Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-12 / 256. szám
iáiéi í§25 November Í2. dacára mindkét iskolát a legnagyobb áirWatnW árán is fenn kivánia tarmásfél óránál tovább egyhuzamban nem tudja összpontosítani megfeszített figyelmét valamely tárgyra, tehát a filmek kénytelenek ehhez az időtartamhoz alkalmazkodni, különben fárasztókká válnak. Egy másik fogyatkozása még szem rontó hatásuk, mert a képeknek szaggatottsága s hirtelen változásai határozottan rontják a szemet. S ha még utalunk az emberiségnek egyre jobban megnyilatkozó arra a sajátosságára, hogy egyre mohóbban követeli a színpadokon is a meztelenség kultuszát, ami a moziban tompább és kevésbé élénk benyomást kelt, mint a szinpadon, a plasztikának tömörebb megnyilvánulása mellett, valószínű, hogy a mozik idővel más irányban fogják a közönség érdeklődését biztosiiani a maguk számára, mint a csiklandozó, ideg- bizsergető testiség kidomboritásában, amely téren a színházakkal s az orfeumokkal a már elmondott okoknál fogva nem vehetik fel a versenyt. Maradna tehát, hogy valóban az ismeretek terjesztésének a szolgálatába állítsa gépeit s elvezessen bennünket azokra a vidékekre s a tudományoknak azon világába, melyek közvetlen észleléseink körén kívül állanak. S ezzel el is jutna magasabb rendeltetéséhez. Egyelőre azonban ily teljes átalakulása még nem várható. Hogy azonban ez a hivatása lesz kuhurjelen- töségének betetőzése, az feltehető s a tudományos vonatkozású filmeknek egyre nagyobb térhóditása ennek a jövőjének képét veti elénk. (Vége.) VVWW»W»VW^WjIWW^i/W Szerződés Magyarország és Ausztria között. Magyarország és Ausztria között a kettős megadóztatás elhárítása érdekében most megegyezés jött létre. Az erre vonatkozó okmányokat ma délben írták alá. Csehország megszünteti a vízumot A Prager Tageblatt jelenti, hogy a belügyminisztérium intézkedéseket tett, hogy Németországgal, Ausztriával, Jugoszláviával és Olaszországgal szemben megszüntesse a vízumot. Oláh vasutasok ha szolgálatban vannak. A Dimineata közli a jassii kerületi vasutigazgatóságnak jelentését arról, hogy a 62. számú jassii-bukaresti expressvonat indulásakor nagy botrány folyt le, mert .a vonat egész kisérő személyzete teljesen részeg volt. Az izraelita hitközség jövő évi költségvetése Egy milliárd százharmincniillió korona a költségelőirányzat — Az elemi iskolára százmilliót, a kereskedelmi iskolára hetvenöt millió koronát fizet rá a hitközség Fél milliárdnál nagyobb deficit A hitközség jótékonysági akciója A .asárnapi közgyűlés Nagykanizsa, november 11 A nagykanizsai izraelita hitközség vasárnap délelőtt 11 órakor közgyűlést tart Bród Tivadar dr. elnöklete alatt, melynek egyetlen tárgypontja az 1926. évi költségelőirányzat bemutatása és tárgyalása, mig a választó-közgyűlést — amelyen a megbízatásuk lejárt elöljárósági tagok helyébe uj tagokat választanak, csak március havában fogják megtartani, amikor az elöljáróságnak majdnem fele kerül választás alá. A jövő hitközségi év az izraelita hitközség tagjaira erős terhet ró, amennyiben a megnövekedett kiadások, az iskolák fenntartása, stb. az eddigieknél is nagyobb áldozatot követel Tőlük, mert nem kevesebb mint 554 millió korona deficitet ke l hitközségi adó utján fedezniük. Az egymilliárd-egyszázharmincmil- liós költségelőirányzatban a kultusz és jótékonysági ügyekre 394 millió, az elemi iskolára 128 millió, a felsőkereskedelmi iskolára 325 millió, hitoktatásra 35 millió, kegydijakra 62 millió, épületek fenntartására és tatarozására 162 millió, előre nem látott kiadásokra 22 millió, stb., stb. van előirányozva. Ezzei szemben a bevételek a leg- minimálisabbak. így kultusz és jótékonysági ügyekből 101 millió, az elemi iskolából 28 millió, a felsőkereskedelmi iskolából 250 millió, a hitoktatási tandíjakból 6 millió, ingatlanokból (házbér) 185 millió. Úgy, hogy csupán az első tételnél — a kultusz és jótékonysági ügyeknél a hitközség 293 millió koronát ráfizet, az elemi iskolánál 75 milliót, a hitoktatásnál 29 milliót. Hát a többi tételeknél! Csupán az