Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-15 / 232. szám
05. évfolyam, 232. szám Nagykanizsa, 1925 Október 15, csütörtök krm (800 toromig Kntlrasatfcég é* kiadóhivatal Fő-at b latamíban-T-ílsfon 78, nyomda 197. «j«w POLITIKAI NAPILAP imnriWiiMHHiimiilM . Fe lelős szerkesztő: Rempelei* Béla NEMZETISÉGI KÉRDÉS (P. Gy.) A nemzetiségi kérdéssel foglalkozva először arra kell a választ megadni, van-e létjogosultsága a nemzetiségi kérdésnek s időszerű és célszerű e annak feszegetése ? A kérdés első részére megadja a választ a volt németbirodalmi belügyminiszter, aki szeptember hó folyamán végigjárta a magyarországi német községeket és tapasztalatait a következő nyilatkozatban foglalta össze: „Ha igaz lenne az a vád, hogy Magyarországon a nemzetiségeket elnyomták, akkor nem találhattam volna színtiszta német vidékeket, ahol a németség évszázadokon keresztül nemcsak nyelvét, hanem kultúráját, szokásait, nemzetiségi viseletét, oly híven megőrizte, mint ahogy erről meggyőződtem. Elnyomatás mellett a németség gazdaságilag annyira megerősödni nem tudott volna és ebben az esetben lehetetlen lenne az, hogy németszármazásu férfiak oly nagy számban töltsenek be Magyarországon vezető állásokat“. Ha tehát a németbirodalmi belügyminiszter ily őszintén és megelégedéssel nyilatkozik a magyarországi németség kulturális és gazdasági helyzetéről, akkor igazán csodálkoznunk kell azon, hogy magukat magyaroknak nevező politikusok a mai súlyos viszonyok között szükségesnek tartották ezt a kérdést a hajánál fogva előráncigálni és beledobni a politikai életbe. Azok az urak, akik ezt a kérdést felvetették, lámpával sem találhatnának olyan magyar vezető politikust, aki németajkú polgártársaink eddig élvezett jogait csonkítani akarná és célja az lenne, hogy a németajkú polgárságot az ő kulturális és gazdasági erejének fejlesztésében megakassza. Teljes erővel tiltakoznunk kell tehát az ellen, hogy a kérdés állandó feszege- tésével a magyarság és németség közt az eddigi harmóniát megbontsák, csak azért, hogy igy állandó izgató anyag segítségével a maguk részére politikai tőkét gyűjtsenek. Még inkább tiltakoznunk kell az ellen, hogy a tanulóifjúság lelkét a különböző egyesületekben ,.Lombardia és Geoihia“ stb. megmételyezzék. Kérdést kell intéznünk a belügyminiszterhez, hogy ezek az egyesületek alapszabályszerűen műküd- nek-e, s ha igen, a jóváhagyott alapszabályokban berinfogialta- tik-e az a paragrafus, hogy az egyesületek életében, sőt az egyesület helyiségében a magyar államnyelv használata tilos, Ha igen, hogy történhetett az, hogy a belügyminiszter ezt jóváhagyta ? Ha pedig ezeknek az egyesületeknek nincs jóváhagyott alapszabályuk, úgy működésűk milyen alapon lehetséges ? Megállapíthatjuk azt a tényt, hogy a magyarországi németségnek ily irányú törekvései soha sem voltak. A magyar németség mindig hazafiasán viselkedett, magát mindig magyarnak vallotta, a magyar állam eszméjéhez mindig hű volt és soha sem voltak pángermán törekvései. Józanságánál fogva megértette azt, hogy a magyarsággal egy utón kell haladnia és testvéri együttérzéssel kell dolgoznia. Saját jól felfogott érdekében arra törekedett, hogy anyanyelvének megtartása mellett, a szükséghez képest, a magyar nyelvet is elsajátítsa Tehát nem csak a magyarságnak, hanem a németségnek is rossz szolgálatot tesz az, akik az eddigi testvéri együttérzést megbontani igyekszik. Ennek a szerencsétlen megtépett országnak semmi szüksége sincs arra, hogy megnehezítsék a helyzetét. Csak az egész társadalom összes erőinek egyesítése biztosi! halj a az újjáépítés sikerét. Megnyílt a nemzetgyűlés eszi ciklusa Meddő vita a_eSr,ágaságri®l, mumkanéikü15 ség b-»© 3, Seniczky ügyből a parlament else ülésén A Ház munkaprogramja pártközi értekezlet A belpolitikai életben a nemzetgyűlés nyári szünetével beállott csen- ! det a Ház őszi ciklusának