Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-08-15 / 183. szám
1925 augusztus l5. ULM KOSLÚm é székét, kik pedig ott a nemzeti gondolatot képviselik s Veszta-szüzei annak a lángnak, melyet a hazaszeretet táplál. Csonka-Magyarországnak súlyos gazdasági helyzete benn az országban is válságos viszonyok közé sodorta a „nemzet napszámosai“^. Ezer és ezer ember kenyerén kívül a magyar irók, a magyar zeneszerzők, a magyar szó s a magyar kultúra vannak veszélyben. Csőd előtt áll általa a magyar géniusz is. A társadalom, mely annyi vidám órát s annyi művészi eseményt köszönhet nekik, nem nézheti ölhetett kézzel annak a rémes pusztulásnak folyamatát, melynek hullámai egyre mélyebb örvények felé sodorják. A magyar társadalomnak kötelessége, hogy megmentse őket az utókornak; a színészetet, mely egykor csaknem egyedüli harcosa volt a hazafias eszméknek, kiemelje megfeneklett kátyújából. És mert meg vagyunk győződve róla, hogy Nagykanizsa város közönsége, mely a múltban mindenkor példát mutatott az áldozatkészségre, ezúttal is átérzi a magyar művészetek iránt tartozó kötelességet, a színigazgató kérelmének teljesítését elvárjuk tőle. Itt nem arról van szó, hogy a város kifizesse Asszonyinak korábbi állomáshelyeiről származó veszteségeit, hanem tegye lehetővé, hogy itteni kiadásait fedezni tudja s ne legyen kénytelen épen ennek a városnak falai között szélnek bocsátani 78 tagból álló társulatát s máról- holnapra megszüntetni a magyar szót, a magyar zenét, a forró irredentizmus-sugallta nemzeti eszméknek hirdetését. Teljesen elfogulatlanul bíráljuk a színház teljesítményét. Éles kritikájával őrt állunk a nemzeti gondolat s a közerkölcsiség védelmében. Ismerjük a színész küzdelmes munkáját, de ismerjük annak a közönségre gyakorolt befolyását is. Nyugodt lelkimár régi jóbarátját... Az emberek, pláne ott a messze idegenben, dicsőség közepette, olyan könnyen felednek... ! Keleméry drámája Párisban fényes sikert aratott. Az újságok hasábokon át foglalkoztak az idegen szerző darabjával s a dráma egymásután tízszer került előadásra. Közben történt, hogy a szerző egy francia irótársaságba került. Ott intézték hozzá a kérdést, hogy is- meri-e a magyar származású filmcsillagot, aki ma Franciaországban a legelső moziszinésznö. Keleméry nemmel felelt. Egy pillanatra felvillant ugyan emlékezetében Evelin, de azután elhárította magától a gondolatot, hogy a szóban forgó star Ő lenne. De amikor a társaságnak egyik tagja megmutatta neki fényképét s közölte vele családi nevét, egyszerre megértette a helyzetet. Tehát mégis csak . . . 0 ! Nem volt nehéz megtudnia másnap Evelinnek a lakását. Délelőtt tizenegy óra körül kocsiba ült s a nagy művésznő lakására hajtatott. A kocsis egy remek villa előtt állt meg s az inas mély meghajlással üdvözölte az idegen látogatót. — A művésznő ilyenkor senkit ismerettel emelhetjük tehát fel szavunkat érdekében. A társulat e hó végén uj erőket kap. A régiek közül alig egy-kettő marad meg s tőlük megnyugtató garanciát kaptunk, hogy soha egy pillanatra sem fogják feledni azokat a magasabb szempontokat, melyeknek szemeik előtt kell lebegniük. Megnyugvással nézünk az uj tagok működése elé is és továbbra is őrt fogunk állani azon a szirtfokon, melyet ellenőrző szerepünk hivatásszerűen részünkre kijelölt. E tekintetben nem ismerünk semmi befolyást s függetlenek vagyunk minden tényezőtől. A kérdést közelről ismerő megbízható hírforrásból arról értesülünk, hogy a kormány a herceg Festetics Tasziló által a