Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-01 / 247. szám
A szentkapu bezárása A december 16 iki zarándoklat A Vatikánban nagyban készülnek a szentkapu bezárási ünnepségre. December 24-ére tervezik a bezárási ünnepséget, melynek programja a következő: December 24-én csak a Vatikán által kiáliitott jegyekkel lehet majd belépni a világ legnagyobb templomába, a Szent Péter bazilikába. Délelőtt 11 óra felé vonul fel a pápai gendarnia, utána a svájci testőrség, majd később a pápai katonaság által vont kordon között vonulnak fel a külföldi fejedelmek képviselői, a követségek és a konzulátusok. A diplomácia elvonulása után a világ összes országainak egykét tagú küldöttsége foglalja e! a részükre kijelölt helyeket. Ezután megkezdődik a felvonulás, amelynek a legelején viszik a zarándokok hivatalos fekete keresztjét, utána a szerzetes- és világi papság amelyet a pápai gendarnia és a ! svájci gárda egy-egy disszakasza j zárja be, mely után a pápai udvar j következik. Elől mennek fehér karingbe öltözött pápai káplánok, pre- látusok, kanonokok, püspökök, majd a bíborosok, ez után következik a sedia gestatorian ülve teljes díszben Ö szentsége XI. Pius pápa, két oldalán mennek a pápai kamarások, a főnemesség és a pápai nemes testőrség. A bevonulás alkalmával a harsonások az évszázadok óta szokásos pápai üdvözlő felhivót fújjak. Mikor a pápa megjelenik a Szent Péter templom kapujában, Róma ösz- szes harangjai megszólalnak. A p^pa Szent Péter sirjánál rövid imát nun d, mely után a menet a szentkapuhoz vonul, mikor megkezdődik a szentkapu bezárásával kapcsolatos ünnepség. Az Országos Katolikus Szövetség erre a nagyszabású ünnepségre vezeti a december 16 ári Budapestről kiinduló országos utolsó, vagyis VII. Nemzeti Zarándoklást Rómába, amelynek részletes programját november elején fogjuk közzé adni. Azonban már most felhívjuk az érdeklődők figyelmét e nagyszabású ünnepségre s aki Szövetség által kibocsájtott programra igényt tart, levél utján címének megjelöléLátogatás Lehár Ferencnél a „Paganini“ bemutatója előtt — A Zalai Közlöny bécsi tudósítása — Bécs, október 31 Mire ez a cikk nyomtatásban az olvasó elé kerül, lezajlott már Lehár Ferenc legújabb operettjének, a Paganininek bemutatója, egyelőre azonban még két óra választ el a premiertől. A világhírű magyar mester Theobaldgasse-i lakásának előszobájában a komornyik alig győzi a látogatókat elutasítani. Hetedig állotta Lehár Ferenc a világsajtó képviselőinek ostromát, hetekig dolgozott ro- gyásig a színházi próbákon, mig végre minden „klappolt“ és a mester most, az utolsó napon pihenni akar, mivel este a zenekart ő vezényli és az előrelátható lapsviharok és ismétlések miatt este héttől éjfélig lesz majd kénytelen a karmesteri pulpitus előtt ülni. Ma délután tehát senkivel sem a\ar beszélni, elzárkózott librettistájával, az ugyancsak magyar Jenbach Bélával és az Operette kiadójának, a berlini Crescendo- Verlagnak igazgatójával együ t. A Zalai Közlöny bécsi munkatársával azonban kivételt tesz és igy módunkban van a bemutató előtti órákat Lehár társaságában tölteni. Egy cseppet sem ideges. Még sohasem bízott annyira a sikerben, mint most. — A Paganini életem főmunkája — mondja. A publikum Ízlése persze előre kiszámíthatatlan, hiszen Bizet is megbukott a Carmen párisi bemutatóján és ma mégis a Carmen hirdeti szerzőjének dicsőségét. A Paganiniben nincsenek trottok, hupa- hupák és más modern táncok, csak keringők, menüettek és nagy, halai-’ más áriák, amelyek csengő hangot igényelnek a szereplőktől. Ezért vagyok olyan boldog, hogy sikerült a női főszerep kreálására Kosáry Em- myt megnyerni. Azon kevés operet'- szinésznők közé tartozik, akik nemcsak játszani és táncolni tudnak, de hangjuk is van. A címszerepet játszó Clewing Hamburgból jön és Németország legkiválóbb operett-tenoristái- nak egyike. A két főszerep tehát jó kezekben, illetőleg torkokban van. — Sajnos, csak az első három előadáson hallgathatom ezt a két pompás énekest, mivel kedden már Milánóba kell