Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-22 / 265. szám
Bttrkuitöség éa kiadóhivatal Fő-at $ latanuban-Ttlalon 78, nyooida 117. ni» POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla gtői&íasésl éra; Egy hónt 30.906 korona Háíösa béri... .«-----90.000 korona A KIRÁLYKÉRDÉS (—mp—) Az utóbbi időkben egyre több szó esik az úgynevezett királykérdésről s a Habsburgok trónjának Magyarországon való restaurálásáról vagy restituálásáról. A legitimista álláspont Ottó királyi herceget az ország királyának tekinti, akit csak a körülmények akadályoznak meg abban, hogy régens vezetése alatt átvegye Magyar- ország kormányzását. Ugyan tételes törvény van a pragma- tica sanctio megszüntetéséről, mely maga után vonja a trónöröklés eddigi rendjének megszűnését s ezzel jogilag vissza- szállt a nemzetre a szabad királyválasztás joga, de épen az előbb említett felfogás szerint ezt a törvényt a viszonyok kényszerítő erejének hatása alatt iktatta be törvénytárunkba a nemzetgyűlés, melynél szabad elhatározása bizonyos külpolitikai befolyások alatt állt, tehát jogilag vita tárgyává lehet tenni, nem ugyan annak érvényét, mert minden törvény a legerősebb jogszabály, hanem az elhatározásnak indító okaiban gyökeredző lelki és opportunus vonatkozásait. De azok közül is, kik teljesen a szabad királyválasztás joga elvi alapján állanak, egyre többen hajlanak a restitutio in integrum álláspontja felé s mint állampolitikai szempontból egyedül célszerűnek mutatkozó lehetőséget mind általánosabban hangoztatják Ottó királyi hercegnek trónra ültetését. Mi, kik bár kezdettől fogva a legitimizmus álláspontján állunk, a királykérdésnek feszegetését ma épen nem tartjuk időszerűnek. Még nem látjuk elérkezettnek az időt arra, hogy ezzel a kérdéssel a törvényhozó testület bármiféle formában is foglalkozzék, mert előbb még enyhülnie kell annak a feszültségnek, mely győzők és ,,legyőzőitek“ között még fennáll s be kell várnunk azt az időpontot, melyben az ellenszenv, hogy ne mondjuk: gyűlölet érzete azzal a gondolattal való megbarátkozásnak mérsékletére higgad le, hogy egy nemzet jövője hagyományaihoz s a múlt láncszemeihez kapcsolódik a legelemibb joga, hogy államformáját s annak reprezentánsa személyesitőjét maga határozza el és maga válassza. Ma még nem érkezett el ennek az ideje; ma még viharfelhők kóvályognak a levegőben s ki kell várni az időt, mig ezek elvonulnak az államok politikai életének horizontjáról s helyüket a népek különleges és egyetem- leges érdekeinek tisztultabb felismerése foglalja el. Ellenben helyénvalónak tartjuk, hogy azt a gondolatot, vagy szabatosabban mondva: a közfelfogásba egyre jobban beideg- ződő törekvést, hogy a száműzetésbe küldött ifjú királyfi homlokát övezze majd az ősi magyar korona, ápoljuk, erősítsük, általánositsuk, hogy — ha majd üt számára a megváltás órája, mint a magyar trónnak egyedül jogos várományosa — királlyá koronázhassuk. Bizalommal és azzal a reménységgel tekintünk fel ma még gyermekarcára, hogy a magyar nemzettel együtt végig szenvedett Kálváriája, mint tisztitó tűz, j felperzselt lelkében minden kap- | Budapest, november 21 A Magyar Nemzeti Bank közli: A hivatalos lap ma megjelent 6550/925. M. E. számú kormányrendelettel a deviza és valu’aforgalom, valamint a külfölddel való értékforgalom a 4661/ 924. M. E. sz. rendelet korlátozásai alól mentesül és ennek következtében a n ai nappal a külföldi fizetőeszközök, valuták és devizák ismét szabad tőzsdei forgalom tárgyát képezik. A felszabadító rendelet folytán bárkinek a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül szabad külföldi fizető eszközt venni vagy eladni, kölcsönvenni vagy kölcsönadni, vagy bármilyen célra bárkinek átadni vagy bárkitől elfogadni, bárminemű külföldi pénzt, valamint magyar koronaértékre szóló csekket, váttót utalványt, takarékbetéti könyvet, pénztárjegyeket, magyar koronaértékre, valamint külföldi értékre szóló értékpapírt, kamat vagy osztalékszelvényt stb. külföldre kivinni vagy külföldi részére letétbe helyezni, úgyszintén szabad külföldinek magyar koronaáríékre szóló hiteleket nyújtani és bármi cicsolatot, családja évszázados uralkodásának a történelem itélő- széke előtt sokszor kemény bírálatban részesült nem egy tévelygésével s mint kizárólag csak a magyar trón birtokosa abban a törekvésben fog összeforrni a nemzettel, hogy