Balatoni Muzeum Egyesüietnek ajándékozott keszthelyi telkén hamarosan megkezdi a Balatoni Muzeum és Kulturház építkezését, amelynek vezetésére — a köz- oktatásügyi miniszter külön bizottságot alakított. A meglevő egyesületi telkek értékesítéséből befolyó pénzt a már rendelkezésre álló épületanyag és a kormány hozzájárulása fedezni fogja az építkezés költségeit és lehetővé teszi a kulturális terv megvalósulását. Szakemberek, tudósok, építészek és a hivatalos körök együttes lelkes munkájának az eredménye, hogy egy, a Balaton kulturális, természetrajzi és népművészeti kincseit ösz- szefogó intézmény felépülhet. sem fogad. Méltóztassék délután 3 és 4 óra között jönni. De pontosan, mert 6 órakor épen ma teaestély van nála. — Vigye csak fel a művésznőnek a névjegyemet. Azt hiszem, engem most is fogadni fog. Az inas még egy ideig ellenkezett, de végre rászánta magát, hogy átadja az idegen urnák a névjegyét úrnőjének. Amint Evelin rá vetette tekintetét a névjegyre s elolvasta raj fa az iró nevét, halálsápadt lett s lemondóan intett inasának, hogy vezesse be az idegent. Az inas végig nézett úrnőjén, meghajtotta magát s bevezette Keieméryt a művésznő fogadószobájába. Kis váriatva bejött oda Evelin is. Tüneményes alakja és bámulatba ejtő szépsége mást elragadott volna, de az iró csak némán hajtotta meg magát a nagy művésznő előtt. Evelin egy szót sem szólt. Odasietett a látogatóhoz, vállára hajtotta a fejét és keserves zokogásba tört ki. — Igaza volt, Mesterem... ! De azért boldog vagyok... Most már érti, hogy miért nem Írtam én Önnek levelet. . . ? ! (Vége) És mert igy áll a dolog, a mai nehéz viszonyok közepette — úgy véljük — kötelessége egy 32 ezer lakosságú város nemes szórakozásokra áhítozó közönségének, hogy a falai közé két hónapra megtelepedett színészeket megmentse az elpusztulástól, a társulatot az itt reá váró deficittől s lehetővé tegye számukra azt, hogy a mindennapi életben elfáradt lélek és test eléjük üljön s néhány órára felfrissüljön annak a levegőnek üdítő hatásában, melyet a mai naptól kezdve a magyar színészet e város falain belül is gyakorolni fog. A közoktatásügyi minisztérium gyűjtemény egyetemi osztályának tanácsosa Tihamér László dr., aki tevékeny részt vett az előkészítés nagy munkálatában a következőkben ismerteti s Balatoni Muzeum és Kultúrpalota célját és jelentőségét: A Balatoni Muzeum és Kultúrpalota felépítésére irányuló eredményes mozgalom két év előtt indult meg a Wlasics Tibor báró vezetése alatt álló Balatoni Társaság közgyűlésén, amikor Reischl Imre városbiró kifejtette, hogy Trianon óta, —amely elrabolta tőlünk Erdély bérceit és a Tátra óriásait — valóban világfürdői viszonylatban is számottevő fürdővidékünk nem maradt más, mint a Balatont környező partok. A balatoni fürdők fejlesztésénél nem elegendő azonban a strandok kiépítése, a villasorok gazdagítása, ezzel még nincsen megoldva minden feladat. A Balatont övező husz-harminc fürdő közül egynek sincs nemesebb szórakolást nyújtó épülete. Ezt a kulturális hiányt nagyon károsan represeniálja a magyarországi állapotokat a külföld előtt, holott a Balaton már múltjánál fogva is hivatott a kulturális kiépítésre. Pedig Kisfaludy korában a Balaton egy irodalmi röneszánsz centruma volt. A közgyűlésen beszámoló történt arra nézve is, hogy a Balatoni Muzeum Egyesület, a balatonvidéki értelmiségnek közel negyedszázados múltú kulturális társulata — ásatások, gyűjtés, propaganda és mozgalmak utján a Balaton legnagyobb jövővel kecsegtető