Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-29 / 293. szám
1925 December 29 ££&£! MÖÍ&ö§?? 8 Bulgária katonai ellenőrzése. Szófiából jelentik: Franciaország, Anglia és Olaszország diplomáciai képviselői Kolfov külügyminiszternek átadták a nagykövetek értekezletének válaszát a bolgár kormánynak arra a kérésére, hogy a szövetségesközi katonai bizottságot szüntessék meg. A bolgár kormány kérését azzal okolta meg, hogy Bulgária teljesítette a neuily-i békeszerződésből származó valamennyi kötelezettségét. Renek francia ezredes, a bizottság elnöke, hogy meggyőződhessék ennek sz állításnak igazságáról, körútra indult az országban. Útjáról való visszatérése után jelentést tesz a bolgár kormány kérésének teljesítése érdekében vagy ellene. Amennyiben a Népszövetség részéről kiküldendő bizottság fogja Bulgária fölött a katonai ellenőrzést gyakorolni, az ötödik népszövetségi közgyűlésen tárgyalt terv szerint időnként a békeszerződés 213. cikkelyének megfelelően vizsgáló megbízottakat küld ki Bulgáriába. A Szentév meghosszabbítása. Rómából jelenük: Néhány nap múlva pápai bu la jelenik meg, amelyben a Szentatya a jubileumi esztendőt Rómán kívül az egész világra kiterjeszti és egy esztendővel meghosszabbítja. (Ez a távirat még megerősítésre szorul, mert a katolikus egyház jubiláns éveit csak három hónappal szokták meghosszabbítani.) A török nemzetgyűlés elfogadta a keresztény időszámítást Angorából jelentik: A nemzetgyűlés megszavazta a nemzetközi naptári időszámítás és a 24 órára osztott nap bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Szilveszterkor: z Lavina által eltemetve. Innsbruckból jelentik: Az ünnepek alatt négy férfi ski-túrát tett a hegyekben. Visszafelé jövet a menedékház mellett egy lavina rájuk szakadt. Két férfit sikerült megmenteni, keíio pedig odaveszett. Rendkívül hideg időjárás Amerikában. Newyorkból jelenük: Az Egyesült Államokban az utóbbi napokban igen erős hidegek állt k be. A fagy húsz ember halálát idézte elő. Kettős rablógyilkosság Köln mellett a Szentestén. Berlinből jelenük : Borzalmas gyilkosságot fedezett fel a Köln melletti Britz rendőrsége. A Szentestén Britzben egy fiatalember meggyilkolt egy Wilhelm Wurzelt 35 éves dohánygyári igazr gátét. Az ismeretlen magához vette az igazgató minden értékét és ép el akart szökni, amikor egy Bohle nevű írafikosnő nyitott be a szobájába. A gyilkos őt is a földre terítette egy ütéssel. A tettes elmenekült. utján értesítik a tüzérséget, ami nagyobb tüzeseteknél katasztrofális késedelmet jelent. Mert mig a küldönc a tűzoltósághoz ér, emberi életek és javak pusztulhatnak el. De a város közbiztonsága szempontjából is elengedhetetlen a teljes éjjeli telefonszolgálat. Mindezekfelett pedig maga az a tény, hogy Nagykanizsa határváros, amely alig néhány kilométernyire fekszik a jugoszlávok által megszállott magyar anyaterülettől, már elegendő ok arra, hogy a teljes éjjeli telefonszolgálat még a legnagyobb anyagi áldozatok árán is sürgősen bevezettessék. A sajtó gyors és pontos hírszolgálata és ezer egyéb ok is hatalmas érvekkel támogatják tiszteletteljes kérésünket. Tisztelettel kérjük ennélfogva Nagy- méltóságodat, méltóztassék sürgősen elrendelni, hogy Nagykanizsa város központi posta- és távirdahivataldban a teljes éjjeli telefonszolgálat bevezettessék és meglartassék. Kérelmünk megismétlése mellett maradtunk a Nagy méltóságú Miniszter Urnák Nagykanizsa, 1925. december 29. A teljes éjjeli telefon- szolgálat A „Zalai Közlöny“ szerkesztőségének felirata Waiko Lajos kereskedelmi miniszterhez a teljes éjjeli telefonszolgálat elrendelése iránt Nagykanizsa, december 28 Néhány héttel ezelőtt a „Zalai Közlöny“ szerkesztősége felvetett hasábjain a teljes éjjeli telefonszol ö gálát megvalósításának gondolatát: A terv érthető visszhangra táláét Nagykanizsa város összes hatóságainál s a nagyközönség körében is, mert csak permanens éjjeli telefonszolgálat mellett látja a város köz- biztonságának s az egyesek élet- és vagyonbiztonságának kielégítését. — Ezen szempontok figyelembe vételével lapunk szerkesztősége a következő felirattal fordult Waiko Lajos kereskedelemügyi miniszterhez: Nagyméltöságu Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk! Nagykanizsa rendezett tanácsú, 32.000 lakosú várost élénk kereskedelme, látogatott és szélesen ismert piaca, vasúti gócpontja, fejlett ipara, távoli összeköttetésekkel rendelkező gyár üzemei a Dunántúl első városodnak soraiba emelik, de néhány kilométernyire feküdvén a trianoni országhatártól, politikai és állami szempontból is rendkívül fontos határváros. És ennek a nagyfontosságu és nagy jövőre hivatott határszéli városnak nincs éjjeli telefonszolgálata. Hogy mit jelent a teljes éjjeli telefonszolgálat hiánya egy olyan városra nézve, minő Nagykanizsa, melyet nemcsak a