Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-05 / 276. szám
mm mmm 3 1925 December 5. szárnyára. A bukaresti kormány az erdélyi kancellária jogutódjának tekinti magát és ezzel a megokolással akarja megszerezni a magyar követ- ségi palota kétfős épületének egyikét. A magyar kormány azonban a követelést visszautasította, viszont a román kormány nem akar lemondani igényéről s az ügyet nemzetközi döntőbíróság és a jóváíételi bizottság elé akarja vinni. A magyar kormány intézkedése a bécsi kivándorlási hiénák garázdálkodásának megakadályozása érdekében. Becsből jelentik: Több Ízben foglalkoztunk az utóbbi hetekben a brazíliai kivándorlási hiénák üzelmeivel és felhívtuk a magyar kormány figyelmét arra, hogy vessen gátat a Bécsben székelő ki- vándorlási központ üzelmeinek. — Amint most értesülünk, a magyar kormány több rendbeli, eredménnyel kecsegtető rendszabályokat foganatosított, melyekről azonban egyelőre bővebb részleteket épen a kivándorlási hiénák garázdálkodásának sikeres megakadályozása érdekében nem közölhetünk. Mindenesetre örömmel regisztráljuk, hogy a magyar kormány cikkeink hatása alatt igyekezik megakadályozni a magyar parasztok további kicsábitását a rabszolgamunka, a nyomor és a mocsárláz országaiba. Schramek kabinetalakitása meghiúsult. Prágából jelentik: Schramek kormányalakítása meghiúsult. Schramek még az este visszaadta megbízását az elnöknek. A jótékonysági vásár Újabb leleplezések Nagykanizsa, december 4 A szombat délután 4 órakor kezdődő két napos karácsonyi vásár tarka programjában felsorakozó meglepetéseket nem árulhatjuk el mindenben, de egy-két dologról mégis sikerült fellebbentenünk a fátyolt. így például legújabban megtudjuk, hogy az egyik sáfor csupán auto- gramm-gyiijtéssel foglalkozik. Egy albumot fektet fel ß rendezőség, melybe minden jelenlevő zsebéhez és társadalmi súlyához mért taksa szerinti pár garasért beírhatja a nevét, hogy ezzel megöröki se azt a jövő évszázadok mulatozó generációja számára. Úgy halijuk, 2000 koronáért már el lehet végezni ezt a műveletet. Legnagyobb hűhója lesz a szombati napnak a Mikulás-vásár. Direkt apróságok részére lesz ez délután 6 órakor. Külön olcsó Miku'ás-csoma- gok lesznek hatalmas raktáron, miket minden gyermek nevére lehet megrendelni a Mikulás bácsitól. Az i lető csomagra felírják a jó gyermek nevét s mikor Miku'ás bácsi 18 angyalka, 12 manó, kócos Ju'ka, Ruprecht apó társaságában megérkezik, akkor a jó gyermekeknek kiosztja ez ajándék- csomagokat, a rossz gyermekek papájának pedig virgácsot ad, hogy otthon azzal javítgassák a szófo- gadatlan gyermekeket. Szombaton délután még külön esemény lesz a haboskávé, vasárnap délelőtt pedig a bécsújhelyi tormásvirsli. Szemnek, szájnak, fülnek, minden nek lesz itt dolga és gyönyörűsége. A jósnő sátora körül olyan tolongás lesz, hogy külön palotás lányok fognak rendet tartani, nehogy valami baja essék a világhíres, fél Európát bejárt Röntgen-szemű hölgynek. Száz szónak is egy a vége, lesz ou annyi mindenféle újfajta vásári móka, hogy két nap is kevés lesz ahhoz, hogy mindenki a végére érjen. Kivégezték Papp Istvánt Hogyan folyt le a kivégzés — „Hóhér, teljesítse a kötelességét I“ — Tizenegy perc múlva következett be a halál Nagykanizsa, december 4 Csípős, kemény téli reggel. A hideg szél arcunkba csapja a havat — amikor a fogház elé érünk. Az első emelet egy szűk kis ablakából gyér világosság vetődik ki: Papp István, a halálraítélt rablógyilkos most készül el utolsó útjára, miután tegnap bűnbánóan meggyónt és meg- áldozoít. Rendőrkordon zárja el végig a fogház Erzsébet-téri járdáját. Két rendőr kívül a fogház kapuján — mig belül két hatalmas, szuro- nyos fogházőr vigyáz. Az utcák, a piac környéke még csendes, csak az iskolás-gyermekek sietnek tova — az iskolába. Kopogunk és kinyílik a nehéz fogházkapu. Felmutatjuk a kir. ügyészség belépti-engedélyét és — máris megyünk a