Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-10 / 279. szám
1925 December 10 ly&n* miLom 8 A plebánia-templom harangjai Gyűjtés a harangok Javára Nagykanizsa, december 9 Nemrégen történt, hogy a város és a polgárság áldozatkészségéből a háborúba vonult harangjai helyett három szép uj harangot kapott a felsőtemplom. A plébánia templom azonban még mindig nélkülözni kénytelen azokat a szép és súlyos .harangokat, amelyeket annak idején elvittek tornyából, — hogy gyarapítsák velők a lövegek és lövedékek számát a haza védelmére. A plébánia templom 3 hadba vonult harangjának pótlására illetve három uj harangnak beszerzésére már hosszabb idő óta gyűjtés folyik, azonban nem azzal a lendülettel, amely az akció mielőbbi eredményes befejezését Ígérné. Miért is a szent- ferencrendi plébánia-hivatal elhatározta, hogy a harangok beszerzése és a p'ebánia-templom renoválása céljaira házról-házra való gyűjtést rendez. Az egyik ferencrendi szerzetes, Klárusz testvér már napok óta házróí-házra járva gyűjti a szives adományokat a harangok és a renoválás részére. Hisszük, hogy nem eredménytelenül. Hogy előtte megnyílnak a szivek s az erszények is és egyre közelebb hozzák azt az időt, amikor az elárvult plebánia-templom tornyából is felcsendül az imára hivó ércharang hatalmas harangja és visszaemlékeztet majd a béke boldogabb idejére. A nagykanizsai piacok uj elhelyezése Szabaddá vált a felsőtemplom előtti tér — A fapiac a volt állatvásártérre került Nagykanizsa, december 9 A nagykanizsai utcák régi problémája nyert megoldást az uj vásártér elkészültével. Az uj, teljesen modern állatvásártér, mely a heti és országos állatvásárok forgalmát bonyolítja le, párját ritkítja Dunántúlon. A hétfői országosvásár alkalmával adták át a forgalomnak s ma már ott zajlott le a heti állat-vásár is. Az építkezést csak a beállott hideg idő akasztotta meg, amennyiben a hátulsó rész feltöltése, további korlátok, istállók építése még ezután következik. Ezzel kapcsolatban elintézést nyert az egyéb piacok elhelyezésének régóta kisértő kérdése is. A fapiacot a Szentháromság-térről áthelyezték a volt heti állatvásártérre, ahol egyúttal helyet talált a felsőtemplom mögül ide helyezett széna piac is, mig ennek helyére a gabona és terménypiac került az Erzsébettéri piacról. A felsőtemplom előtti térről a sátoros-piac, szabók, darabárusok, zsib- árusok stb. lekerültek az Erzsébettéri piactérnek a huscsarnok mögötti részére, hol eddig a gabona és termény piac szekér tábora volt. A ma délelőtti hetivásáron már csak a lábbeli-sátrakat láttuk a D.:ák- tér fasora mentén, egyébként a felső- templom előtti téren megszűnt a hetipiac zűrzavara és lármája. Leégett Tolna legnagyobb divatáru üzlete. Szekszárdról jelentik: Tegnap éjjel kigyulladt a szekszáidi Garay-téren lévő Pirnitzer áruház, Tolna legnagyobb és legrégibb divatáruháza, mey karácsonyra tömve volt áruval. Mikor az oltást megkezdték, a tömlők a nagy hidegben befagytak, úgy hogy a mentés lehetetlen volt. Reggel 9 órára sikerült a tüzet lokalizálni, de az áruház belseje még tovább égett. Kilenc órakor kezdődjék az iskola- tanítás A fővárosra nézve készülő rendeletet terjesszék ki a vidékre is Nagykanizsa, december 9 Budapest székesfőváros polgársága már évek ó!a folytat elkeseredett harcot aziránt, hogy a téli-évad alatt az iskolákban a tanítás az eddigi 8 óra helyett — reggel 9 órakor kezdődjék. Ha ez valaha méltányos és jogos kívánság volt — úgy bizonyára az ma. Nem más ez, mint az aggódó szülők és tanügybarátok sok tízezreinek emberi érzésén alapuló követelése, hogy a 6—8—9 éves gyermekeknek ne kelljen a dermesztő hideg időben már olyan korán felkelniük, hogy 8 órakor már az iskola padjaiban ülhessenek. Mert elsősorban ezekről a kicsi emberkékről van szó, kiknek zsenge virágszervezete még nem oly ellentállóképes, minta középiskolásoké, holott az emberiesség érzése itt is azt diktálja, hogy a középiskolákban is ne 8 órakor kezdődjék téli időben az előadás. A szülők kívánságát a kérdést leginkább elbirálni hivatott tanitóság is a legmesszebbmenőleg pártolta és alapos indokokkal igyekezett alátámasztani azok sok tízezreinek ezt a követelését. Az eredmény azonban az lett, — hogy évek múltak el anélkül, hogy a közoktatásügyi kormány ebben a kérdésben érdemben határozott vagy pláne intézkedett volna. Purparlék, tanácskozások, viták és hírlapi polémiák voltak ugyan ebben a kérdésben, de — eredmény néikül. 