székesfőváros kereskedelmi világa, de a megszállott terület lakossága és a külföld vállalkozói, érdeklődői és kereskedői is számosán felkeresnek, — felesleges bőven kifejteni. Kereskedelmi és ipari központot, aminő Nagykanizsa, el sem lehet képzelni teljes éjjeli telefonszolgálat nélkül. A kereskedelem fontos érdekei követelik tehát a teljes éjjeli telefonszolgálat sürgős bevezetését. Emellett azonban rendkívül nyomatékos érv kérelmünk mellett Nagykanizsa kiterjedt területének tűz- és közbiztonsága. Ma az a helyzet tűz esetén, hogy a legtávolabbi részről vagy a külső perifériákról küldönc mély tiszleleítel a „ZALAI KÖZLÖNY“ szerkesztősége, Kempelen Béla s. k. felelős szerkesztő. Szerkesztőségünknek a kereskedelemügyi miniszterhez intézett fenti beadványát ma eljuttatjuk dr. Kállay Tibor voli pénzügyminiszter, Nagykanizsa város nemzetgyűlési képviselőjéhez azzal a kérelemmel, hogy azt Waiko 'Lajos kereskedelemügyi miniszternek pártolőlag átadni szíveskedjék. Hisszük, hogy akciónknak meg lesz a maga sikere s rövid időn belül megvalósul Nagykanizsa közönségének régi álma — a teljes éjjeli telefonszolgálat. Á Nagykanizsai Katolikus Legényegylet irredenta estélye Nagykanizsa, december 28 1 Szomorú tüzeket gyújtott sok nagy- kanizsai magyar lélekben a Katolikus t .egényegylet szombat—vasárnapi két leadása. A szétdarabolt ország vérző ebeiből kiáradó minden keserűség ^ lelkűnkben tombolt, mikor a színpadi lámpák fényében feltárult előttünk a szomorú valóság s az arco- i Íjon csillogó könnyek, a fel-felzugó taps-vihar bizonyították, hogy éi mindnyájunkban a magyar irredentizmus szelleme, csak néha életre k;ll ébreszteni azt. I Ezt a nagy nemzeti feladatot teljesítette a hármas karácsony-ünnep ka estéjén a Nagykanizsai Katolikus Legényegylet derék műkedvelő-gárdája. A feladat megoldása még várakozásainkat is felülmúlóan sikerült. Szombaton este, az első előadáson, de íülönösen a másnapi előadáson telj( sen megtelt a Polgári Egylet nagderme érdeklődő közönséggel. diszkrét Ízléssel dekorált terem- benl a csodálkozás moraja futott a sorok között, valahányszor Íjszíetezés tárult a nézők szeme elé égy-egy felvonás előtt. Színre került dr. Walter Ernő „Trianon“ cimü 3 felvonásos drámája. A betanítás nehéz munkáját Mutschenbacher Edvin dr. törvény- széki tanácselnök, a Legényegylet ví'ági elnöke végezte mindenre kiterjedő figyelemmel. Ennek a gondos rendezésnek köszönhető, hogy az egész előadáson végig a lelkek mélyéig ható módon domborodott ki a darab szelleme, anélkül azonban, hogy a tulajdonképeni propaganda- cél csak egy pillanatig is elhomályosította volna a darabnak a való emberi életből kiszakadt drámaiságát. A főszerepeket Bakos Melinda és Nagy Győző játszották. Bakos Melinda játékában kiforrott drámai e:őt láttunk. A meggyötört, magyarságáért minden áldozatra kész asszony ideális képét hozta elibénk alakításában. — Mintha nem is játszotta, hanem élte volna nehéz szerepét. Nagy Győző Kudela Péterje is minta-alakitás volt. Az elnyomó nagyhatalom, a korbácsot suhogtató cseh szoldateszka megszemélyesítésében olyant produkált, mely felülmúlja az ő eddig látott összes nagykanizsai műkedvelő-sikereit. Az elnyomatás alatt sínylődő kifosztott, de magyar érzését haláláig dacosan őrizgető magyar öregur alakját Földy j. János játszotta. Úgy figurális, mint lélektani ábrázolásban a legjobbat nyújtotta, amit e darabban várhattunk az ő szép átgondolással megjátszott szerepétől. Ki keli emelnünk a 6 éves Kosiéin Lacika szereplését, ki otthonos fellépésével bájos gyermek-szerepében nyiltszini tapsot kapott a versikéjét megkönnyező közönségtől. Kosiéin Ignác és Blanko József a tiszüszolga szerepekben, Heffer Li- nuska és Farantai Annus s az ösz- szes többi szereplők is valamennyien élő alakokként hatottak a színpadon, majdnem teljesen levetkőzve a műkedvelőknél oly gyakori bábszerü- séget. Két felvonás közt Waligurszky Béla szaval-a ei dr. Szathmáry István „Mi nem feledhetünk soha“ cirnü hazafias költeményét. A költemény hazafias tűzzel elszavalt sorai me- mentóként vésődtek a hallgatóság leikébe. Az előadást 17 személyből összeállított festői hatású irredenta élőkép fejezte be, mely addig tartott, mig valahol a kulisszák mögött egy hangfogós hegedű eljátszotta a szomorú nemzeti imát, a Magyar Hiszekegyet. Az egész közönség megilietődötí csendben, állva hallgatta és nézíe végig a megkapó jelenetet. Végezetül csak annyit: szegény magyar hazánk minden városában, minden falvában el kellene játszani ésigy kellene eljátszani a „Trianonét. Nem egyszer, sokszor kellene ezt eljátszani mindenütt, Nagykanizsán is — ingyen, hogy megnézhesse mindenki és menthessen belőle annyi lelkesedést, amennyire szüksége van ennek a szép, szegény magyar hazának, hogy eljusson a Legényegylet „Trianonba álmáig: a Feltámadásig. (bl)
