Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-11 / 255. szám
85. évfolyam, 255. szám Nagykanizsa, 1925 november 11, szerda Arm I8S0 W* feiM Készpénzzel bérmentesít Alispáni hivatal laegerszeg POLITIKAI NAPILAP mmmM*mmmi^mmmrmeBomxmmzxaimew*sxi8mi!WsgmB?£mvmiwaR*BMBens«Kanmas!!HMSMi(Msn»MSSMw0B«MttsakMigwnMe^^ SS«Ib!Sífi«ioi Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Eíbli^L^,?6!! rc.ooo kSS Felelős szerkesztő: Kempeíen Béla ®wiaS^wuwflB*iHiS9SßS®s*®s^s®*»w*®®»^ LONDON A világ legnagyobb városa, London, magyar művészeknek, a magyar géniusznak tapsol. A napokban nyílt meg a Royal Academy nagy nemzetközi tárlata, amelyre magyar festők és grafikusok, az úgynevezett Sziny- nyei társaság tagjai is elküldték fnűveiketi A magyar állam előzőleg lemondott arról, hogy a tárlaton hivatalosan szerepeljen s ezzel lehet magyarázni, hogy a magyar művészek küldeménye elkésve érkezeit meg, Mikor azonban kibontották a képeket a megbirálásra illetékes angol tényezők, annyira el voltak tőlük ragadtatva, hogy sietve rendelkezésre bocsájtották az eredetileg Olaszországnak fenntartott külön termek A németeken kívül Csak a késve érkezeit magyarokat érte ez a kitüntetés. Úgy látszik, a tárlat hivatalos bírálói jól Ítéltek, mert abban az elragadtaiásban, amelyet ők nyilvánítottak, osztozik a nagy- közönség is, A kritika bámulattal beszél á pompás magyar kompozíciókról és Earl of Birkenhead, a konzervatív párt egyik Vezére( a lordok házának tagja, aki a megnyitáson a királyt és a kormányt képviselte, elragadtatott szavakkal adott kifejezést a magyar művészek munkája feletti csodálkozásának. Earl of Birkenland egyszerű ügyvédből emelkedett a legmagasabb méltóságokig s igy tudja méltányolni a munka, a tehetség értékét, amely őt is oly fényes pozícióba juttatta. A lord a magyar művészek lenyűgöző erejéről beszélt, az egész gyűjteményből kisugárzó egészséges fiatalságról, kultúráról és a sok megkapó egyéniségről. Kijelentette, hogy Anglia számára merő újdonság és meglepetés, hogy milyen imponáló a festészet terén Magyarország. Örömmel fogadjuk ezeket a szavakat s csak azt a megjegyzést füzzük hozzájuk, hogy Magyarország még sok mindennel meg tudná lepni a világot, ha módot és eszközt nyújtanának hozzá. Szegények vagyunk, mert szegénnyé tett bennünket a háTAPSOL ború, a forradalom, a kommün s legtetejébe a szerencsétlen trianoni béke. Azonban az elmúlt évszázad alatt Magyarországon dolgoztak az emberek s dolgoznak a jelen évszázad folyamán is szűkös körülmények és sanya- ruságök közepette. Van a magyar fajban őserő, van hajlam a művészetekre, tudományra és irodalomra. Az a nemzet, amelynek Munkácsija. Petőfije és Bó- lyaija volt, igenis a kulíurnem- zetek közé tartozik és fog tartozni mindenkor. Erről majd tesznek azok a kitűnő magyar tehetségek, akik most élnek és dolgoznak, sokszor szegényen és idehaza félreismerted, de hajtva a géniusz lobogásától, az alkotás heves vágyától. Anglia nagy, boldog, hatalmas ország. Az ő művészei, tudósai, írói sokkal, de sokkal szerencsésebb helyzetben vannak magyar kartársaiknál. Anyagilag nagyobb lehetőségeket biztosit számukra a nagyobb műértő közönség, a nagyobb állami támogatás. Az ő művészeik, tudósaik egy egész világ számára beszélnek, mig a mi tehetségeink egy megcsonkított haza határai közé vannak szorítva, a közönségtől legtöbbnyire elhagyva, vagy félreismerve, az állam által nem támogatva. Szomorú és keserves állapot ez, de jórészben a körülmények felelősek érte. És mégis! Ez a kicsi, annyiszor félreismert, megrágalmazott nemzet, amelyet sokszor és oly szívesen bélyegeztek meg hazug ellenségei a barbár jelzővel, ime, most elküldi egy pár fiának művét a világ urának fővárosába s az emberek megdöbbenve figyelnek fel, hogy mit tudnak produkálni a magyar tiü vészek. Jól esik és örömmel tölt el bennünket ez az elismerés, amely erőt ad a jövőre, hogy tovább haladjunk azon az uíon, amelyre a művészetek és tudományok fáklyája világit. Lendvai István személyes megtá- madíatás cimén kér szót. Megmagyarázza félreértett nyilt levelét. Szcitovszky elnök válaszában azt feleli neki, hogy nyilt ajtót dönget akkor, amikor arról beszél, hogy a hősök és vértanuk emlékét meg kell becsülni. Az ülés V28 óra után ért véget. Felemelték a képviselők fizetését A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága ma déli 11 órakor Scitovszky Béla elnöklésévcl ülést tartott. Ezen az ülésen rendezték a képviselők fizetését. A képviselők fizetése ezen-' túl nyolcmillió korona lesz, amit negyedévenként előre folyósítanak. — Ezenkívül a képviselők évi kétezer aranykorona lakbért is kapnak. Vasutasok és városi tisztviselők státus rendezése Nyolc-tiz napon belül elkészül a vasutasok és a városi tisztviselők status rendezése is. Károlyi Mihály vagyonából közművelődési alapítvány Ma terjesztette be a kultuszminiszter a nemzeti közművelődési alapítványról szóló törvényjavaslatot. Az alapitvány célja, hogy jövedelméből tanulmányi ösztöndíjakat létesítsenek. A javaslat értelmében egvszersmin- denkorra szóló beruházási segélyt nyerhetnek az állami, községi és liit- feíekezeti internáíusok, amelyek magukat a kultuszminiszter által megállapítandó díjszabás szerint az alapitvány ösztöndíjasainak befogadására kötelezik. A részletes indokolás többek között elmondja, hogy a Károlyi Mihály elkobzott vagyonából létesül a nemzeti közművelődési alapitvány, amelynek nevelési célokra való felhasználása első lépés ösztöndíjügyünk újjáépítéséhez. Búd miniszter a valorizációról (Lapzártakor jelentik telefonon.) Az egységes kormányzó-párt tegnap este Almássy László elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen Búd János pénzügyminiszter ismertette a valorizációs törvényjavaslaiot. A javaslat bizonyára nem alkalmas arra, hogy kifelé tetszést arasson — mondotta Búd miniszter. Ezért azonban nem a kormány a felelős, hanem a viszonyok és a körülmények, melyek a háború elvesztése folytán a magyarságot érték. A közvéleményt nemcsak a valorizáció kérdésénél, hanem más kérdésnél is mes'erségesen irritálják. Ez történt legutóbb a tisztviselői státusrendezés kérdésénél is. Csodálatos, akkor, mikor minden tisztviselő többet kap, épen azok támadják a rendezést, akik a legtöbbet kapták. A nyugdij- kérdést is a legnagyobb örömmel oldanák meg, de nincs hozzá fedezet. A költségvetés egyensúlyát évek hosszú sorára biztosítani kell, épen ezért vigyázva kell kezejni ezeket a kérdéseket, tehát a valorizáció kérA vstorizáciás javaslat as egységes párt értekezletéin A pénzügyminiszter nyilatkozata a felértékelésről Húszéi1 Károly bemutatta a Háznak Somogyi Béla dr. megbízó levelét Budapest, november 10 A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a köttségvetés tárgyalását. Baross János a földbirtokreform kérdéséről beszél a nagybirtok ellen, mely mindössze 287.000 holdat adott le 2 és fél millió holdból. Összesen 76600 holdat osztottak ki, ennek egyö’öd részét a középbirtok adta, 314 000 holdat pedig vagyonváltság- nak tudnak be. Határozati javaslatot nyújt be, hogv a parlament azonnal küldjön ki 40 tagú bizottságot az állami vagyonválfságíöldek ügyének tisztázására. A földreform 2 és fél holdas birtokai, a 250.000 uj kisbir- tok, mind életképtelen, holott ilyenekből épen elég volt. A földreform következtében termelésünk 4 százalékos apadást mutat. Határozati javaslatban kéri a hitbizományok reformja, illetve eltörlése ügyében törvényjavaslat beterjesztését. A kultuszminiszter ezután benyújtja a nemzeti közművelődési alapon benyújtott törvényjavaslatot. Petrovics György egységespárti képviselő az elemi népoktatás szükségességéről, a tanítóképzés iníezivebbé tételéről, nőnevelésről, levente-ügyről beszél. Felhívja a kuluszminszter figyelmét a mai ifjúsági irodalomra, detektív- és kalandor-regényekre, sport és színházi lapokra, melyek károsak lehetnek a fiatalság fejlődésére. Fél órai szünet után Huszár Ki- ro'y nyitja meg az ülést délután 3 órakor. Malasics a költségvetést nem fogadja el. Utána Kálmán Jenő szólal fel, aki rámutat arra, hogy az ország ismét meg fog erősödni, ha Nagy- magyarország visszaállítására törekszünk, azonban mindig számítani keli az adott viszonyokkal. Magyar- országon szokássá váit, hogy mindenki mindent az államtól várt. Ezt a szokást ki keli irtani. Az adózás panaszait teszi szóvá és felsorolja a megoldásra váró sürgős problémákat. Pikier Emil felszólalásában azt mondja, hogy olyan gazdasági politikára kell törekedni, amely munka- alkalmat teremt. A magánalkalmazottak jogviszonyának rendezését sürgeti. Több határozati javaslatot terjeszt be. Huszár Károly alelnök ezután bemutatja a Háznak Somogyi Béla dr. letenyei és Csáky Károly gróf gávai megbízólevelét, majd napirendi indítványt tesz, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor folytassa az ülést a költségvetés fárgypontjával.
