Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-16 / 233. szám

POLITIKAI NAPILAP Imtkfloutősíj? és klsdóhivaía! Fö-aí $ tatararban-Taleioa 78, nyomda 117. aaám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előösetéíi érc; ügy afos 30.000 korom Károm faóra-. ~--------- 200.000 korom LÉ LEKMÉRGEZÉS Nem szoktunk egyik laptár­sunkkal sem polémiába bocsát­kozni. Haladunk a magunk utján s általában nem érdekel, hogy egyikük vagy másikuk minő politikai hitvallást követ. Vannak sajtóorgánumok, melyeknek vi­lágfelfogásától olyan tátongó szakadékok választanak el, me­lyeket soha, semmiféle idők sem fognak áthidalni tudni. Amit Ír­nak, legyen az ő hitük szerint; mi csak megmaradunk a magunk iránya mellett, mert meggyőző­désünk az, hogy ezzel szolgál­juk a nemzet ügyét. Más fel­fogásokkal nem vitatkozunk s bár kénytelenek vagyunk olvasni az ő lapjaikat is, belőlük semmi sem ragad ránk és bennünket nem tudnak megmételyezni té­velygéseik. Most sem tennők szóvá az egyik budapesti lapnak keddi vezércikkét, ha vérlázitó kifeje­zései nem provokálnának rá, hogy foglalkozzunk vele. Mert amit ir és ahogyan Írja, az már nem politikum, nem szociológiai fejtegetés, nem a szociáldemo­kráciának mennél szélesebb ala­pokra való lefektetésének érde­kében történő propaganda, ha­nem a legféktelenebb felekezet- és osztály elleni izgatásnak ösz- szes kritériumait magában fog­lalja. A felháborodás és meg­botránkozás érzete adja kezünkbe a tollat, amikor a katolikus nagy­gyűlés alkalmából irt vezető cik­két olvassuk, mely a katolikus vallást dobja oda olvasói elé nevetség tárgyául s a keresztény vallásos érzületet teszi egyene­sen gúny tárgyává. A politika terén nem vitatko­zunk az ő elveikkel. Egyszerűen napirendre térünk fölöttük, mint amelyeknek amúgy sincs mé­lyebb gyökerük a társadalom­ban. Ha e tekintetben deliktu- mot követnek el, ott vannak az arra hivatott hatóságok és bíró­ságok, melyek törvénybe idézik a bűnösöket. Amit a politika terén elkövetnek, azt nem mél­tatjuk arra, hogy foglalkozzunk velük, de vallásgyalázásuk ellen fel kell emelnünk tiltakozó sza­vunkat. Mi a vallást, mindegyi­ket, tiszteletben tartjuk. A ma­gunkét épen úgy, mint másét. A vallásban, valamennyiben, ha­talmas erkölcsi tényezőt látunk s a magunk részéről nem tűr­hetjük, hogy a vallási érzelme­ket profán kezekkel és szent­ségtörő céllal bárki is kikezdje és széjjel rombolni igyekezzék azoknak a társadalmi és állam­életre oly fontos jelentőségét. És nem tűrhetjük, hogy annak az államvallásnak igyekezzék va­laki hitelét, tekintélyét s a benne rejlő hatalmas erkölcsi erőt meg­bénítani, megbolygatni, össze­törni, mely ezer éven át ural­kodó vallása volt a magyar tár­sadalomnak és az ma is. Álomkóros képzelődéseikben' vallhatnak bármiféle szociális tanokat és elméleteket, de az ellen szót emelünk, hogy még szenvedélyük perceiben is a val­lást, a katolikus vallást tegyék kritika és gúny tárgyává épen azok, kik a múltban nagyon közeli vérrokonságban álltak azokkal, kik a templomokat mo­zikká akarták átalakítani s a vallást, a vallási érzületet s ál­tala az erkölcsi érzést máglyára ítélték. Akkor is — emlékezzünk csak vissza — a vallás-erkölcsös nép hitén és mély vallásos meggyő­ződésükön múlt, hogy még sem merték a vallást egészen ke­resztre feszíteni. Akkor a vallás volt az, mely határkőként ott állt gyászos emlékezetű történe­tük ideje alatt mindent meg­semmisíteni igyekezett törekvé­seik gátjául. Es a vallást nem engedjük ma sem, még ke- vésbbé, mint valaha s még ke­vesebben vállalkozhatnak kiirtá­sára vagy csak meggyöngitésére is ma, mint akadhattak gonosz­tevői a múltban. A legerélyesebben követeljük a megtorló eljárásnak azonnal leendő megindítását. Az a lélek- mérgezés, melyet megint meg­kísérelnek, a büntetőtörvény­könyvnek nem is egy, hanem egy egész csomó paragrafusába ütközik. És