fürdővárosában, Keszthelyen, oly értékes közgyűjteményt létesitesitett, hogy az értékének megfelelő elhelyezése után állami múzeumaink bízvást méltó társuknak vallhatják. Lovassy, Sándor dr. volt akadémiai igazgató és Csák Árpád dr. vezetése mellett saját embereikkel kiásatták Magentianaet, a római birodalomnak Pannóniát átszelő két főútvonal metszési pontján épült virágzó municipiumát, amely az Megkezdik a balatoni muzeum és kultúrpalota felépítését 0) Honnan indult ki a mozgalom — A balatoni fürdő- telepek kulturális hiányai — Iffiageniiana k'ásatása — A Balatoni Muzeum és Darnay Muzeum egybeolvadása — Festetics Tasziló herceg adománya — Őszkor kezdik meg az építkezést — Györgyi Dénes tanár tervei — Hogyan épül a kultúrpalota Nagykanizsa, augusztus 14 antik művészet és iparművészet sok emlékét őrizte meg romjai között. Az ereklyék mind a balatoni muzeum bérelt helyiségeiben elhelyezett régiségtárban láthatók mintaszerűen elhelyezve. (Vége köv.) HÍREK j 3RHP9ROKD l Augusztus 15, szombat \ ♦ Római katolikus: N. B. Asszony. Pro-! Í testáns: Mária. Izraelita: Ab hó 2b. t Nap kel reggel 4 óra 55 perckor, t nyugszik délután 7 óra 14 perckor. ? A Meteorológiai Intézet jelentése sze- j ♦ rint helyenként zivataros esők várhatók, \ t a meleg csökkenésével. | | Kiskanizsai Polgári Olvasókor zászló- t i szentelési ünnepélye délelőtt 9 órai kéz- l } dettel. __ j 4 _ X | Augusztus 16, vasárnap } , Római kath.: Rókus hv. Protestáns : 1 t Ábr. Izraelita : Ab 26. | l Nap kel reggel 4 óra 56 perckor, | J nyugszik délután 7 óra 12 perckor. t ♦ ■ - - 4 4 —— X 4 4 : Augusztus 17, hétfő : I Róm«I katolikus: Jácint hv. Protes- l táns: Anasztáz. Izraelita: Ab hó 27. 5 Nap ke! reggel 4 óra 57 perckor, nyug- £ szik délután 7 óra 10 perckor. | A káromkodás ellen nemcsak Rómában, hanem Magyarországon is megindult a mozgalom. A Borsod-megyei Mezőkövesd községének képviselőtestülete hozott legutóbb határozatot terjedése ellen s csatlakozásra hívja fel az összes városokat és községeket Ha jól emlékszem, néhány évvel ezelőtt a szegedi pályaudvaron láttam egynéhány, versbe foglalt plakátot, mely figyelmezteti a szegedieket, hogy legalább utazásaikkor hagyjanak fel a káromkodásokkal, melyek oly rossz hírét költik a városnak. Nem tudom, hogy a jó szegediek megszívlelték- e ezt a tanácsot s azóta abbanhagyták-e ezt a rossz szokásukat, annyi azonban tény, hogy az emberi lélek nagyfokú elfajulását bizonyítja a mindenféle káromkodó kifejezés. Zalavármegyében is eléggé divatos a káromkodás. Különösen a „rosszseb“ járja s úgynevezett intelligens emberek szájából is gyakran lehet hallani ezt a nem épen szalonkifejezést. Mezőkövesd kezdeményezését tehát örömmel üdvözöljük és várjuk a városhoz intézendő átiratát is. Hogy az erre illetékes faktorok ilyen értelemben fognak állást foglalni a kérdésben, — ez egészen bizonyos. Más kérdés azonban, hogy mi lesz a határozatnak gyakorlati eredménye ? Mi nem sokat remélünk tőle, aminthogy a hasonló rendelkezések rendszerint csak papírra vetett írott maiasztok szoktak lenni. A müveit ember amúgy sem káromkodik, a műveletlen embert pedig nehéz dolog leszoktatni róla. Még büntetés terhe alatt is. iksz — Lapunk legközelebbi száma a kettős ünnepre való tekintettel kedden reggel a rendes időben jelenik meg. — A megyéspüspök szenteli fel a felsőtemplom harangjait. A felsőtemplom uj harangjainak felszentelését október 4-ére állapították meg. A felszentelés egyházi szertartását a megyéspüspök személyesen fogja végezni.
