Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-16 / 233. szám
POLITIKAI NAPILAP Imtkfloutősíj? és klsdóhivaía! Fö-aí $ tatararban-Taleioa 78, nyomda 117. aaám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előösetéíi érc; ügy afos 30.000 korom Károm faóra-. ~--------- 200.000 korom LÉ LEKMÉRGEZÉS Nem szoktunk egyik laptársunkkal sem polémiába bocsátkozni. Haladunk a magunk utján s általában nem érdekel, hogy egyikük vagy másikuk minő politikai hitvallást követ. Vannak sajtóorgánumok, melyeknek világfelfogásától olyan tátongó szakadékok választanak el, melyeket soha, semmiféle idők sem fognak áthidalni tudni. Amit Írnak, legyen az ő hitük szerint; mi csak megmaradunk a magunk iránya mellett, mert meggyőződésünk az, hogy ezzel szolgáljuk a nemzet ügyét. Más felfogásokkal nem vitatkozunk s bár kénytelenek vagyunk olvasni az ő lapjaikat is, belőlük semmi sem ragad ránk és bennünket nem tudnak megmételyezni tévelygéseik. Most sem tennők szóvá az egyik budapesti lapnak keddi vezércikkét, ha vérlázitó kifejezései nem provokálnának rá, hogy foglalkozzunk vele. Mert amit ir és ahogyan Írja, az már nem politikum, nem szociológiai fejtegetés, nem a szociáldemokráciának mennél szélesebb alapokra való lefektetésének érdekében történő propaganda, hanem a legféktelenebb felekezet- és osztály elleni izgatásnak ösz- szes kritériumait magában foglalja. A felháborodás és megbotránkozás érzete adja kezünkbe a tollat, amikor a katolikus nagygyűlés alkalmából irt vezető cikkét olvassuk, mely a katolikus vallást dobja oda olvasói elé nevetség tárgyául s a keresztény vallásos érzületet teszi egyenesen gúny tárgyává. A politika terén nem vitatkozunk az ő elveikkel. Egyszerűen napirendre térünk fölöttük, mint amelyeknek amúgy sincs mélyebb gyökerük a társadalomban. Ha e tekintetben deliktu- mot követnek el, ott vannak az arra hivatott hatóságok és bíróságok, melyek törvénybe idézik a bűnösöket. Amit a politika terén elkövetnek, azt nem méltatjuk arra, hogy foglalkozzunk velük, de vallásgyalázásuk ellen fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat. Mi a vallást, mindegyiket, tiszteletben tartjuk. A magunkét épen úgy, mint másét. A vallásban, valamennyiben, hatalmas erkölcsi tényezőt látunk s a magunk részéről nem tűrhetjük, hogy a vallási érzelmeket profán kezekkel és szentségtörő céllal bárki is kikezdje és széjjel rombolni igyekezzék azoknak a társadalmi és államéletre oly fontos jelentőségét. És nem tűrhetjük, hogy annak az államvallásnak igyekezzék valaki hitelét, tekintélyét s a benne rejlő hatalmas erkölcsi erőt megbénítani, megbolygatni, összetörni, mely ezer éven át uralkodó vallása volt a magyar társadalomnak és az ma is. Álomkóros képzelődéseikben' vallhatnak bármiféle szociális tanokat és elméleteket, de az ellen szót emelünk, hogy még szenvedélyük perceiben is a vallást, a katolikus vallást tegyék kritika és gúny tárgyává épen azok, kik a múltban nagyon közeli vérrokonságban álltak azokkal, kik a templomokat mozikká akarták átalakítani s a vallást, a vallási érzületet s általa az erkölcsi érzést máglyára ítélték. Akkor is — emlékezzünk csak vissza — a vallás-erkölcsös nép hitén és mély vallásos meggyőződésükön múlt, hogy még sem merték a vallást egészen keresztre feszíteni. Akkor a vallás volt az, mely határkőként ott állt gyászos emlékezetű történetük ideje alatt mindent megsemmisíteni igyekezett törekvéseik gátjául. Es a vallást nem engedjük ma sem, még ke- vésbbé, mint valaha s még kevesebben vállalkozhatnak kiirtására vagy csak meggyöngitésére is ma, mint akadhattak gonosztevői a múltban. A legerélyesebben követeljük a megtorló eljárásnak azonnal leendő megindítását. Az a lélek- mérgezés, melyet megint megkísérelnek, a büntetőtörvénykönyvnek nem is egy, hanem egy egész csomó