fogházfelügyelői irodába. A folyosón rendőrök, fogházőrök. Mindenütt meglátszik, hogy valami készül, valami lesz. A fogházfelügyelői irodában már együtt vannak Csillaghy György kir. ügyész, aki az egész kivégzést vezeti, Almássy Gyula dr. és Makáry Vdmos törvényszéki bírák, Schwarcz Károly dr. és Szigethy Karoly dr. kir. törvényszéki orvosok, Kráiky István dr. főjegyző. Az őrmesteri szobában pedig az érdeklődő közönség, amely ügyészségi engedéllyel végig akarta nézni a szomorú és megrázó — büntetőaktust. Ütött az óra. Csillaghy György kir. ügyész int a fogházfelügyelőnek s a komoly menet megindul a vesztőhely felé. Ugyanoda, ahol előzőleg már két Ízben történt kivégzés. A bitófa várja a delikvenst. Körülötte a hóhér és pribékjei helyezkednek eh A bitófával szemközt elhelyezett asztalka melieíí felállnak a hivatalos funkcionáriusok: ügyész, bírák, orvosok és Nagykanizsa hivatalos képviselője. Csillaghy kir. ügyész az egzeku- ciós eljárást megnyitja s parancsot ad a fogházfelügyelőnek az elitéit elővezetésére. Kránitz felügyelő továbbadja a parancsot egy őrmesternek, aki a halálraítélt elővezetése iránt intézkedik. Szuronyos fegyverzetű fogházőrök állanak fel a bitófa jobboldali részén, hámk mögött pedig a közönség. Izgalmas, feszült pillanatok. A hóhér és pribékjei kötelekkel a kezükben várnak. Az emberek fázósan húzódnak össze. Metsző hideg téli szél süvít végig. A sarkon feltűnik Király Lőrinc ferencesatya karinges alakja. Kezében a feszülettel. Mind közelebb jön. Utána — Papp István, a halálra Ítélt. Majd öt fegyveres fogházőr. Papp István keze bilincstelen. Ugyanaz a ruha van rajta — mint a főtárgyaláson. Egyenesen megy előre lesütött szemekkel. Arcán a fogház sápadtsága. Mintha nem is róla lenne szó, valami bárgyú fatalizmussal áll a bíróság elé. Földre szegzett szemeit egy pillanatra sem veti fel. Csillaghy György ügyész felkéri Almássy Gyula dr. törvényszéki bírót, hogy olvassa fel a kormányzói döntést. És Almássy Gyula dr. messze hallható hangon felolvassa Papp előtt a kormányzó legfelsőbb elhatározását, mellyel az ítélet végrehajtásának szabad folyást engedett. Siri csöndben hangzottak el a szavak. Csillaghy kir. ügyész ezután átadja az elítéltet a hóhérnak : „Hóhér, teljesítse kötelességét !“ Alig hangzik el az ügyész parancsa, a két pribé* megragadja a faifehér arcú elítéltet, szempillantások alatt meghurkolj ik, megkötik és odaállítjuk a zsámolyra — a bitófa alá és a kötelet keresztül húzzák a csigakészüléken. Gold hóhér ezalatt a bitó hátsó oldalára felállított létrán felmegy, zsebéből készen tartott hurkot vesz elő, ráveti Papp István fejére, megigazítja a nyakán és — a pribék kirúgja Papp alól a zsámolyt; a nehéz test teljes súlyával megfeszíti a hurkot, a két pribék hatalmas erővel huzza a lábakról a csigára vetett kötelet, majd teljes feszültségében rácsavarják a biiófába illesztett vaskampóba. Néhány alig észrevehető rángatódzás a testen. Papp István fehér arca sárgás szint ölt. Egy-egy reflex-mozgás. Gold letörli Papp arcáról a halálve- ritéket. Izgalmas percek. A kötél mélyen fcevágódik Papp nyakába. Arca megduzzadt és szürkévé válik. Gold hóhér erreodamegy Csillaghy ügyészhez és jelenti: — Alázatosan jelentem a nagyságos ügyész urnák: az ítéletet végrehajtottam ! Erre a pribékek kigombolják a delikvens ingét és Szigethy Károly dr., majd Schwarcz Károly dr. törvényszéki orvosok hallócsővel megvizsgálják. Azonban megállapítják, hogy a szív még működik. Újabb pillanatok... újabb vizsgálat. Még mindig működik a szív. Éz még kétszer megismétlődik, úgy, hogy a hivatalos közegeknek is kellemetlenül tűnik már fel. Szigethy dr. valamit magyaráz a birón k. Végre megállapítják az orvosok, hogy a halál beállott. Szigethy dr. ezután kijelend, hogy a kivégzés a halál beálltáig 11 percig tartott. Csillaghy kir. ügyész ezután felszólította a közönséget a távozásra. A hivatalos személyiségek