egymás munkáját és hivatását és a szórakozás óráiban egymás mel­lett ült a legnagyobb megértésben és szere- tetben a járásbíró és iparos, a szolgabíró lés) a kereskedő, a tanár és a munkás. iA tánc­mulatságon nem nézték le finnyásam az értel­miségi pályán levők a másik társadalmi réte­get, itt nem lehetett érezni, hogy van »úr« és »nem úr« a fogalomnak származási értelme­zésében, hanem a földmíves leánya is eltáncol­hatott bármelyik diplomás gavallérral -nél­kül, hogy összedőlt volna a világ és kisebb lett volna a tekintélytisztelet. Egymás nyelvét kölcsönösen megbecsülte mindenki, a tanító­képzőben horvátul is tanultak a magyar fiúk, Megismerték a muraközi nyelvet és megtanul­ták a mélabús muraközi népdalokat, ahogyan viszont a muraköziek is mohón kaptak a víg magyar dalokon és a kóló helyett, amely csak ritka ünnepi szokásnak maradt meg, úgy rop­ták a csárdást, mint a legtüzesebb magyar. Járunk a széles, kövezett utcákon, amelyek szintén a magyar világ alkotásai és fürkészve vizsgáljuk, mit hozott Csáktornyának a szerb uralom Trianon után. Fölkeressük az egykor híres és méltóságos külsejű, rendezett belsejű tanítóképzőt, amely­ben jelenleg a magyar katonai parancsnokság székel. Az épület a teljes elhanyagoltság ké­pét mutatja, olyan, mint az a férfi, aki éveken; át nem borotválkozik. Ehhez kőműves nem nyúlt 22 év óta. Kopott falak, elhanyagolt lépcsőház, felhős szemmel nézi az ember az enyészet kezét. A park, az intézet egykori szemeíénye is gondozatlan, mint a regénybeli udvarházé, amelynek meghalt az utolsó gaz­dája. A padok is a régiek, csak az emlék rajtuk a szép: a nevek bekarcolása, sőt be- faragása. Hej, de régen volt! — A prepának mégis csak jól menta (dolga! — andalog el kisérő öreg barátunk. — Ha beszekundáztunk a zenéből (néha egy órán többször is), eldudoráztuk az utcán a dalt: »Da bi ja to znala, Kaj bi tvoja bila«. (Ha azt remélhetném, hogy tied lehetnék.) A negyedéves prepának, ha be js szekuu- dázott, meg volt a becsülete a lányos házak­nál. A mamák megtörölték a széket és ked­vesen mondogatták: — Pihenje ki, fiam, nálunk a fáradságát. Dr. PESTHY PÁL. A rádiótávirász Ha valamely korszerű haderő nagy tetteiről beszélünk, nem felejtkezhetünk meg az illető haderő rádiótávirászairól. Ezek a hiradókatonák nélkülözhetetlen eszközei a vezetésnek. Szolgá­latuk parancsok, helyzetjelentések vételére és adására, valamint az ellenséges híradás lehall­gatására, esetleg zavarására terjed ki. Készülékeik mellett a levegő hullámain külön harcokat vívnak és fáradságos munkával telje­sítik kötelességüket, akárcsak a nyílt csatatéren harcos bajtársaik. Munkájuk a vezetés hadműveleti tervének megvalósítását teszi lehetővé. Sokszor az egész harcászati vezetés eredményessége egy-egy rádióiávirásztól függ. Ugyanis sok esetben a rádión kívül más összeköttetés nem áll rendel­kezésre, például, ha távbeszélő vezeléket az ellenség szétlőtte, a jelentő motorkerékpárosok nem találnak járható utat, valamint más híradó eszköz alkalmazására nincs mód. Már békében is igen magas követelmények­nek kell eleget tenniök. Nagy és fáradságos munkával sajátítják el az adó, vevő és rejt- jelző készülékek kezelését, nem kevesbbé a morse jelek kifogástalan adását és vevését. Méltányolni azonban a rádiótávirász felelős­ségteljes munkáját csak az képes, aki tudja, hogy a készüléknek hibás kezelése melleit nedves erdő, közel fekvő vasútvonal vagy magasfeszüliségü vezeték az egész rádióössze­köttetést megbéníthatja, vagy egy-két tévesen vett morse jei — egy igen kis rejijelző hiba — az egész hirváltást érthetetlenné teszi. A jelenlegi háború győzelmes csatáiban a siker kivívásában a híradó csapat is derekasan vette ki részét. Fegyelmezett és jól kiképzett katonák teljesítettek szolgálatot a rádiókészülé­kek mellett. Apró zalai hírek Mátramindszenten fogták el a nagykanizsai törvényszék által csalás gyanúja miatt körözött Horváth Ágnest. ■— Erkölcsrendészeti razzia alkalmával 14 nőt állított elő a nagykanizsai rendőrség. A razziákat ezentúl rendszeresítik. — A Kúria hathónapi börtönre ítélte Nováfc György nagybajomi gazdát, aki az Ella bur­gonyát mázsánként 12 pengő helyett 14 pen­gőért adta a keszthelyi piaaon. — Nem jog­erősen 2 évi fegyházat kapott Bónyai György cserszegtomaji cipészsegéd, aki Gyenesidiáson 600 pengőt lopott el Bujtor Bálinttól. — Az alispán Zala vármegyét az országos tűzrendé- szeti felügyelőség felkérésére 99 tűzrendésZeti körzetre osztotta. — Hölgyek és Urak! Kisérjék figyelemmel Tóth G y u 1 la kirakatait.

Next

/
Thumbnails
Contents