ma történt megnyitásával újból lüktető élet váltja fel. A vidékre széledt poliii- kusok újból a parlament körül csoportosulnak, mely a közeli jövőben nagy harcok színterének Ígérkezik. Ide fordul a magyar nép széles rétegeinek érdeklődése is, mely a színen levő nagyhorderejű javaslatoktól sorsára kiható változásokat is vár. Pártközi konferencia A nemzetgyűlés mai ülését megelőzőleg Scitovszky Béla házelnök pártközi konferenciára hívta össze az egységespárt vezető tagjait, hogy megállapodásra jussanak a parlament munkarendje tekintetében. — A pártközi konferencia közben, mely 11 órakor kezdődött, nagy élénkség uralkodott a parlament folyosóján. A mai ülés különben csak formális ülés és a Ház legközelebbi ülésének napirendjét állapítja meg, amelyen majd sorra kerülnek a bejegyzett interpellációk. Ma jegyezte be az interpellációs könyvbe Györki Imre a legközelebbi interpellációs napon elmondandó interpellációját a kommunista' lázadás miatt letartóztatottak ügyének síatá- riális eljárás alatti tárgyalása kérdésében. A pártközi konferencia Scitovszky Béla elnöklésével 11 óra után kezdődött meg az elnöki fogadóíerem- ben. Az értekezleten a kormány részéről gróf Bethlen István miniszter- elnök jelent meg. A pártok vezetői közül pedig Almássy László, Huszár Károly, Wolff Károly, Ugrón Gábor, Vázsonyi Vilmos, Rassai Károly, Nagy Vince, Rupert Rezső, Ilegy- megi-Kiss Pál, Meskó Zoiíán, Pét dl Gyula és Peyer Károly, Scitovszky Béla tájékoztatta a megjelenteket az értekezlet céljáról. Bethlen István gróf miniszterelnök pedig a nemzetgyűlés munkarendjét ismertette a pártok vezetőivel. Országos közegészségügyi intézet A közegészségügyi és pénzügyi bizottság október 15-én délelőtt 10 órakor a II. sz. bizottsági teremben áídfcwífc»* ftia: karca* t-íS’íM bátá. .........3Ö.00CS karcot egy üttes ülést tart. Az ülésen az országos közegészségügyi intézet felállításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Mezőgazdasági népiskolák A közoktatásügyi és pénzügyi bizottság ugyancsak október 15-én délután 5 órakor az I. sz. bizottsági teremben ülést tart. A öizottság a mezőgazdásági munkával foglalkozók érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja le. A nemzetgyűlés Déli fél 1 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés őszi ciklusának első ülését a kormány tagjainak jelenlétében. Ehiük napirendi javaslatot tesz, hogy a legközelebbi ülést hoinap délelőtt tartsák mentelmi ügyekkel a napirenden. Peidl Gyula támadja ezt a napirendet s a drágaság sürgős tárgyalását kívánja. Követeli a mezőgazda- sági termények maximálását. Magyar- országon 32.000 munkanélküli van, Peidl ezzel szemben löO.OOO-et mutat ki a B-listásokon kívül. Bethlen István gróf miniszterelnök : Házszabály szerint csak bizottságilag előkészített ügyeket lehet tárgyalni. Sem a drágaság, sem a munkanélküliség kérdését nem látja olyan égetőnek. Parlamenti határozatokkal úgysem lehet megszüntetni a drágaságot. A népjóléti miniszter drága- sági ankétjei szép eredményeket értek el. A kormánynak először is az állam- háztartást kell egyensúlyba hoznia. A kormány törekvése az egyenes adók fokozatos fejlesztése, a közvetett adók, igy különösen az antiszociális házhaszonrészesedés és forgalmiadé fokozatos visszafejlesztése. (A szociáldemokraták folytonos közbeszólásokkal zajos jeleneteket rögtönöznek a miniszterelnök beszéde közben.) A munkanélküliség csökkenőben van. Az utoisó szakszervezeti kimutatás szerint már csak 26 ezer munkanélküli van. A mező- gazdaságban alig volt munkanélküli. Az állami beruházások is sok kezet fognak foglalkoztatni. Rövid felszólalások után elnök a napirendi javaslatot szavazásra teszi fel. A Ház az elnöki javaslatot fogadja el. Rátérnek az interpellációkra. Györki Imre a Beniczky-ügyben tartott zárt tárgyalás miatt interpellál s hangsúlyozza Beniczky ártatlanságát.
