Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-16 / 233. szám
1925 Október 16. um nönftm 9 öltö alatt ezt nem lehet keresztülvinni. Beszéde végén hangoztatta a pénzügyminiszter, hogy az uj pénz használata a jövő évben még fakultativ lesz, 1927 január elsején lenne kötelező. Ezután az ülés. félháromkor ért véget. SELFÜLPl hírek A Froreich-ügy a győri ítélőtáblán. Október 17-én tárgyalja a győri Ítélőtábla a négy évi fegy- házra Ítélt Froreich Ernő bűnügyét. Froreich egészségi állapota az utóbbi időben rohamosan rosszabbodott, úgy, hogy ilyen körülmények között sem a kórházi orvos, sem az ügyészség nem engedélyezi Győrbe való szállítását, így azután Froreich Ernő nem lesz jelen ügyének táblai tárgyalásán. A püspöki kar konferenciája. A magyar püspöki kar a hercegprímás budai palotájában őszi konferenciáját tartotta Csernoch János dr. / bíboros elnöklete alatt. Emelik a rokkantak illetményeit. A népjóléti miniszter javaslatot terjesztett a minisztertanács elé, amely szerint 50—150 százalékkal akarja a rokkantak és hadiözvegyek illetményeit felemelni. A miniszter- tanács elfogadta Vass miniszter javaslaté*. A főváros segélye a munka- jj nélkülieknek. Budapest székesfőváros tanácsa hat milliárd korona jj segélyt fordít a főváros munkanél- f küíieire. A munkanélkülieket házán- ? ként összeírják. j Nem lesz egységes inségakció. \ Az idén a nyomorenyhités munká- j ját a községek fogják végezni, miután a népjóléti tárcának nincs fedezete arra, hogy egységes inségakciót indítson. Cseh kommunisták mozgalma Rákosiék érdekében. Prágából jelentik lapzártakor: A kommunista párt egyes tagjai arra a hírre, hogy Rákosit és társait statarialiter fogják elitélni, uj tiltakozó akciót indítottak \ a magyar kormány ellen. Benest táviratilag kérték fel diplomáciai j utón való közbelépésre. A szocialista pártot is sikerült ügyüknek megnyerni, a parlament elnöksége azonban ezirányu kérelmüket elutasította. Egy kellőleg nem méltányolt intézményről Még életünkben gondoskodjunk a halál esetére Nagykanizsa, október 15 Azok között az altruisztikus intézmények között, melyeket nemcsak a szükség, de az emberszeretet hívott életbe, hogy az embertársakon segítsen és az élet nehéz pillanataiban mellettük álljon — kétségkívül egyik első helyet foglalja el a Nagykanizsai Keresztény Társas Temetkezési Egylet intézménye. Az egyesület azon célból alakult, hogy a kisosztály emberei úgy maguknak, mint családtagjaiknak a tisztességes eltemettetést biztosítsák — halálesetére. A legutóbbi gyors és váratlan halálesetek intő példát szolgáltattak, figyelmeztetve, hogy az élők gondoljanak a végre is, amely hirtelent}!, váratlanul következik be — és a családtagok tanácstalanul, a legtöbb esetben szegényen állják körül a halottat és zavarban vannak akörül: hogyan és miből temessék el, amikor ma egy legszerényebb temetés is több millió koronába kerül. A Keresztény Társas Temetkezési •Egylet azon célból alakult, hogy a Keresztény társadalom tagjainak eltemettetését biztosítsa, azokról gondoskodjon. És pedig foglalkozásra vagy állásra való tekintet nélkül. — Hogy mit jelent ez a mai gazdasági viszonyok közepette, főleg ott, ahol nagyobb család van, csak az tudja — aki maga is családos ember. Igaz, hogy elsősorban a kisember, a munkás, az iparos, a közszolgálati alkalmazott súlyos viszonyai lebegtek az alapítók szemei előtt, — akiknek a halál is súlyos pénzáldozatot jelent, azonban ma nemcsak a társadalom úgynevezett kisosztályára nézve jótétemény ez az intézmény, de a közép- osztálybeliekre nézve is, hiszen