utaznom. November 7 én megtartjuk az olaszországi premiert. Olaszországban nagy érdeklődés előzi meg a bemutatót, ami érthető az olasz tárgyú librettónál fogva és azért is, mivel ez az első operettem, amelynek olasz muzsikája van. — Első operettjeimben bécsi melódiák domináltak. (A bécsi asszonyok, A tréfaházasság, A vig özvegy, valamint később Luxemburg erófj?, az Éva és Végre egyedül.) Ugvancsak egyik ifjúkori munkám, a Drótostót muzsikája részben tót jellegű. A cigányszerelem magyar, a Modern Mitislav és a Kék mazur lengyel, a Frasquita spanyol, a Három grácia és a Clo-Clo pedig nemzetközi, modern. A Paganini olasz tárgyú szövegkönyve most olasz muzsika komponálására ihletett, aminek nagyon örülök, mivel módomban volt nagy áriákat irni, Milánóban operaként kerül színre. — Az a hir van elterjedve, hogy Budapesten az Operaház fogja bemutatni — vetettük közbe. — Szó van róla, de még nem bizonyos. Egyelőre a Fővárosi Operett- Színháznak van opciója. Én szívesen átengedném az Operaháznak, habár anyagilag ez nem olyan kedvező, mivel az Operaházban nem lehet en suite előadásokat tartani. Mégis örülnék, ha hazám fővárosában ismét az Operaházban vezényelhetném a bemutatót. Ez lenne második munkám, amely Budapesten az Operaházban kerülne színre. Az első a Hercegkisasszony volt, amelyet Mészáros Imre igazgatósága alatt 1909 decemberében mutatott be a budapesti Operaház. Ezután magyar emlékeiről kezd mesélni, büszkén mutatja meg kolozsvári emlékeit, az üvegbura alatt elhelyezett erdélyi földet, az aranytollszárat, amelyet Janovics Jenőtől, a kolozsvári színigazgatótól kapott Luxemburg grófjának premierje után. Dolgozó szobája egyébként is tele van magyar emlékekkel, piros-fehér- zöld babérkoszorúkkal. — Úgy örülök, hogy Sopron váAMIRŐL A SZÁZADOS SZILFA REGÉL Irta: középgulácsi Péczely László (2) Láttam ölelkező, szerelmes párokat, akik ajkukkal forrlak egybe s szivet cserélve titkon osonlak el. Láttam durva halászkgényeket, akik ledér szerelemben eben-gubát cseréltek. Láttam és hallgattam. Gondolám: nekik a szerelem az, ami nekem az eső, a harmat, a napsugár, a virágaimon döngicsélő méh és a lombjaim közö t éneklő madársereg, élet- szükséglet. S mindez csak sejtelmet ébresztet bennem és e sejtelem ped- zeté velem : mily édes lehet a csók, a szivet beiöliő emberi szerelem ! Kétszáz éves lehettem, amikor az igaz szerelmet én is megismertem. Ejbarna fürtökkel, élettől izzó fekete szemekkel, lenge öltözékben imbo- lyogva jött egyszet egy leányka felém. Mesebelinek tűnt föl a látó- mány s Önmagámtól kérdem: mily messze földön és bokorban termett e szép leány?! Kiváncsi lettem tudni: miért jöhetett, mi cél vezérli és ki lehet e tüudéri lény?! Köténykéjében , nefelejts, keblén kétszernyiló akácfavirág s habarcán piruló rózsák nyilának. Igéző szemei a porzó országutat figyelék s ebből sejtéin, hogy valakit var. Nernsoká kell várnom, hogy a titok i- pattanjon. i Vágtató, szürke lovon, jött fy huszár. Tiszt volt, szép és dals. A leány szive, mint harkálycsőre íz odvas faágon, úgy dobogott. „Vártalak, Guszti!“ — szólt o~ dis igézettel a leány. „Én pedig eljöttem hozzád, Flca, feslö rózsabirnöók legszebb bimbó ! E habzó paripa és a vágy szárba hozott. A vágy látni. . és ölelni é- ged... és az akarat, hogy birjalaés boldogítsalak!“... Mint liliom és hajnalpir ölee- zése, úgy tűnt föl nekem e két ak. És én némán hallgaték és a le«y- legény szive hangosan dobogott. J „Azt már nem kérdem tőled s:p- I séges virágom,“ — szólt a kat<a, j hogy szerelsz-e engem, mert zt j úgyis tudom. De azt igen, Így mennyen és poklon át megörzi-e számomra hűséged virágát?