Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-15 / 232. szám

Kisebb ügyek 1925 Október 15. _______________KAUM EOZLCKT Ké nyszerkölcsön- és adó-végrehajtás a zalai községekben Zalavármegye közigazgatási bizottságának októberi ülése Zalaegerszeg október 14 Zalavármegye közigazgatási bizott­sága kedden tartotta októberi rendes ülését a főispán elnökletével. Kipusztul Zala lóállománya Az állategészségügyi főfelügyelő jelentése szerint a száj és köröm­fájással fertőzött községek száma 24-ről 11-re csökkent. Lépfene 7, veszettség 5, lórühkór 2, sertésor- bánc 2 községben fordult elő. Bős- nyák Géza ny. főispán hozzászólása szerint Zalában, különösen a nagy- kanizsai és pacsai járásban fertőző fehérvérűség lépett fel a lovak kö­zött. Ez a kór sürgős intézkedést kíván, mert e módfelett veszedelmes betegség kipusztulással fenyegeti Zalamegye ló-állományát. A beteg lovaknak állami kártalanítás mellett való kiirtását kéri. Kertész Lajos állategészségügyi főfelügyelő még nem kapott jelentést a betegségről, bár tudomása van róla. Helyesli az elhangzott indít­ványt és megteszi intézkedéseit. Kényszerkölcsön és adóhátralék Mérő Géza pénzügyigazgató-he­lyettes jelentette, hogy a multévi együttesen kezelt adók hátraléka 1,107.492 aranykorona. A folyó évi helyesbített adótartozás 4,013.472 aranykorona. Ebből az esztendő 3A része alatt 1,157.777 a. k. folyt be. Pénzügyminiszteri rendelet értel­mében mindazon községekre és vá­rosokra ki kell mondani az adó- behajtási felelősséget, ahol a kény­szerkölcsön-, illetőleg adóhátralék szeptember végén az előirt tételek 50 százalékát és október végén 40 százalékát, november végén 30 szá­zalékát és december végén 20 szá­zalékát eléri. Ez esetben a jegyzők és községek terhére állami végre­hajtókat kell kiküldeni. Mivel pedig szeptember végével a kényszerköl­csön előirt tételeinek 50 százaléká­val 188, a köztartozások (adók) 50 százalékával a vármegye 430 adózó községe és városa közül 402 van hátralékban, kéri a bizottságtól a rendelet értelmében az adóbehajtási felelősség kimondását ezekre a köz­ségekre. Bosnyák Géza indítványára a köz­igazgatási bizottság felirattal fordul a kormányhoz, melyben felhívja annak figyelmét a túlságos megter­helésre és tiltakozik a betegápolási adó ellen. A bizottság a 188 község adó- behajtási felelősségét kimondta a kényszerkölcsöntartozásokra vonatko­zólag. Az adótartozásokra a felelős­ség kimondása a jövő ülésig füg­gőben marad. A közigazgatási bi­zottság felhívja a jegyzőket a hátra­lékok szigorú behajtására. A közigazgatási bizottság figyel­meztetni fogja a községeket, melyek a törvényesnél 2—300 százalékkal magasabb városi helypénzt szednek. A bizottság hozzájárult, hogy Za­laegerszeg város 3 milliárdos köl­csöne, mit a megye felelősségére a népjóléti minisztertől kapott, olyan mértékben folyósításra kerüljön, a hogyan a már megindult bérház­építkezés kívánja. Farkas Kálmán vármegyei tiszti főügyész ügyvédi gyakorlatának el­tiltására vonatkozó indítvány ügyé­ben a kivizsgálással Plihál Viktor dr.