ma e két osztály között anyagi szempontból talán az utóbbi még jobban van rászorulva ily intézményre, úgy, hogy szolgálatot vélünk teljesíteni a nagyközönségnek, ha a nagykanizsai Keresztény Társas Temetkezési Egylet intézményére különös figyelmét felhívjuk abból a célból, hogy tagjai sorába belépjen és ezáltal biztosítsa magának mindenki a maga vagy hozzátartozóinak halála esetére a tisztességes ellemettetést. Az egyesülésnek kb. 2360 rendes fizető tagja van, kiknek hozzátartozóikkal együtt 13.000 emberre tehető azoknak a száma, akiknek eltemettetéséről az egylet gondoskodni tartozik. Az egyesületi rendes tag fizet havonta kb. 4 — 5000 K t mint járulékot a tagok eltemeítetési költségeinek fedezéséhez. Úgy, hogy az egylet tagjai, ha meghal, vagy ha családjában haláleset fordul elő — volta- képen semmit sem fizet, szinte azt mondhatni, hogy teljesen ingyenbe jön az eltemettetése, mert abból a szerény havi jáiulékokből fedezik, amit ez a 2360 tag havonta befizet. Hogy áldásos tevékenységéi minél jobban kifejthesse és kiterjeszthesse az Egylet — szükség van arra, hogy minél nagyobb számú fizető tagjai legyenek és ilymódon anyagilag is megerősödjék. Azért felhívást intéz a nagykanizsai keresztény társadalomhoz, rangra, foglalkozásra vagy társadalmi állásra való tekintet nélkül, hogy mindazok, kik még nem léptek be tagjai sorába, ezt el ne mulasszák saját és hozzátartozóik érdekében megtenni, hogy ily módon egy alig számbave- hető csekély havi hozzájárulással biztosítsák maguknak halál esetére a tisztességes eltemettetést. Szolgálatot tesz a hivatalfőnök, elöljáró, munkaadó alantasának, a barát a barátjának, az ismerős az ismerősének, ha figyelmét erre a rendkívül fontos intézményre felhívja és az egyesületbe való belépésre buzdítja. Senki nem tudja, mit hoz a holnapi nap, mit rejt magában a titokzatos jövő — kötelessége mindenki- nck, hogy önmaga és hozzátartozói halála esetére már most gondoskodjék tisztességes eltemettetésről. Könnyebbek lesznek utolsó perceink, elviselhetőbbé fájdalmunk, ha már most előre gondoskodtunk — a halál esetére. Kötelességünk ez önmagunkkal és övéinkkel szemben. Felvilágosítást ad Hermann János áliamrendőrségi irodaigazgató, Kölcsey-utca. Szemkórház lett — a nagykanizsai zsidó- kórházból Nagykanizsa, október 15 A nagykanizsai állami szemkórház beszüntetése alkalmával már kifejtettük, mily nagy károsodás és veszteség érte a magyar közegészség- ügyet, főleg a nyugati rész lakosságát, meit nemcsak Zala ésSomogy- vármegye, de Vas, Veszprém sőt a megszállt terület népe is felkereste az országos hírnévnek örvendő állami szemkórházat, ahol a legsúlyosabb és legkomplikáltabb operációkat végez1 ék. Köztudomású dolog Nagykanizsán, hogy hires budapesti szemész-orvostanárok a Nagykanizsából hozzájuk felutazó pácienseket azzal fogadták, hogy minek jönnek Budapestre, amikor Nagykanizsán meg van az állami szemkórházuk. Ilyen körülmények között csak természetes, hogy katasztrófában hatott a barakkban elhelyezett szemkórháznak a népjóléti minisztérium által végrehajtott leépítése. Különösen a szegénységet sújtotta érzékenyen a kórháznak beszüntetése, mert hiszen állandóan 30—50 ingyen-beteg volt elhelyezve benne, főleg trachoma-járványosok, nem is említve azokat, akiket a kórház igazgatója a rendelőórán naponta ingyen kezelt és rajtuk műtétet dr. Schiller Vilmos főorvos végzett. A felfektetett orvosi napló tanúsága szerint százakra megy azoknak a szegényeknek a száma, akik a nagykanizsai szemkőrházban visszanyerték veszélyeztetett széni ük világát és visz- szaadattak a dolgozó társadalomnak, a termelő munkának és családjaiknak. A nagykanizsai állami szemkórház megszüntetését mihamar érzékenyen é-izre lehetett venni. A tehetős osztálynak megadatott a mód, hogy a székesfőváros hires szemspecialistáit felkereshessék, ám a kisosztály, amely szokva volt ahhoz, hogy minden szembajában ingyen gyógykezelésben részesül az állami szemkórházban, csak a legnagyobb anyagi és időbeli áldozatok árán volt képes a budapesti szemklinikát felkeresni. Csak amikor megszűnt a nagykanizsai szemkórház, tudta meg igazában a határszéli lakosság, hogy mit vesztett ezzel. Ám a nagy hiány, a folyton erős- bödő követelmény és a szükség arra indította Schiller Vilmos dr-t, a beszüntetett állami szemkórház volt főorvosát, hogy valamikép pótolja a megszüntetett intézményt és ismét lehetővé tegye a szenvedő emberiség számára egv speciális szemkezelő felállítását. Ezen tervét nagyban elősegítette az izraelita hitközség elöljáróságának előzékenysége, amely egy szemkórház céljaira rendelkezésére bocsátotta a Zrínyi Miklós utca 24. szám alatt levő alapítványi kórházát, amelyet Schiller dr. rövid időn belül szemészeti kórház-nak be is rendezett és a fejlett szemészeti orvostudomány minden modern eszközével felszerelt, hogy i'y módon legalább némileg pótolja az elvesztett országoshirü állami szemkórházat. A zsidókórházból szemkórházzá átalakított intézmény most a szembeteg közönség rendelkezésére áll és nincs többé szükség arra, hogy a szembajban szenvedők a budapesti klinikákra felutazzanak vagy székesfővárosi orvostanár-speciális- táknál keressenek segítséget szenvedő szemük kigyőgyitására. A Zrinyi Miklós utca 24. szám csendes földszintes ház. kiválóan alkalmas szemkórház céljaira. A jobb oldalt a gondnokság stb. foglalja le, mig a baloldalon a szemkórházat képezi: két kis terem csinos betegágyakkal, Ízlésesen berendezve, orvosi rendelő, mütőszoba stb., mely egyelőre teljesen megfelel a helyi igényeknek s a szembetegségekben szenvedőknek egész napon át rendelkezésükre áll. A katonatemetöért Nagykanizsa, október 15 Kelemen Ferenc, a Nagykanizsai Takarékpénztár igazgatója tavaly kiadott „A világháború kulturális és gazdasági következményei“ cimü füzetének tiszta jövedelmét a Zalai Közlöny katonasirok- akciója céljaira ajánlotta fel. A 200 példányban megjelent értekezés bevételeinek első részletét, 76S ezer koronát tegnap megkaptuk s azt takarékpénztári betétünkhöz csatoltuk. Meg 400 sírkőre kell adományokat gyűjtenünk. Mindenszentekkor még400 olyan sir lesz katonatemetőnkben, melynek göröngyei fölött nem áll ott kőbevésve, hosszú időkre, távoli generációk számára megörökítve az alattuk nyugovó hősök neve. Sokat kell gyűjtenünk még. Munkánk nagyobbik felén túl, majdnem az utolsó harmadnál immár, — most értünk el a legnehezebb feladathoz, az utolsó milliók megszerzéséhez. Nagykanizsa áldozatokra kész közönsége nem hagyott cserben bennünket s hisszük, ezután is kitart akciónk mellett. Németország elfogadta a biztonsági szerződést. Locarnóból jelentik : Németország hozzájárult Rajna vidéki biztonsági szerződéshez és a Franciaországgal és Belgiummal kötendő döntőbirósági egyezményhez. Mussolini Lacarnoba érkezett. Locarnoból jelentik: Mussolini ma ideérkezett. * 195 = Schwarcz Dezső harisnyái a legjobbak. = Fölényesen győz minden versenyben Filipp kötöttárugyára (Szombathely, Széli Kálmán-utca 6.) olcsó és jóminőségü áruival. Mutatóba néhány ár: Selyem mellények 195 ezer, selyem jambó sapkák 17 ezer, flór urizoknik 29 ezer, fátyolharisnyák 38 ezer.