ezután bevonultak a fogházfelügyelői irodába, ahol az egzekuciós eljárás jegyzőkönyvét aláírták. Papp István holttestét még egy id dg függni hagyták, aztán levették a bitófáról és kiszállították a temető haiottasházéba. És mig a piacon folyt az eleven, pezsgő élet, a fogház Király-utcai kapujából egy fekete kocsi egy ern- be: hullát vi t ki. A bakon egy szolgálatos rendőr ült. A piaci sarkon pedig egy szegényes falusi asszony kemény könnyeket ejtett. Papp István nővére volt . . . Dili toils Gyula festőművész, a pécsi tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság tagjának képkiállitása a Központ kávéházban. egy értékes festmény. 3!51 Magyar cukrász tizedik első dija Amerikában. Hampe Béla magyar cukrász a newyorki hotel-kiál- liláson az idén tizedszer nyerte el a cukrászok első diját. Még egy szó a munkáltató büntetőjogi felelőségének a kérdéséhez Ez az újság semmi szili alatt sem alkalmas terület arra, hogy a már amúgy is cikksorozatban tárgyalt vitakérdésnek szorosan jogi oldalát az eddigieknél még jobban kidomborítsam s törvényidézetekkel és elméleti, fejtegetésekkel cáfoljam Kor- poss Ádámnak ebben a kérdésben elfoglalt tagadó álláspontját. Hogy még sem hagyom minden észrevétel nélkül, teszem ezt abból az okból, mert okfejtéseivel a praemissa után nem érthetek egyet s következésképen végkonkluzióját sem tartom sem gyakorlatilag, sem pedig a törvény által alátámasztott érvekkel elfogadhatónak. Korposs Ádám abból a tételből indul ki, hogy a törvény alkalmazásánál nem jöhetnek figyelembe szociális tekintetek, mert azokat a törvényhozónak kell mérlegelnie s törvénybe foglalnia. Ebben a felfogásban némi tévedés van. A törvény általános jogszabályt állapit meg, s épen a bíróságoknak fe’adatuk, hogy annak merevségét hozzásimitsák az élethez. A büntetőtörvénykönyv 1 § ára is tévesen hivatkozik a cikkíró, mert abból a körülményből, hogy az ipartörvény kifejezetten nem bünteti a munkáltatót a kérdéses esetben, csak az következik, hogy nem büntethető, mint tettes, ellenben a KBT. 26 § a alapján büntetendők, mint részesek. Az aztán egészen más kérdés, hogy adott esetben megáílapitható lesz-e a felbujtás vagy a részesség ténye, de ha f nforog, a törvény értelmében büntetendő cselekményt képez. A felhozott példák valóban nem merítik ki a részesség kritériumát. De hogyha én tudom például azt, hogy az az egyén, akivel valamely képesítéshez kötött ipari tevékenységet végeztetek, egyik iparosnak alkalmazásban álló segédje, igenis elkövetem magam is a kihágást, mert részes vagyok az általa az ipartörvénybe ütköző kihágás elkövetésében. Nem állítom, hogy ez a bün- teíhetős5g minden esetben megállapítható lesz, de hogy a liminet elutasítsuk magunktól a munkáltatónak e büntethetőségét, ezt az álláspontot az általam idézett törvények §§-ainak egybevetése, megcá ólja. Korposs Ádámnak épen a törvény szigorú magyarázata elvén alapuló az a megállapítása tehát, hogy a munkáltatót, mint tettestársat sohasem, mint felbujtót pedig törvényeinknek érvényben álló rendelkezései mellett szintén nem lehet megbüntetni, nem fogadható el helytállónak, mert ellenkezik a törvénnyel, mely a tettestársat büntetendőnek mondja ki. Hogy büntethetősége iparkihágásoknál igen ritka esetekben lesz kimondható, ezt a tényt megengedem, de ebből a körülményből meg épen nem következik, hogy adott esetekben szabaduljon a büntetés alól. A bírói gyakorlat tanúság rá, hogy a biróság olykor a törvény határozott rendelkezése ellenére is kénytelen bizonyos intézkedéseket tenni (például bűnjeleknek időelőiti visszaadása, síb.). már pedig ha úgy magyarázzuk a törvényt, hogy annak § ai alól kivételt semmi körülmény között sem statuálhat a biró, akkor vaióbsn pontosan ragaszkodott ugyan a törvénynek rideg betűihez, de kérdés : alkalmazkodott-e a való élethez, melynek számára a törvények végeredményben mégis csak készülnek. Kempelen Béla