ingatlanokból eredő bevétele képez kivételt, ameny- nyiben 185 millió bevétellel szemben az ingatlanfenntartási kiadás 162 millió korona. Különösen súlyos teher az iskolák deficitje. Azonban a hitközség ennek tani. Az iskolák tételénél tekintetbe kell venni azonkiviil azt is, hogy a szanáHs értelmében a hitközség tartozik a tanerők Ez téléhez- 50 százalékkal hozzájárulni. A jótékonyság terén a hitközség mindenk i becsülettel vette ki részét.. így 1 állandó szegénye közűi 40-nek havonta, 50-nek kéthavonta ad hathatós segélyt. A szegénygyermekeknek mérték szerint 48 pár cipőt csináltatott, kb. 14 millió korona értékben. Azonkívül folyamatban van állandó szegényeinek téli tüzelőfával való ellátása, ami szintén sok-milliós kiadást jelent. Tervbe van véve a Fő ut 6. sz. (Zrínyi Miklós-u. 33.) és Csengery-u. 10. házaknak tatarozása. Az idén a Kazinczy-u. 11. és Csengery u. 12. sz. házak tatarozására több mint 100 milliót fordítottak. A hitközség tisztikarának fizetésénél az idén nincs emelés. Amennyiben azonban az 1925. év többlettel zá-ruina — úgy azt az elöljáróság határozata szerint a tiszti fizetések kiegészítésére lehet igénybe venni. A nagykanizsai izraelita kitközség összesen 3600 lélekből áll. Ebből 934 adófizető tag. Amiből következik — hogy a hitközségi adó elég magas az egyedekre, noha vagyoni állapot szerint lesz kivetve. A folyó évben például a legtöbb adót fizető tag 14 milliót, a legkevesebbet 68 ezer koronát fizetett. A vasárnapi hitközségi közgyűlés után — amelyen a beterjesztett költségelőirányzatot minden vita nélkül elfogadják — az adókivető bizottság Rosenfeld József elnöklete alatt ösz- szeül és kiveti a vagyoni állapot mérve szerint a hitközség tagjaira az egyházi adót. Katonai összeesküvés Spanyol- országban. A Petit Párisién a spanyol határról táviratot kapott, amely szerint a spanyol direktórium ellen szőtt katonai összeesküvés hírét megerősítik. A madridi helyőrség számos tisztjét letartóztatták. Zavarok Portugáliában. Madridból jelentik: Portugáliával az érintkezés minden formában megszakadt. Semmiféle híreket nem engednek ki az országból. Ebből azt következtetik, hogy Portugáliában ismét zavargások törtek ki. Iskolaépítés a zalai határszéleken A közigazgatási bizottság novemberi ülése — Nem fizetik adójukat a zalai községek Z ua Xi november 11 Zalavármegye közigazgatás; bizottsága Tardnyi Ferenc dr. főispán elnökletével megtartott^ novemberi üléséi. A tárgysorozat első pontja az al- ispáni jelentés ismertetése volt. Ehhez Malatinszky Ferenc szólt hozzá s indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság Írjon fel a földmivelés- ügyi miniszterhez a badacsonyi védőmunkálatok sürgős megindítása érdekében. Nagyobb esőzések, záporok alkalmával ugyanis a Badacsonyról olyan víztömegek zúdulnak le, hogy a szőllő- ket, utakat, sőt a vasutat is állandóan megrongálják és eliszapositják. A munkálatok megindításába be kell vonni a megyét, a Máv-ot és az Eszterházy-uradalmat, mint a tető tulajdonosait. Legcélszerűbbnek tartaná 3 vizfogógyürü építését. A bizottság a feliratba befoglalja e szempontból Kisörs, Ábrahám és Rendes községeket is. Iskolaépitési bonyodalmak A közigazgatási bizottság kötelezte Petőhenye, Alibánfa és Ördöghenye községeket közös iskola építésére.. Alibánfa a hozzájárulást megtagadta,, mert külön iskola építésébe kezdett. Erre a másik két község is megtagadta a hozzájárulást, ott is félben- maradt a megkezdett építkezés. A kultuszminiszter megengedte Alibánfa külön építkezését, de a petőhenyei iskolához való hozzájárulást is elrendelte. A közigazgatási bizottság a határozat megváltoztatását kérte, mert Alibánfa nem bírja a terheket. Végre a minisztérium kiküldöttjének s a megyei tanügyi hatóságoknak sikerült megállapodást létrehozniuk a községek közt, melyek azonban ezeket sem teljesítették. A falvak lakói állandó izgalomban vannak, nép- gyüléseket tartanak. A közigazgatási bizottság most elrendelte a fuvarozásoknak az érdekeltek terhére való eszközlését, a mulasztók és izgatók felelősségre