Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-29 / 271. szám

POLITIKAI NAPILAP iMrkautűség é* kiadóhivatal Fő-«t i tatanuban-YQlalon 78, nyomda 117. ssám Feielős szerkeszti* * Kempelen Béla A DISZPOLGÁRSÁG méltó város ősi Nagykanizsa Zrínyi Miklós városa. A nagykanizsai diszpolgárság j mindenkor különös értékkel bírt. A Zrínyiek aranypatinás mult­iak sugarai vetődtek reá és a j a sugarak nemcsak kettős érté- I két, fényt és az egységes pol- 1 gárság bizalmát tükröztették visz- j sza, de az őszinte szeretetnek is | sugárkévéi voltak. A dicsőséges múlt visszaidé- zése mellett ölt ma ismét ünnepi ruhát magára ősi Kanizsa városa. A minisztertanács letárgyalta a genfi magyar ügyeket Felállították a központi illetmény-hivatali Slőöietírf éia; Kgy hőn 5G.D0S korom Mérőm bőn— ...---------- 30.009 korom a polgárság megbecsülésének legszebb megnyilvánulása azon személy iránt, kit polgári eré­nyei és érdemei miatt különösen tisztel és nagyrabecsíil és azért különösen ki akar tüntetni. A polgárság nagy szeretete és bi­zalma mintegy piedesztálra állítja a kitüntetett személyt s a töb­biek fölé emeli, hogy miként polgári tevékenykedése, hazafias működése, férfiúi erényei mesz- sze kimagaslanak a többiek fö­lött, a díszpolgár is kiváló tisz­teletben, megbecsülésben vagyis megkülönböztetésben részesül­jön. Nagy megtiszteltetése ez azon személyiségnek, kit e ki­tüntető bizalom ér. Mert a diszpolgárságot nem lehet pénzzel megszerezni. A diszpolgársághoz nem lehet pro­tekció utján hozzájutni. A dísz- polgárságot ki kell érdemelni. Különös tettek, a közjóért való önzetlen fáradozás, a pol­gárság egyetemes érdekeiért való munkálkodás, igazi érdemek pre­desztinálják a magyar haza pol­gárát arra, hogy miniegy dics fénnyel vétessék körül és pol­gártársai elé mint utánzásra méltó példa állíttassák. Azért kevesen vannak, kiket a polgárság ily magaslatra emel. De a kiket erre méltóaknak tart, azokra büszkék lehetünk, mert messze kimagaslanak a többiek fölött, kik a mindennapi szürke polgári élet széles országutját járják. Fokozza a kitüntetést, ha egy nagy történelmi mullu város egyik polgárát díszpolgárrá vá­lasztja. A múltnak ragyogása, fénye, bearanyozza, körülövezi a kitüntetett személyiségét. Na­gyobbá, súlyosabbá, értékesebbé teszi a kitüntetést. — Mintegy egyenlő sorba állítja a város dicsőséges múltjának nagyjaival, kimagasló személyiségeivel. Különösen áll ez Nagykani­zsára, melynek minden köve Zrínyi Miklós idejéről regél. Ahol minden porszem az aranylapu magyar múlt egy-egy tanúja. Minden fűszál ősi Kanizsa fényes fegyverzetű hőseiről beszél. Sok régi fala kortársa sok szép di­csőséges napnak, — Tiszteletre­Budapest, november 28 A miniszterelnök és a kultuszmi­niszter kedden délben 1 órakor utaz­nak Genfbe. Búd János pénzügymi­niszter Szabőky Alajos államtitkárral már ma este uírakel, hogy a pénz­ügyi bizottság tagjaival érintkezést keressen. A népszövetségi főbizott­ság részéről Smith távoliét ében Taylor és Charrand vesz részt a genfi tár­gyaláson. A minisztertanács tegnap este le­tárgyalta azokat a kérdéseket, melye' Genffel kapcsolatosak. Vass József népjóléti miniszter a miniszterelnöki teendők ellátását hét­főn átveszi. A miniszterelnök decem­ber 15-én érkezik vissza Budapestre. Állami lakásépítés A lakásínség enyhítésére a belügy­BELFÖLDI HlStEB Forgalmi akadályok a havazás miatt. A Máv vonalain a havazás következtében országszerte beállott forgalmi akadályok megszűntek. A személyvonatok rendesen érkeztek be Budapestre. Gazdahét. December hő 5-én, szombaton kezdődik a gazdahét de­cember havi közgyűlésével és a Geosz nagygyűlésével kapcsolatban. Podhradszky Emil halála. Pod- hradszky Emil, a kiváló tót Petőfi fordító Szolnokon 76 éves korában elhunyt. A baranya—pécsi köztársaság ügye. Pécsről jelentik: Tegnap tár­gyalták Vásárhelyi István tanácsa előtt a baranya—pécsi köztársaság szer­vezőinek bünperét. A 64 vádlottat hazaárulás, hűtlenség, lázadás, fel­ségsértés, a magyar nemzet megbe­csülése ellen elkövetett vétség cimén vonták felelősségre. A megidézettek közül elsőnek Herbert András és Magyarevics Mláden vádlottakat hall­gatták ki. Mindkettő tiltakozik az ellenük emelt vádak ellen s alibit igyekeznek igazolni. A tárgyalás folyik. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara felavató ünnepségén Walkö kereskedelmi miniszter képviselte a kormányt. Beszédében a kereskedelmi szerződésekről nyilatkozott. Délben bankett volt, minisztérium egy négyemeletes bér­palotát építtet. Az építési munkála­tokat már megkezdették Budapesten. A belügyminiszter beszámoiója Rakovszky Iván belügyminiszter vasárnap választókerületében, Nyír­egyházán beszámolót tart. A beszá­molóra elkíséri Pesthy Pál igazság­ügyminiszter és számos egységes­párti képviselő. Illetmény-hi vatíf A pénzügyminiszter a mai napon megjelenő rendelet alapján illetmény­hivatalt állított fel. Ide fog tartozni az ország összes állami tisztviselői­nek illetmény-ügye. A tisztviselőket a jelenleg szolgálatot teljesítők közül rendelték be. Román útlevél könnyítések. Bu­karestből jelentik, hogy a román kor­mány jelentős enyhítést eszközöl az útlevél vizsgálat terén. A román és magyar kormány küldöttei tudvalé­vőén Aradon konferenciára gyűltek össze, melyen az elvámolás és útle­vélvizsgálat könyitéséről tanácskoz­tak. Kétnapos tanácskozás után meg­állapodtak abban, hogy a vám- és útlevélvizsgálatot Kürtösi és Bihar- püspökinél a két állam követei vo­natmenet közben intézik el. Vasútvonal megnyitás. Decem­ber l ével megnyílik a Szeged— Nagykikinda-i vasútvonal. Két kiló cukor miatt gyilkoltak. Ez év november 5-én a kunágotai határban meggyilkoltak egy munkás- külsejű ismeretlen férfit. A gyanuokok alapján a csendőrség ma letartóz­tatta Kocsi István napszámost és két társát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők ölték meg két kiló cukor miatt az ismeretlen embert, amit az illető a határon át akart csempészni. Az állatforgalmi adó pótrende- lete. A pénzügyminiszter az állat­forgalmi adónak 2 százalékra való leszállítása tárgyában pótrendeletet adott ki, amelyben elrendeli, hogy a forgalmiadót 500 koronától 1000 ko­ronáig 1000 koronára kell kikereki- teni, az 500 koronánál kisebb ösz- szeget el kell hagyni. Büntethető-e az a munkáltatói ki arra jogosult egyén helyett mással végeztet vala­mely ipari munkálatot? Nagykanizsa, november 27 II. De térjünk vissza a munkáltató büntető jogi felelősségének kérdéséhez. Minden kihágás elbírálása a kihá­gásokról szóló 1879. évi XV. tör­vénycikk általános rendelkezéseinek alkalmazásával történik. Ennek a törvénynek 12- ik § a pedig kimondja, hogy „a büntettek és vétségekről rendelkező büntető törvénykönyv ál­talános határozatai, amennyiben a jelen törvény ellenkezőt nem állapit meg, a kihágások eseteiben is alkal­mazandók“. A bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V-ik t. c. 69. § a szól a képességről. A részesség kétféle lehet: felbujtó és tettestársi minőség. Kérdés már most, hogy lehet-e tettestársnak minősíteni azt a mun­káltatót, aki valamely ipari munkát olyan egyénnel végeztet el, ki arra jogosultsággal nem bir ? Igen. A munkáltatónak büntetőjogi felelőssége fennáll tettestársi minő­ségben. A kihágásokról szóló tör­vénynek fennebb idézett 12. §-a át­veszi a büntetőtörvénykönyvnek a ré­szességre vonatkozó §-át, amely kö­rülményből természetszerűleg követ­kezik, hogy aki valamely olyan ipari munkát, mely képesítéshez van kötve, olyan egyénnel végeztet, aki annak önálló elvégzésére felhatalmazással nem bir, épen olyan kihágást követ el, mint az, ki a munkálatot felvál­lalta s épen úgy büntetendő, mint emez. De a bűnösség megállapítását il­letőleg diszfingválnunk kell. Vegyük elő elsősorban a felbujtás lehetősé­géh A jogi felfogást legjobban egy példa világit ja meg. Állandóan dolgoztatok mondjuk egy villanyszerelővel. A mikor pedig egyik segédje nálam dolgozik, a kö­vetkezőket mondom neki: Nézze, miért keresi maga a pénzt mesteré­nek, mikor azt munkaóráján túl maga is megszerezheti. Végezze el nálam a szerelési munkát este, privát munka gyanánt. Ha már most az illető segéd valóban vállalja reábeszélésemre a kérdéses munkálatot, melyre ipar- engedély hijján jogosítva nincs és ezzel elköveti az ipartörvény 127. §-ának 1 pontjába ütköző kihágást, kétségtelen, hogy én is büntethető vagyok, mint felbujtó, a kihágásokról szóló 1879 évi XV. t.-c. 12. §-a alapján. Más kérdés már most, hogy a tárgyalás során igazolható lesz-e a felbujtás ténye s enyhébb bünte­tést szab-e reá a kihágási biró, mint magára a tettesre állapit meg. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents