Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-04 / 223. szám
85. évfolyam, 223. szám Nagykanizsa, 1925 Október 4, vasárnap PS pf tm T. P. Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg Ai** 20QQ karán* POLITIKAI NAPILAP 6mrk«tttő«ég és kiadóhivatal F5-uí S latcrarban-Telafon 78, nyomda 117. saaw Felelős szerkesztő: Kempelen Béla SlöüaííéSí éra; Így hóra JO.OOG koron■ H&ro#* bóra—----------- 90.000 korona A GYŐZTES FRANCIÁK (f. i.) Tetőfokán áll Páris rajongása s a győzők, legyőzőitek egyaránt viszik adójukat a világ fővárosába. Különösen hatott tehát az a hir, hogy a párisi nagybankoknak alkalmazottai, elemi megélhetésük biztosítása végett sztrájkba léptek. Pedig ha volt valaha ország, amelyben természetes lenne a dolgozó osztályok jóléte, az a mai Franciaország, a világháború legközvetlenebb győztese s a győzelem kíméletlen kihasználója. — Megszabadult legerősebb versenytársától és uralkodó nagyhatalom a kontinensen. Elpusztított területei újjáépítésének költségeit a németek viselik, kik közvetlenül is óriási összegeket fizetnek a francia államkasszába, amivel szemben a franciák, Angliával és Amerikával szemben fennálló szövetségközi tartozásaikat mindeddig nem törlesztették s utánuk kamatot nem fizettek. Birtokukban a német közgazdaság egyik gócpontja: Elszász- Lotharingia kiapadhatatlan szén-, vas- és káli-telepeivel; megszállásuk alatt a másik; a Saar-vi- dék, miután nemrégiben ürítették ki a harmadikat: a Ruhr- vidéket. így nem csoda, hogy egyetlen aktiv külkereskedelemmel biró európai nagyhatalom, melynek külkereskedelmi mérlege a folyó évben havi 130 millió aranykorona kiviteli többletet mutat ki. Ennek megfelelően az egyetlen európai állam, melyben nincs munkanélküliség, (összes számuk kb. 700) sőt amúgy is stagnáló népességét a háború annyira megtizedelte, hogy állandóan idegen munkásokra szorul. Minden ok meg volna tehát arra, hogy a dolgozók ott jobb helyzetben legyenek, mint bárhol másutt. De a román népek szociális mozgalmait mindig az individuális és partikuláris tulajdonságok jellemezték. A román nép- léleknek jobban megfelelt a forradalmi szindikalizmus, mint a germán népek lassú, céltudatos haladása az államszocializmus felé. Gazdasági struktúrája is elősegítette ezt, osztálytagozódása egészségesebb volt, mint más államoké, tőke-koncentrációja nem oly rohamos, a nagyipar nem irtotta ki oly hamar és oly mértékben a kisipart. A lakosság jelentős része tőkés volt és sokan a szegények közül remélhették, hogy ők is azzá válnak. De már a háború előtt is látszott az uj ut keresésének szüksége, a háború után pedig rohamosan változott meg a helyzet az alsóbb néposztályokra nézve kedvezőtlen irányban. A háborús tőke koncentrálódott, a nagyipar a modern elveknek megfelelően szerveződött át. — Elszász-Lotharingia megszerzése, a német verseny leküzdése a francia nehéziparnak is kartell- szerü jelleget adott, érdekképviseletük, a Comité des Forges a francia viszonyokhoz képest páratlan befolyásra tett szert, sajtójuk nyíltan viselte homlokán a tulajdonos tőkés vagy tőkéscsoport nevét. A középosztály azonban ott is tönkrement, ha nem is olyan mértékben, mint nálunk. A frank romlásával takarékbetéte és járuléka devalválódott. A széles kis- tőkés osztály legfontosabb befektetése, az orosz kölcsönök értéktelenné váltak Most pedig már ott tartanak, hogy bérharcok miatt sztrájkokat kénytelenek rendezni, mert dacára minden természetes gazdagságnak, az állam nem igen viseli szivén a középosztály jólétének kérdését. Érdekes ezt hallani akkor, amikor a népszövetségi konferenciákon még mindig egy gesztussal vagy lenéző mosollyal intéznek el bennünket, különösen francia részről. És érdekes arra is gondolni, hogy valószínűleg nincs már messze az az idő, amikor a győztes franciák sietve jönni fognak, hogy fölvegyék a gazdasági kapcsolatot minden téren a legyőzött kis Magyarországgal. A megyéspüspök Nagykanizsán Di*. Rótt Nándor megérkezése a pályaudvarra — Krátky István dr. polgármesterhelyettes Nagykanizsa közönsége nevében üdvözölte a főpásztort — A fopásztor Isten áldását kérte a város minden lakosára — A megyéspüspök diadalutja A püspöki biztosságon — Nagykanizsa plébánosa a város katolikussága nevében köszöntötte főpásztorát — Rótt Nándor dr. látogatásai — A harangok bevonulása disz menet ben, ezrek kíséretében Nagykanizsa, október 3 Saját tudósitónktól Verőfényes őszi nap, ünnepnek való hangulat. A természet is ünnepi ruhát öltött magára, hogy minél sikerültebb legyen Nagykanizsa város ünnepe, mikor a hadbavonult harangok helyébe jövő négy uj harang bevonul a városba. Amikor virág és lomberdő, végig felállított diadalkapuk és fellobogőzott házak köszöntik a hívek atyját. Szép, lélekemelő és impozáns volt a megyéspüspök bevonulása. Az igaz szívből jövő szeretet legszebb megnyilvánulása volt ez. Gyülekezés a városháza előtt Délután 1 órakor gyülekeztek a városháza előtt a hatóságok és hivatalok fejei, a különböző testületek képviselői, hogy hosszú kocsisorban kimenjenek a pályaudvarra a megyéspüspök fogadtatására. Megjelentek többek között Krátky István dr. polgármester-helyettes és Kaufman Lajos dr. városi aljegyző, Örley György kir. kormányfőtanácsos, Szabó Lajos dr.kir. főügyész, Kenedi I mre dr. kúriai biró, gróf Zichy Ödön, vitéz Horváth Gyula ezredes, állomásparancsnok, Kálnay Gyula dr. államrendőrségi főtanácsos, Vargha P. Theo- dorich dr. plébános, Gazdag Ferenc püspöki biztos, Lescinszky Szaniszló posta-távirdai igazgató, Tholway Zsigmond dr. postafőnök, Bartal I. DV. állomásfőnök, Eberhardt Béia gimn. igazgató, piarista házfőnök, Tamás János dr. hitközségi elnök, Hajdú Gyula dr. iskolagondnoksági elnök, Korák Géza m. kir. pénzügyőri főbiztos, Wéber Pál dr. püspöki irodaigazgató és számos más előkelőség és a nagyközönség tömege. Herceg Batthiány-Strattmann László dr. nem jöhetett el, mert súlyosan beteg leányát hirtelen Bécsbe kellett vinnie. A főpásztor megérkezése Egy óra öíven perckor futott be a szombathelyi vonat, mely a szeretett főpásztort hozta. Elsőnek Kreutzer L. gelsei esperes szállott ki, majd utána Rótt Nándor dr. megyéspüspök. A fogadására megjelent hivatalos tényezők félkört alkottak a püspök köré, Eberhardt Béla piarista házfőnök és Gazdag Ferenc püspöki biztos nehány meleg szóval üdvözölték a főpásztort. Dr. Krátky polgármesterhelyettes köszönti a püspököt Krátky István dr. főjegyző, polgármesterhelyettes Nagykanizsa város nevében köszöntötte a megyéspüspököt. Nagykanizsa város közönségének mindenkor ünnepnapja, — mondotta a főjegyző, — ha a főpásztor meglátogatja. Kétszeres az öröm azonban most, amikor az uj harangok felszentelése végett jött le Nagykanizsára. Adja Isten, hogy ez a főpásztori jövetel a város hitéletére is kihatással legyen. Isten hozta, legyen áldott, aki az Ur nevében jő! „Isten áldja meg Nagykanizsa városát és minden polgárát!“ Rótt Nándor dr. megyéspüspök válaszában ezután szívélyesen megköszönte Nagykanizsa város közönségének meleg fogadtatását. Isten áldja meg Nagykanizsa városát és minden polgárát — fejezte be beszédét a püspök. Bevonulás a városba Majd a cserkészek sorfala között a püspök kíséretével a pályaudvar kijáratához ment, ahol az Ízlésesen virágokkal díszített négyesfogatba szállt be, majd a közélet vezető- férfiai és a hivatalvezetők stb. és a hosszú kocsisor megindult éljenzés és üdvkivánatok mellett. Az útvonalon végig hatalmas embertömeg mindenütt. Feltűnést keltettek a felsőkereskedelmi iskola tornadreszbe öltözött növendékei, kik szoborszerü vigyázállásban, tisztelgő zászlóval tisztelegtek a megyéspüspöknek. Az útvonalon az elemi iskolák, a polgári és gimnázium ifjúsága tanáraik és tanítóik vezetésével. Bájosak voltak a nemzetiszinü zászlócskákkal integető, virágokat