vonását. Pörpatvar, nyári zivatar Irta: GYÖKÖSSY ENDRE Az ég se örökkön derült S derült égből is villám csap le néha. A vidám szívre is terül Olykor goromba gond sötét árnyéka. Szívvel szerető emberek Megsebzik egymást néha hetyke szóval S boldog szemből is könny pereg, A csókos szájról is szakad le sóhaj. Jaj, csak ne nöjjön a ború Vetést, virágot pusztító viharrá... Síró sóhaj is szomorú, Jaj, csak ne nöjjön sirt sík oltó jajjá! (Rákospalota.) A DOKTORRÓL Irta: Sz. Sólymos Bea És jött fehér, márványszakálával, viaszksárga arcával, mint maga a Halál. Jött az orvos Pestről és hozta magával szegény Anda halálos Ítéletét. Egy nyomatott papírlapon, melynek pontozataihoz mintha a halál adjutánsa véste volna, kemény részvétlen vonásokkal — „tbc. kimutatható“ — volt Írva. Jött az orvos, jött a Halál s megállt az előszobában. Jött az orvos, mint a halál, megtámasztotta kezét az asztalon s arcán nem részvét nem az élő ember szorongása s mégsem a kegyetlenség terpeszkedett, hanem egy nagy vonás, egy földöntúli megkövült mozdulat, egy örök parancs, mely kizárja az ellentmondást, egy hatalmas sejtés 6 a kérdést az ember torkára forrasztó kifejezés üvegese- deit rája. Hipnotikusan fúrtam szemeimet az ő arcába, fejem szédült s megnyúlt kontúrba meredt kíváncsian előrenyujtott nyakam. Ö ott állt fehér szakálával a papírlapot nyújtva, mig az én szemeim az öreg ember alakját fluiddá, párává, köddé, levegővé oldották, mely bele- sipolt az én tüdőmbe is, mint a múlandóság vész-szirénája, mely minden tüdőlikacsomból gőzölgő, tompa visszhangként lüktetett vissza — és nem mertem lélegzetet venni. Zúgott a fülem s fagyos folyadékként állt meg az élet — ereimben. Automatikusan nyúltam a papírlap után s úgy éreztem — szentségtörő vagyok. Úgy éreztem, miniha fanatikus szentnek — fanatikus, szent sebébefertőző ujjak kai nyúlnék bele—mintha a „titkok könyvéiből egy lapot vandalkézzel szakítanék ki. — És táncoltak a vér- I betűk s mozogtak a bacillusok, ka- \ varogtak és nőttek, dagadtak és éledtek s mindegyikből egy kígyó fejlődött, mely közénk — Anda és anyja meg én közém — tolta sziszegő nyelvét. Farkára állt és fenyegetett, kúszott és csavarodott és én megbü- vöiten elejtettem a papírlapot s egyszerre úgy érezte a magam, mintegy kőember. Szigorúan néztem Anda anyjára, ki könnyeit belülről nyelte s hitetlen bambasággal lármázni akart. Én bementem a betegszobába s közönségesen, mindennaposán begomboltam a blúzomat s mosolyogva vittem a fázó Andának a nagykendőt. Aztán elmentem a házból. Magára hagytam az előszobában gyötrődő édesanyját könyörgő könycseppjeivel a szemében. 04 állt az asztalnál s kivörösödött szemét a levegőbe meresztette — és akkor elébe állt Anda kicsi fia s nézett az ő nagy kékszemével. Nem tudta megérteni a száz- arcú életet. Nem értette, mert kacagott és günyögött, mig nagyanyja gyűlölettel fordult el tőle s a bölcsőben siró kis újszülöttől. Gyülölteakkor őket, mint közvetlen vérének, testének, gyermekének megölőit. Csak az anyaállat sajgott egy pillanatig — s aztán ez a nyomasztó pillanat elmúlt s a nagyanya kezet- fogott az anyával. Mintha két öregasszony állt volna egymással szemben. Két példányban láttam egy villanásra Anda anyját. Az egyik lehajolt és megcsókolta a bámészkodó kisfiút, a puha selyem haját, megütő- dött kis kék foltos homlokát s kettőjüket összekapcsolta egy fogadalomban a szent, a komoly óra s megindultak az anyai szívből a vércsep- pek lassan, ütemesen, befelé folyni. S most, hogy iit ülök — összefolyik a kép s az érzések. Összefoly a lét és a lehetőség s az egész nagy káoszból csak az öreg orvos alakja bontakozik ki, aki nesztelenül, talán el sem köszönve lépett, azaz lengett, siklott ki a szobából, mint a rabló- gyilkos, aki vissza se néz megmeredt áldozataira, azok kifordult s már semmit nem látó szemeire s viszi, viszi magával a legbecsesebb tárgyat, visz magával a nagy csendben Valamit és lopódzik és leng, libeg és siklik ki az ajtón — le a lépcsőkön s nem tudni elment-e már — vagy volt-e egyáltalán itt — valaki?