“ Tanú e fa és a mező mihiói- rága — Ígéri kipirulva a föld g- szebb angyala. Semmi sem őrli fel oly gyean az időt, mint két szerető szív <ál- kozása; Az órák percekké és a nők órákká zsugorodnak össze. A toli hegyek már félig takarák a not, valami kellett és a két egyberadt lélek a „viszontlátás“ szavávabu- csuzott. Elment az egyik észaak, a másik délnek. A távolság nőit közöttük, de két fehér zsebkendő mesz- sziről integet. Piramis jegenye-aleéban tűnt el a leány. Szivében szerelem s ajkán dal csendült: Jaj! de szennyes ez a maga kendője, Talán nincsen magának szeretője? Adja ide! hadd mossam ki fehérre, Leszek én magának a szeretője... Az est lassan ráfeküdt a tájra. Az ég átvette birodalmát és oly sokan s ovik álmukban tovább a boldog jövő csillogó fonalát. * * * Egy év sem telt még el, — meséli az ö;eg szil —amióta az elhangzott, édes dal a szivembe markolt, amikor az országul felől két pár jött felém. Tarisznyájukat vállaikról leakasztanák és elővették a még megmaradt elemózsiát s illatozni kezdtek. Nagyot ittak reá, mert a borral töltött kulacs hosszasan kotyogott. Azután az egyik imigyen szólott : „Tudja-e, kigyelmed, sógorom, hogy három nap múlva Híd végen vármegyére szóló lakodalom lesz? Tündér Flóra (igy hívták távol vidéken a szép leányi) a kasznár és hétvármegye legszebb leánya, örök hűséget esküszik I“ De kinek? — mondja csak szaporán, kedves sógorom!... Hát az Istennek, a papnak és még valakinek : Igyunk még egyet sógorom s aztán induljunk ; a többit j majd az utón elmondom, j így tudtam meg, hogy a virágszál í a szomszéd tanyának lakója és féltve őrzött, irigyelt uri-kisasszonya. * ^ * * E beszéd után harmadnapra gyönyörű hajnalra virradónk. A vén országút e napon szokatlan népes volt, s s/.ebbnél-szebb fogatok robogtak el mellettem, teli urinéppel. Meny- nyegzőre mentek. Ma esküszik örök hűséget egy násnak Tündér Flóra és a dalliás katona. Egy óra múlva trombita-harsogás hallatszott. Huszárok jöttek, élükön az ismerős főhadnagy lovagolt. Ahogy elvonultak, hosszan eltűnődtem : mily igéző lehet a szép leány vőlegény-vártában menyasszonyruhában, teljes boldogságban ?! Mer: ngés mből a puszta kis harangja és egy katona „imához“ vezényelt kemény parancsszava rázott föl. Délután már vigalom hangja, cigányzene mélabus nótája hallatszott. * * * Ezalatt lassan a nap, mint óriás izzó, vörös tűzgolyó a pogányvár hegyek mögé hanyatlott le. Az idő e kőszívű zsarnok, pedig az ifji boldog pár életéből egy napot eh lopott. (Folyt, köv.; sével kérje azt az Országos Katolikus Szöv. tségiől Budapest IV. Ferenciek tere 7., III. lépcső I. emelet 8. sz. Analfabéta és ismeretterjesztő tanfolyamok A nagykanis ti I sö (központi) és II-ik (Rozgonyi u’cai) körzeti állami elemi népiskolák tanítótestületei a f. tanév téli hónapjaiban közösen analfabéta és ismeretterjesztő tanfolyamokat rendeznek az I. körzeti (központi) állami népiskola helyiségeiben. Az analfabéta tanfolyam 20 héten át hitenkint 4 órában (hétfő, sze da, csütörtök és szombati napokon este 7-8-ig) lesz megtartva. Tárgyai: irás- olvasás (60 óra) és számtan (20 óra). Az ismeretterjesztő tanfolyam ugyancsak 20 héten át heti 4 órában (vasárnap délelőtt 11 —12-ig és délután 4—6 ig) tartatik meg. Tárgyai: 1. Az ember lelki és erkölcsi világa (6 óra). 2. Test és egészségtan (10 óra). 3. Szülőföld és hon- 1 ismertetés (6 óra). 4. Gazdasági is- | meretek (10 óra). 5. Természetté í dományi ismeretek (8 óra) 6. Törté nelem, irodalom, művészet (20 óra', Mindkét tanfolyam folyó novembc hó 15-én ves.i kezdetét és tart bezárólag 1926. év április hó 15 ig A tanfolyamra beiratkozok kötelsek a tanfolyamot a kitűzött napikon és órákban pontosan és ret- desen látogatni és egyetlenegy órt sem szabad mulasztaniok, hogy a tanfolyamot vezetők munkája siker s és eredményes legyen, mert csak i tanfolyam rendes és pontos látog- tára biztosíthatja mindenkor a kit- zött célt. A fentnevezett állami iskolák iga - gatói ezulon kérik fel a városi kl- zönséget, hogy szíveskedjenek |z általuk ismert analfabétákat s az s- meretterjesztő előadásra alkalir^s egyéneket felhívni arra, hogy mljél nagyobb számban jelentkezzenek z emli ett tanfolyamokra. A tanfolyam k díjmentesek. Jelentkezni lehet folyó évi november 2-tól bezárólag november hó 13ig mindennap nevezett iskolák igazgaó) irodájában, hol is az érdeklődőka továbbiakra nézve a szükséges tudi- valókat megkapják.