paragrafusába ütközik. És elvárjuk a kormánytól, hogy az eljárással, mely megtanítja a vallástalanokkal való igen közvetlen összeköttetésben állt sajtóorgánumot arra, hogy a vallást ki kell kapcsol- niok|politikai fegyvereik közül, nem késlekedik egy pillanatig sem.J Itt főbenjáró törvénytiprás és vallásgyalázásról van szó s nem kételkedünk benne, hogy a kormány tudni fogja kötelességét azokkal szemben, kik azt elkövették. K. B. WienteSsmi ügyek a nemzetgyűlésen Szo-ciá?5sta javaslat az államfői jogok gyakorlásáról A közoktatásügyi és pénzügyi bizottság ülése — A letenyei választási karc állása Budapest, október 15 Scitovszky Béla elnök délelőtt 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Malasits Géza Huszár Károlynak a sárvári beszámolón elhangzott ama kijelentéséért, hogy gyűlöli a szociáldemokratákat és őket a kommunistákkal egy kalap alá vonja, — pártja bizalmatlanságát fejezi ki. Kölcsönös- magyarázkodások után Propper Sándor és Rassai Károly a házszabályokhoz szólnak. Ezután a Ház elfogadja az állandó közegészségügyi bizottság ügyében előterjesztett javaslat napirendre tűzését. Nánássy Andor előadása mellett Szabó József, gróf Jankovics-Bésán Endre, Esztergályos János, Dénes István mentelmi jogait kisebb nagyobb szó-csatározások közben felfüggesztik, Kábák Lajost ellenben nem adják ki. Ezután a belügyminiszternek több interpellációra adott írásbeli válaszát olvasták fel, mire az ülés délután fél 3 órakor végétért. A párisi követség problémája Gróf Bethlen István miniszterelnök legutóbb Teleky Pál gróffal a párisi követség betöltéséről folytatott tárgyalásokat anélkül azonban, hogy befejezett tényekről lehetne beszélni. Korányi Frigyes báró, a jelenlegi párisi követ ugyanis a mezőgazda- sági hitel kudarca és a magyar-francia kereskedelmi szerződés megkötése miatt hagyja el állását. így tehát ismételten szóba kerül Teleky Pál gróf személye és nem lehetetlen, hogy valamelyik fontos ponton újra viszontlátjuk. Indítvány államtanács megválasztása iránt A szociáldemokratapárt törvény- tervezetet nyújtott be az államtanács megszervezéséről. Az indítványt ma délelőtt szétosztották a Ház tagjai között. Az indítvány szerint az államfői jogok gyakorlását véglegesen rendezik és ennek alapján az államfő tisztjét tényleg veszik, a teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással két évre szóló meghatalmazással három tagú államtanácsot választ. Nagy Vince szakit a demokratákkal Az ellenzéki demokratikus blokk válsága ügyében fordulat történt. — Nagy Vince áll a blokk élén, aki összeveszett a szocialistákkal és a demokratákkal. A blokkban a régóta feszült nyugtalanságot ez az esemény a kirobbanásig hevítette és Nagy Vince tegnap kijelentette, hogy a saját pártja céljaira akar dolgozni, nem pedig mint eddig a szociáldemokratákért és nem hajlandó együtt működni tovább a demokratákkal sem. A leíenyei választás ügyében egyre jobban közeledik az a nap, október 28-ika, melyen a mandátum sorsa eldől. Mint ismeretes, eddig három jelölt küzd egymással a képviselőségért: dr. Fitz Artur, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Néppárt jelöltje, dr. Pozsogár Rezső le- tenyei és dr. Somogyi Béla budapesti ügyvédek. Pozsogár dr. pártonkivüli, Somogyi dr. pedig fajvédő programmal lépett fel. Mindegyik jelölt erős propagandát fejt ki megválasztása érdekében, de az előjelekből Ítélve a győzelemre legnagyobb kilátása Fitz Artúrnak van, kinek határozott programja a kerület választóinak többségében bizalmat kelt s az eddig megállapítható hangulat után ítélve győzelme a többi jelöltek fölött biztosra vehető. A kerület a múltban is mindig biztos kerülete volt a néppártnak s majdnem bizonyosra vehető, hogy a mostani választási küzdelemben is ennek a pártnak jelöltje fogja elnyerni a szavazók abszolút