1925. embertelenül kegyetlen telének kellett bekövetkeznie, hogy az illetékes tényezők kemény szivét meglágyítsa és engedékenységre bírja. És mintha a múlt ebbeli szigorúságát és hajthatatlanságát jóvá akarnák tenni, a közeli napokban el fogják rendelni, — hogy nemcsak a székes- főváros elemi iskoláiban, de az ösz- szes középiskolákban is a tanítás — néhány hétig — a legerősebb hidegek alatt, reggel 9 órakor kezdődjék meg, az eddigi 8 óra helyett. íme, amit a legtekintélyesebb szülők ezrei nem tudtak elérni, azt megtette Télapó egy lábadobbanásával. Azonban nem tudják megérteni, hogy mi indította a kultuszkormányt arra, hogy készülő rendetetét csak Budapest székesfőváros területére érvényesítse és miért nem Csonkaország egész területére, vagyis a vidékre is? Miért van szükség megint arra várni, hogy e hiányos rendelet folytán külön megmozdulni a vidék a maga sok százezer szülőivel, hogy kérvényezzék a rendeletnek a vidékre való kiterjesztését is ? ! Tudomásunk szerint átél zordon- ságát és kegyetlenségét nem klasszi- fikálja Budapest és vidék szerint. Nem tudunk arról, hogy kétféle telünk lenne. Az egyik a keményebb, Budapesten székel, a másik, az enyhébb a vidéken. De ha így vennők a mértéket, az akkor is a vidék javára bii- lene. Hiszen közismert, hogy a védett Budapesten rendszerint enyhébb a tél, mint a vidéken. Budapest számtalan iskoláival aztán sokkal fölöttébb is áll a vidék iskolaviszonyainak. Sokkalta köny- nybben megközelithetőek. Vegyük ezRemek kényelmes SZÁNKÓ eladó REISZ, Kazinczy-utca 8. Ugyanott 1 drb. faesztergapad vadonatúj eladó. zel szemben a vidéket, a nagyobb városok iskolahiányait á la Nagykanizsa, ahol a 6—8 éves apróságoknak messzi utat kell megtenniök a reggeli tisztitathn, havas utcákon és valóban nem kell csodálkoznunk, ha kicsi lábacskáikon a hiányos lábbeli folytán a fagyás minden szimptomái láthatók. Nem akarjuk hinni, hogy a nagykanizsai és zalai szülők, a tanügyi hatóságok és fő'eg Szirmay Miksa kir. tanfelügyelő annyiban hagynák a dolgot és ne követnének el mindent, hogy a közoktatásügyi kormány ezen készülő rendeletét, amelyre évek óta hiába vártak a magyar szülők, sürgősen a vidékre is kiterjessze. Amig a tél — el nem múlik. „Szociális királyság“ Irta: Bangha Béla S. J. Róma, december 5 Már megint uj név, uj cim, uj ünnep! — hallom a trottoir-filozófia nyárspolgári okoskodását. Mit akar a pápa? Nincs más baja gondja az Anyaszentegy háznak, minthogy Krisztust kinevezze a — társadalom királyának ? El fogják- e már most ismerni az ő jogait a szocialisták és szabad- gondolkodók, a vallásellenes kormányok és liberális irók? Mit érünk az ilyen uj ünnepekkel. Akik igy beszélnek, nem egészen értik a kérdést. Nem arról van szó, amit az ellenvetök emlegetnek. A pápa ezeket a nehézségeket épen úgy ismeri, mint ők. Jegyezzük meg előre is; nem nyilvános, úgynevezett kötelező ünnepről van szó. Egy pillantás a társadalom helyzetére, elég bizonysággal szolgál erre. Mi az, ami a mai társadalmat, a társas emberi viszonyok összességét ma jellemzi ? Három óriási szakadás: az istenmentes állameszme, a társadalmi osztályok harca s a népek fepekedő, gyűlölködő vetélkedése. Ebből a három irtózatos sebből véreznek a nemzetek. Isten nélkül akarták életüket berendezni; rendet akartak a legfőbb Rendező kikapcsolásával, jogvédelmet a legszentebb jogok megtagadásának alapján, közjót a szeretet és igazságosság, erkölcs és becsület Királyának detro- nizálásával. Ebből a vakhitbői fakadt minden forradalom 1789-től kezdve; minden erőszak és önkény; minden államistenitő kényuralom; minden demokratikus lepelbe öltöztetett kizsákmányolás. Az államhatalom el- pogányosodását követték a nagy belső szakadások: a szociális ellentétek és az ép oly véres külső