elvárjuk a kormány­tól, hogy az eljárással, mely megtanítja a vallástalanokkal való igen közvetlen összekötte­tésben állt sajtóorgánumot arra, hogy a vallást ki kell kapcsol- niok|politikai fegyvereik közül, nem késlekedik egy pillanatig sem.J Itt főbenjáró törvénytiprás és vallásgyalázásról van szó s nem kételkedünk benne, hogy a kor­mány tudni fogja kötelességét azokkal szemben, kik azt elkö­vették. K. B. WienteSsmi ügyek a nemzet­gyűlésen Szo-ciá?5sta javaslat az államfői jogok gyakorlásáról A közoktatásügyi és pénzügyi bizottság ülése — A letenyei választási karc állása Budapest, október 15 Scitovszky Béla elnök délelőtt 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Malasits Géza Huszár Károlynak a sárvári beszámolón elhangzott ama kijelentéséért, hogy gyűlöli a szociáldemokratákat és őket a kom­munistákkal egy kalap alá vonja, — pártja bizalmatlanságát fejezi ki. Kölcsönös- magyarázkodások után Propper Sándor és Rassai Károly a házszabályokhoz szólnak. Ezután a Ház elfogadja az állandó közegészségügyi bizottság ügyében előterjesztett javaslat napirendre tű­zését. Nánássy Andor előadása mellett Szabó József, gróf Jankovics-Bésán Endre, Esztergályos János, Dénes István mentelmi jogait kisebb nagyobb szó-csatározások közben felfüggesztik, Kábák Lajost ellenben nem adják ki. Ezután a belügyminiszternek több interpellációra adott írásbeli válaszát olvasták fel, mire az ülés délután fél 3 órakor végétért. A párisi követség problémája Gróf Bethlen István miniszterelnök legutóbb Teleky Pál gróffal a párisi követség betöltéséről folytatott tár­gyalásokat anélkül azonban, hogy befejezett tényekről lehetne beszélni. Korányi Frigyes báró, a jelenlegi párisi követ ugyanis a mezőgazda- sági hitel kudarca és a magyar-fran­cia kereskedelmi szerződés megkötése miatt hagyja el állását. így tehát ismételten szóba kerül Teleky Pál gróf személye és nem lehetetlen, hogy valamelyik fontos ponton újra viszontlátjuk. Indítvány államtanács meg­választása iránt A szociáldemokratapárt törvény- tervezetet nyújtott be az államtanács megszervezéséről. Az indítványt ma délelőtt szétosztották a Ház tagjai között. Az indítvány szerint az állam­fői jogok gyakorlását véglegesen ren­dezik és ennek alapján az államfő tisztjét tényleg veszik, a teendők ideiglenes ellátására a magyar állam­polgárok közül titkos szavazással két évre szóló meghatalmazással három tagú államtanácsot választ. Nagy Vince szakit a demo­kratákkal Az ellenzéki demokratikus blokk válsága ügyében fordulat történt. — Nagy Vince áll a blokk élén, aki összeveszett a szocialistákkal és a demokratákkal. A blokkban a régóta feszült nyugtalanságot ez az esemény a kirobbanásig hevítette és Nagy Vince tegnap kijelentette, hogy a saját pártja céljaira akar dolgozni, nem pedig mint eddig a szociál­demokratákért és nem hajlandó együtt működni tovább a demokratákkal sem. A leíenyei választás ügyében egyre jobban közeledik az a nap, október 28-ika, melyen a man­dátum sorsa eldől. Mint ismeretes, eddig három jelölt küzd egymással a képviselőségért: dr. Fitz Artur, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Nép­párt jelöltje, dr. Pozsogár Rezső le- tenyei és dr. Somogyi Béla budapesti ügyvédek. Pozsogár dr. pártonkivüli, Somogyi dr. pedig fajvédő program­mal lépett fel. Mindegyik jelölt erős propagandát fejt ki megválasztása érdekében, de az előjelekből Ítélve a győzelemre legnagyobb kilátása Fitz Artúrnak van, kinek határozott pro­gramja a kerület választóinak több­ségében bizalmat kelt s az eddig megállapítható hangulat után ítélve győzelme a többi jelöltek fölött biz­tosra vehető. A kerület a múltban is mindig biztos kerülete volt a nép­pártnak s majdnem bizonyosra ve­hető, hogy a mostani választási küz­delemben is ennek a pártnak jelöltje fogja elnyerni a szavazók abszolút

Next

/
Thumbnails
Contents