-t bízták meg. Kisebb jelentőségű ügyek letár- gyalásával ért véget a közigazgatási bizottság ülése. A nagykanizsai községi választások előkészületei A választási elnökök névsora és az igazoló választmány Nagykanizsa, október 14 Mint megírtuk, a nagykanizsai községi választások október 22-én fognak lezajlani. Az előkészületek serényen folynak a választáshoz, me­lyen Nagykanizsa város képviselőtes­tületének mandátumai kerülnek be­töltésre. Az alispán választási elnökké dr. Fábián Zsigmond vármegyei tb. fő­ügyészt, Nagykanizsa város tb. ügyészét nevezte ki. A választási elnök az egyes ke­rületekben a választás vezetőinek és azok helyetteseinek névsorát a kö­vetkezőképen állította össze: I. választókerület: elnök dr. Da- rás László ügyvéd, helyettes elnök Halvax Gyula pénztárnok. II. kerületben elnök dr. Bród Ti­vadar ügyvéd, helyettes elnök Dob- rovics Milán. III. kerületben elnök Petrik Dezső délivasuti főfelügyelő, helyettes el­nök dr. Balázs Zsigmond ügyvéd. IV. kerületben elnök dr. Hajdú Gyula ügyvéd, helyettes elnök Bazsó József ipartestületi elnök. V. kerületben elnök dr. Tamás János ügyvéd, helyettes elnök 777- pammer Jenő banktisztviselő. VI. kerületben (Kiskanizsa) elnök Horváth István adóügyi számvevő, helyettes elnök Karlovics József volt kültanácsos. VII. kerületben elnök Lányi László banktisztviselő, helyettes elnök Plan- der György. VIII. kerületben elnök dr. Malek László ügyvéd, helyettes elnök Anek György. Az igazoló választmány tagjaivá az alispán Bogenrieder Frigyest és Weiss Tivadart nevezte ki, kettőt pedig a képviselőtestület szombat délután 4 órára összehívott rendkí­vüli közgyűlése fog kijelölni. A kerületek beosztását és a sza­vazó helyiségeket legközelebb kö­zöljük. A pacsai országúti fejszés verekedés A tettesek már csendőrkézre jutottak — Az áldozat élet halál közt fekszik a nagykanizsai köz­kórházban Nagykanizsa, október 14 Röviden megírtuk már, hogy hét­főn éjszaka a Pacsa—Zalaszentmi- hály i országúton egy szekérkaram­bol véres verekedéssel végződött. Akkor, minthogy a rendőrség a nagykanizsai kórházban eszméletle­nül fekvő sebesültet kihallgatni nem tudta, a támadók kilétére s az eset lefolyására vonatkozólag nem lehe­tett felvilágosítást nyerni. A vere­kedésre vonatkozólag most a követ­kezőket jelenti tudósitónk*. Hétfőn estefelé, .mikor már söté­tedni kezdett, Szabó Zsigmond zala- szentmihályi lakos Lukács Gvörgy és Kovács Imre nevű barátjaival jókedvűen igyekeztek haza a malom­ból kocsijukon, mely liszttel volt megrakva. Annak örömére, hogy gyorsan megőröltek és szép lisztet kaptak a pacsai malomban, egy liter bort ittak áldomásul, azzal elindul­tak haza felé. Ugyanezen időtájban a zalaszent- mihályi hegyi birtokáról öreg Hetid István, Ignác nevű szabadságon levő katona fiával és Osvát János hiva- | tásos tűzoltó vejével kocsin jöttek haza Pacsára. A határt képező Princi­pális csatorna táján találkozott a két kocsi. A sötétségben a kocsik hátsó része összeütközött, minek követ­keztében Henci kocsijának hátsó lőcse eltörött; Szabó Zsigmond ko­csijának pedig a hámfája és a huzó kötél elszakadt. A Henci kocsiján ülők éktelen lármát csaptak, leugrál­tak a kocsiról. A másik kocsi pedig gyors iramban igyekezett előre, azon­ban az elszakadt huzó kötél miatt nem mehetett s megálltak, hogy a bajt orvosolják. A Henciék ekkor odaértek és kér­dőre vonták őket, kik a kárt hajlan­dók voltak megtéríteni. Eközben oda­érkezett az öreg Henci is egy hu­sánggal, mellyel Kovács