megvesse a második ezredév kezdetén Magyar- ország uj feltámadásának és nagyságának alapjait. Amint minden veszteség okozta fájdalomra legjobb ír az idő s annak távolában egyre tompul a reájuk való visszaemlékezés élénksége s az évek patinával vonják be a maguk idejében még annyira véres borzalmasságokat is, úgy vagyunk a jövőbe vetett hittel: reménységgel és bizalommal viseltetünk a száműzetésben hozzánk szálló gyermek-leikének vágyódásában megnyilatkozó tisztasága, melege s közös sorsunkban egygyé ková- csolódott érzései iránt. Lelkének ez a melegsége és hozzánk való vágyódása hadd edződjék még meg a közös szenvedés mártiromságában, mig záloga lesz egy megcsonkított, ellenségeinktől kifosztott, koldussá tett, maroknyi ország régi dicsősége uj életre-támadásának. men magyar koronát kü földre kiajánlani. Megszűnik a külföldi fizetőeszközök vásárlására eddig előirt, az igényjogosultságot igazoló bizonyítékok beterjesztésének kötelezettsége. A Magyar Nemzeti Bank az érték- papirkivitelből kifolyólag vele szemben korábban vállalt csoport-valuta- kötelezettségek teljesítésére igényt nem tart. A devizakereskedelem felszabadításával tárgytalanná válnak az eddig autorizált cégek és deviza közvetítő- helyek kiváltságai, j igái és kötelezettségei, de megszűnik az a joguk is, hogy az eddig fennállott megbízásra utaló címet használhassák. A Magyar Nemzeti Bank által a 4661/1924. M. E. rendeletre való utalással kiadott, a deviza forgalom megkötöttségével kapcsolatos hirdetmények, körlevelek és utasítások a devizaforgalom felszab^dultával hatályukat vesztik. A pengőérfék megállapításáról szóló törvény kihirdetése révén Magyarország uj pénzlába megáliapittatván, a pénzérték stabilizálásának eddigi, a 346.000 koronás merev fontárfolyamon alapuló módja megváltozik. Pénzértékünk stabilizálásának alapja az uj pénzláb, amely "abban kerül kifejezésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy kilogramm szinaranyért 3794 pengőt, azaz 47,425.000 koronát ad. Budapestről jelentik : Illetékes helyről azt a figyelmeztetést közük, hogy az értékpapírok be- és kivitelére fennálló korlátozásokat a rendelet nem érinti. A tőzsdetanács 21 -én Flessig Sándor elnöklésével ülést tartott, melyen kimondotta, hogy az 1922. évi augusztus 3 án kiadott tanácsi határoz- mányt, melyben megtiltja a tőzsdén külföldi pénzekben és kifizetésekben az üzletek kötését hatályonkivtil helyezi és ez év november 23-tól (hétfőtől,) kezdve a külföldi pénznemek és devizák tőzsdei kötését és forgalmát megnyitja és az árfolyamok jegvzését megkezdi. Megállapította a külföldi pénznemek tőzsdei egységét és kimondotta, hogy az alkuszdij minuen ezer korona után számítva fél ezrelék, külföldi kifizetéseknél pedig egynegyed ezrelék. Azonkívül módositotta a valuták és devizák forgalmánál edd'g követett módszert. Végül a tanács kinevezte a valuta és deviza árfolyamokat megállapító bizottságot, valamint a pénznemek szállíthatóságának elbírálására kiküldött szakértői bizottság tagjait. BELFÖLDI HÍREK Rekviem Ferenc József királyért. Istenben boldogult ő császári és apostoli királyi felsége, I. Ferenc József elhalálozásának mai évfordulóján gyászistentisztelet volt a koronázó Nagyboldogasszonyról elnevezett templomban, melyet fényes papi segédlettel Nemes Antal c. püspök celebrált. A gyászistentiszteleten jelen voltak Horthy Miklós kormányzó, Frigyes főherceg, József Ferenc kir. herceg, Izabella, Auguszta, Gabriella, Zsófia és Magdolna főhercegnők, gróf Bethlen István miniszterelnök, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Vass József népjóléti, Klebels- berg Kunó gróf közoktatásügyi, Ra- kovszky Iván belügy, Walko Lajos kereskedelemügyi miniszterek, báró Wlassits Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, Juhász Sándor, a Kúria elnöke, Bartha Richárd, a kabinetiroda főnöke, Bárczy István, miniszterelnökségi államtitkár, Nuber Sándor követ a külügyminisztérium képviseletében, vitéz Jánky Kocsárd lovassági tábornok, a honvédség fő- parancsnoka stb. A szociális biztositási intézetek tartalékainak Eloszlása ügyében a trianoni szerződés 258. szakasza értelmében állított bizottság, melyben valamennyi utódállam kéviselve van, hétfőn, e hó 23-án kezdi meg újra ülésezéseit Budapesten. Felszabadult a devizaforgalom A Magyar Nemzeti Bank intézkedései — Az uj pénzláb A tőzsdetanács ülése
