Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-11 / 280. szám
85. évfolyam, 280. szám Magykatiizsa, 2925 december 11. péntek ára 18110 km?®»® POLITIKAI NAPILAP ■®Mk»8lt6íég és kigáŐLJvsísl Fő-Bt § laferezbfn-fslaion 73, nyosad* ’17, ssá» Felelős szerkesztő: K&mpeíen Béla lttBBBBMffWiriWHWrii'llii|iljJli U 11 iiilWHBWWPWBKWBWWBWWl SiőHsatésI áfa; Süjy bőifi SC.30C fccrcns tikom bóra-----, _------90.000 korona GA ZDÁK A TŐZSDÉN A magyar gazdatársadalomnak régi és jogos panasza az, hogy csak termeli a gabonát, annak értékesítésével azonban mások foglalkoznak, az értékesítésből másoknak van hasznuk, ugyancsak más, nem földmivelő tényezők folynak be a gabona árának alakulásába. Kétségtelen, hogy a gabonának az árát ép úgy, mint minden más cikknek az árát a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya állapítja meg. Ez azonban csak nagy általánosságban olyan igazság, amely sem egyik, sem másik részről nem módosítható. És akkor, amikor az igazság akár a termelő, akár a fogyasztó vagy vásárló javára módosul, akkor olyan jelentékeny nyereségösz- szegek állnak elő, amelyek bármelyik fél szempontjából közömbösnek nem tekinthetők. És ez az a bizonyos áralakitási tevékenység, amelyet rendszerint a tőzsdék szoktak folytatni a közvetítő kereskedelem javára, nem pedig a termelő és nem a fogyasztók javára. A gazdatársadalomnak tehát teljesen jogos az a kívánsága, hogy ő maga is részt akar venni a gabona árának kialakításában, maga is részese kíván lenni annak a tevékenységnek, amely az árúkat a kereslet és kínálat vi szonyának korlátain belül hullá- moztatja, Teljesen jogos tehát a gazdatársadalomnak az a törekvése, hogy bizonyos kapcsolatot tudjon teremteni az árutőzsdével, hogy ott bizonyos ellenőrzést gyakorolhasson és betekinthessen abba a műhelybe, ahol a spekuláció az árakat alakítja. Nagy érdeke ez nemcsak a termelőnek, hanem a fogyaszt ó- közönségnek is, mert hiszen ma már vitán felül áll, hogy a termelőnek és a fogyasztónak az érdeke egy és ugyanaz. Ebből a szempontból tehát nem csupán a gazdákat, hanem az ország minden fogyasztóját kell, hogy érdekelje az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi közgyűlésének az a momentuma, amikor a tőzsde elnöke szólalt fel a közgyűlésen s a szó szoros értelmében a megértés hangján hivta meg a gazdákat a tőzsdére. Hisszük és reméljük, hogy ennek a meghívásnak meg lesz az eredménye és hogy a közel jövőben a termelő osztály is képviselve lesz az áralakító áru és értéktőzsdére. Ennek jelentősége sokkal nagyobb, mint ameny- nyire azt az első pillanatban értékeljük. Az a termelő, aki maga is résztvesz az értékesítés munkájában, aki maga is megtanulja a világpiacnak sok csin- ját-binját ismerni, bizonyára nemcsak a saját érdekeit fogja tudni a jövőben jobban rnegvédel- mezni, de jelentékenyen hasznára tud lenni majd a fogyasztónak is. Az első, amit a gazdáknak a tőzsdére való bevonulásától remélhetünk, az áraknak állandósulása. Mert az kétségtelen, hogy a tőzsdén az árak állandóan le és felhul'ámzanak, az azonban szintén kétségtelen, hogy a mai árhullámzás mindennek inkább nevezhető, mint egészségesnek, Aranykoronában számítva nem ritka az egy egész koronát kitevő máról holnapra való árugrás, holott békében a negyven filléres árugrás bizonyára forradalmat idézett volna elő a piacokon. A legnagyobb kárát ennek az áringadozásnak a gazda látja, aki soha sem tud számítani biztos alapokon. Kétségtelen tehát, hogy a gazdák \ első törekvése a tőzsdén arra fog irányulni, hogy ennek az áringadozásnak vessenek véget. Ha ennek véget vetnek, az nagy áldás lesz minden fogyasztóra. H magyar kultuszminiszter nyilatkozata a numerus claususról a népszövetségi tanács előtt A numerus clausus átmeneti intézkedés — A zsidók országos arányszáma hat százalék — A magyar közép- osztály helyzete bizonytalan — A megélhetés válságba jutott — A numerus clausus felett való napirendre térést kéri gróf Klebelsberg letűnő — A Ház általánosságban elfogadja a kereskedelmi tárca költségvetését — A tanonckérdés a parlamentben —Walko Lagos miniszter válasza az elhangzott beszédekre Genf, december 10 (Lapzártakor érkezett telefonjelentés.) A népszövetségi tanács előtt mondottbeszédében Klebelsberg Kunó gróf magyar közoktatásügyi miniszter a következőket mondotta: — A mai formájában a numerus clausus átmeneti rendszabály, amely módosítandó akkor, ha Magyarországon a szellemi túlterhelés megszűnik. A numerus clausus érdeme az, hogy védelmező jellegű törvény. Ezen törvény nélkül könnyen megtörténhetett volna, hogy főiskoláinkba, amelyek autonómiával rendelkeznek, a zsidók beiratkozását még sokkal előbb és nagyobb mértékben korlátozták volna. Ha a zsidók nem elégszenek meg azzal, hogy országos arányszámuk arányában lehetnek a főiskolák hallgatói, akkor privilegizált helyre törekszenek, mert hiszen az ő arányszámuk emelkedése a főiskolákon csökkentené a lakosság többi elemeinek az arányszámát. Ebben az esetben a lakosság többi eleme, akiket a zsidóság ezen kedvezőbb helyzete háttérbe szorítana, panaszt emelhetne a magyar kormány ellen a Népszövetségnél. A vidéki egyetemeknél a zsidó hallgatók nagyobb számban vannak. A zsidók kívánságai csak a buda pesti egyetem felé irányulnak, ami tisztán katolikus jellegű. Ha tekintetbe vesszük a trianoni békeszerződést, akkor a zsidóknak nem privilegizált helyzetet, hanem csak egyenlő elbánást lehet követelni. Bár a zsidók országos arányszáma 6%, az egyetemeken mégis 12— 13 százalékban vannak arányban, sőt egyik egye’emen 45%, egyik fakultáson 62 jo arányban vannak képviselve. Épen ezért Magyarország zsidó lakosságának az a része, amely asz- szimilálódott a nemzeti eszmében — tiszta szemmel ítéli meg a helyzetet és jól lehet terhesnek érzi a numerus clausust, még sem kezdeményezett az ellen mozgalmat, hanem ellenkezőleg tiltakozott a kérdés ide- hozatala ellen. A numerus clausus átmeneti intézkedés, amely nincs érvényben a szakiskolákra vonatkozólag. Amikor még élénk emlékezetben van a proletárdiktatúra, amely Magyarországot darabokra tépte és amely után az országot menekültek árasztották el, amikor a megélhetés^ oly veszélybe jutott, hogy a magyar középosztály igen bizonytalan helyzetben ven, amikor még a lelkekben igen nagy a feszültség, akkor ennek a törvénynek az eltörlése könnyen szakadást idézhetne elő a keresztény és zsidó társadalmi rétegek között. Éppen ezekre való tekintettel szabadjon arra kérnem a tanácsot, hogy vegye tudomásul a magyar kormány nevében tett nyilatkozatomat és térjen a kérdés felett napirendre. Az ülés végén Mello Zdenko előadó arra kérte a tanácsot, hogy adjon neki időt, jelentésének előkészítéséhez, amihez a tanács hozzájárult. A nemzetgyűlés Budapest, december 10 A nemzetgyűlés ma folytatta a kereskedelem üg>i tárca költségvetésének tárgyalását. Az első szónok Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter volt. Beszéde oda konkludált, hogy Magyar- országon más államokhoz viszonyítva aránylag kicsiny az ipar munkanélküliség s ugyanígy az árak is aránylag alacsonyak, az adóteher aránylag kevés. Körülbelül 72 aranykorona adó esik egy lélekre, mig más országokban ennek háromszorosa is, Angliában ötszöröse. Az adóteher azonban valóságban nagy, mert a gazdasági jövedelem kevés. A termelés fokozását kell minden erővel előmozditani. A Máv,-ról és postáról, ezek fejlődéséről beszél ezután. Barthos Andor a fokozottabb útépítési tevékenységet, a Máv. lét- számap?sztásának folytatását, vonat- járatok szaporítását, a gabonakiviteli kedvezmény megszüntetését sürgeti. Fábián Béla a kisipar és kiskereskedelem érdekében szólal fel. Az iparpártolásra előirányzott 3 milliárdod nevetségesen csekély összegnek tartja. Igaz, hogy az adó aránylag kisebb, mint más országokban, de a kereseti lehetőségek nálunk hiányoznak. A forgalmiadét a mai forgalom mellett nem birja a kisipar és kiskereskedelem. Ezeken az állapotokon segíteni, kell. Budapest a tranzitókérdés rendezésével a Balkán és szomszédos államok kereskedelmi gócpontja lehetne. A borértékesítés nehézségeiről, a gyümölcstermelésről, az országutak elhanya- dolt állapotáról beszél. Követeli, hogy könnyítsék meg az iparigazolványok kiadását. Petrovácz Gyula : A magyar kereskedelem vigasztalan tél elé néz. A pénzintézetek is egymásután fognak összeomlani. Soly Endre kereskedelmi szerződések, ipari békéltető szerv létesítését sürgeti. Az ipari munkásokat meg kell védeni a gyáriparral szemben. Ha nincs tengerészetünk, miért van 3V2 milliárd előirányozva tengerészeti hivatalra ? A háború óta hiányzik az iparfeíügyelök jelentése. Az