felé sújtott, de ez elkapta és visszaütött. Henci Ignác is kedvet kapott s a nála levő hosszunyelü kis fejszével hadonászva Szabó Zsigmond felé csapott oly szerencsétlenül, hogy jobb homlokán a fejét széthasította, a többit is könnyebben megsértette. Arra a kia­bálásra, hogy Szabó meghalt, a Hen- ciek sietve haza felé távoztak. Szabó barátai szintén megfordul­tak és Pacsára az orvoshoz siettek, ki az eszméletlen állapotban levő sebesültet első segélynyújtás után egyensen Nagykanizsára küldte, ahol azóta is élet-halál között lebeg. A pacsai csendőrség azonnal meg­indította a nyomozást s rövid idő alatt a tettesek már a csendőrségi fogdában voltak, ahol minden taga­dás nélkül beismerték véres tettüket. = Sok pénzt takarít meg ha zománc és porcellánedényt Szerbnél vásárol Csengery-utca 6. Ötven év a nagy- kanizsai színészet történetéből vi. Az 1886—1888. évekből nincse­nek adataink a nagykanizsai szí­nészetre nézve. 1889 végén Krezsányi Sarolta vendégszerepei. A szinisaison — úgy látszik — a következő év ja­nuár elején véget ér. Ugyanezen év máj. 19. az egykoruZala ismét szóvá teszi „Városunk szinházügy“-ét s felveti a kérdést: nem-e lenne cél­szerű a meglévő színi bizottságot vegyes bizottsággá átalakítani akké- pen, hogy abban irókis résztvennének. Ilyen értelemben — persze — nem történik semmi. Október végén aztán a székes- fehérvári színigazgató jelenti be a városnak, hogy társulatával Nagy­kanizsára szeretne jönni. Elmarad. Néhány nappal később felveti az eszmét a helybeli sajtó, hogy szin- pártoló egyesület alakuljon, de ebből sem lesz semmi. 1890 tavaszán Vedress Gyula szé­kesfehérvári színigazgató jelzi, hogy társulatával játszani fog Nagykani­zsán. Mielőtt betenné lábát a város falai közé, a Zala vezércikkben (1890 márc. 30.) foglalkozik a szí­nészettel. „Elég legyen ezúttal ki­jelentenünk, hogy városunkban a szinmüvészetnek nemcsak nemzeties irányú kultur missió ja van, hanem mint legmagasabb szellemi élvezetet nyújtó művészet, — a kenyérkereset gondjai között verejtékező polgárokra nézve valóságos áldás, mert a gö­röngy-küzdelemben kifáradt s a vi­lágrenddel nem egyszer meghason­lásba jövő ember lelkének egyen­súlyát visszaadja a költészet örök igazságainak érvényrejuttatásával, reprodukálásával.“ Minő szép szavak és arany igaz­ságok, ha a színészet hivatása ma­gaslatán áll. A székesfehérvári színtársulat ápr. 6-án meg is kezdi működését. Tar­tott három bemutató előadást. Az újság bizonyos rezignációval kon­statálja, hogy „be kell vallanunk, hogy nálunk a valódi drámának nem nagy a publikuma“ — Írja az újság. Itt hatalmas tere van az ope­rettnek. A Nóra is igen kevés kö­zönséget vonzott. Ápr. 29. a Kirch- feldi papban Feld Zsigmond ven­dégszerepeit. A társulat máj. 11. vesz búcsút Nagykanizsától. „Hisszük, hogy elég jó emléket visznek magukkal; az itteni közönség pártolásával kétség­telenül meg lehetnek elégedve. Ez eléggé bizonyítja, hogy jó színtár­sulatnak itt mindig van közönsége“ — írja a Zala. Az újság a színtársulat eltávozása után cikksorozatban foglalkozik a nagykanizsai szinpártolással, Ebből tudjuk meg, hogy Gerfy után Aradi Gerő színtársulata is működött Nagy­kanizsán s kitűnő előadásokat nyújtott. ___________________________*_

Next

/
Thumbnails
Contents