szakadások : a háborúk, egyszer fegyverrel, másszor úgynevezett békeszerződésekkel. Akik az uj Európa bölcsőjénél álltak, vigyáztak arra, hogy csöpp keresztvíz se érintse az újszülött homlokát. A pápa szózatait nem hallgatják meg s Isten és a kereszténység nagy gondolatait ép úgy kihagyták a népek viszonyait ujjászerkesztő okmányokból, mint az ókori mitho- lógiák meséit. Locarno már egy lépés volt — Canossa felé ; kényszerű Canossajárás. De nem is csak egymás közt viaskodnak, tépik-marják egymást a népek, hanem saját határaikon belül is: az osztályharc jegyében. Hogy nem babra ment a játék, hogy a vörös Baál, ha szabadjára hagyják, szovjetőrületbe és szovjet-tömegvérengzésbe vezet, láttuk a magunk hátán s látjuk az orosz hómező vé rés hekatombáin. Ember az embernek farkasa, ha eltéveszti a társadalmi ellentétek kiegyenlítésének útját. S nemcsak keresztény hivő szem- I pontból biz'os, hogy ennek a kiegyen- ; Ütésének az útja a kereszténységen át vezet, hanem merőben történetiből is. Amig a társadalmi élet szerkezete nagyjából keresztény elvek tengelyén nyugodott, szociális kérdés, a mai ijesztő és zilált alakjában, nem volt. Kell, hogy akik ezekből az irdatlanokból a kivezető utat ismerik, minden erejükkel felemeljék a szavukat, figyelmeztessék a megtéve- detteket az egyetlen kibontakozásra. Kell, hogy a kereszténység nyíltan s ünnepélyesen hirdesse, hogy csődöt vall a nyugati kultúra, ha lelép útjáról. Krisztus mint a társadalom királya — ez annyit tesz, mint a szeretet és igazság elvének érvényesítése a kollektiv emberi viszonylatokban is. Annyi mint a béke aháboiu helyén, igazság az elnyomás helyén, egyensúly a társadalmi ellentétek helyén, erkölcs a romlottság helyén, emelkedett életstílus a diplomáciai sallangokba bujtatott barbárság helyén. Érre pedig a világnak, a meggyötört emberiségnek szüksége van. — Annyira szüksége van, hogy sokan már kétségbeesnek az elérhetőségén. Fel kell tehát ébreszteni az emberekben : gőgösökben s kisielküekben, gyötrőkben és gyötrődöttekben a tudatot, hogy van még menekvés és ez a menekyés: Krisztus. Az ő társadalom megújításában. A fchértaláros főpap Szent Péter székén látta a népek szenvedését; hiszen őhozzá gyűl fel valamennyi panasz, valamennyi jaj. Segíteni kellett ; ha máskép nem tehette, legalább hangos, ünnepélyes odauta- lással a bajok egyetlen orvosához. Ezért volt nagyon helyes és nagyon időszerű, hogy XI. Pius a ^Szentév betetőzéseként ezév utolsó napjára ünnepül s tanulságul tűzte ki Krisztusnak, mint a Társadalom Királyának napját. Az America cimü katolikus folyóirat ezzel kapcsolatban emlékezetünkbe hívja Washingtonnak búcsúbeszédét, melyet az Unió megalapítója honfitársaihoz intézett. — Washington a többi közt a következőket mondja: „Az állami boldogulásnak legnél- külözhetetlenebb előfeltétele és előmozdítója a vallás és erkölcs. Aki az emberi boldogságnak ezeket a hatalmas oszlopait, az emberi és polgári kötelességeknek ezt a legerősebb alapját fel akarná borítani, az nem nevezhetné magát jogosan hazafinak. Az államférfinak és a vallásos embernek egyformán kell a vallást és erkölcsöt tiszteletben tartani. Egy egész könyv nem volna elegendő annak a kimutatására, mennyire ösz- szefüggnek a magán és nyilvános boldogulással. S legyünk óvatosak azzal a feltevéssel, mintha erkölcs lehetséges volna vallásos alap nélkül. Egyes kivételes esetektől eltekintve úgy a tapasztalat, mint az értelem is azt bizonyítják, hogy nem állhat meg néperköcs vallás nélkül“. Hasonlókép beszél Coolidge is. Kijelenti, hogy az iskolai oktatás önmagában nem elegendő. Mert a szellemnek a fejlesztése, az értelemnek az élesítése önmagukban egyformán alkalmasak arra, hogy bennünk a jót csakúgy, mint a rosszat erősebben érvényre juttassák. Az értelmi gyarapodás önmagában csak növeli a társadalmi zűrzavart, ha nem párosul erkölcsi gyarapodással. S én nem ismerek még egy olyan forrást, melyből az ember annyi erkölcsi erőt meríthetne, mint a vallás forrásából.“ A legjobb törvényhozás sem képes — folytatja ezután az Unió elnöke — a népet igazi bölcsességre s erköl-
