Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-26 / 166. szám

salai mzwm

í§25 Julius 26.

I

többször nem egyéb, mint renyhe, másokkal nem törődő, önmagát mindenki fölé emelő vidéki pongyolaság.

De hát én balatoni levelet, nem

pedig erkölcsi prédikációt akarok irni. Miként a Létke viféből ivók megfiatalodtak, a Ganges szent folyamában megfürdő betegek meggyógyultak, úgy a Balaton vizében is van valami, ami szinte megfiatalít, ami gyógyít és hatásaiban erkölcsileg felemel, megnemesit. A Balaton közvetlenebbé, természetesebbé tesz bennünket. Lehullik rólunk a sokszor hazug máz, amelyet szeretünk a műveltség jelzőjével illetni. Különben komor alaphangulatunk helyet enged a derült kedélynek és őszinte kedélyességnek. A napsugár, a levegő, a viz és egyszerű természetes környezet intenzív behatásai a kulturmázat, mint kényelmetlent, fölöslegest, levetkőzteti róluk.

A nagyvárosiaknak a nyaralás szükségletévé vált. Nem luxus ez ma legtöbb esetben, hanem szükséglet. A munkakedv és energia gyűjtés alkalma; A kisváros nem érzi át ezt annyira. Pedig a kirándulások a Balaton partjára, ha nem is pótolhatják teljesen a nyaralást, mégsem hatástalanok az emberi lélekre, sem az egészségre.

Szeretném, ha a Balaton partján nagykanizsai kolóniák létesülnének. A legolcsóbb nyaralást biztosítva a kanizsaiaknak. Mindez: a kirándulás és nyaralás, nemcsak a Balatont hozná közelebb Nagykanizsához, hanem Nagykanizsa lakosait is közelebb hozná egymáshoz.

Hogy mit nyerne ezzel idővel Nagykanizsa ipara kereskedelme is, ezt legfeljebb a maradi mentalitás nem tudja felfogni. Elsőrangú gazdasági érdekeke fűződek Nagykanizsának a Balatonhoz. Nagykanizsa és Balatonmelléki fürdőtelepek közti szoros gazdasági kapcsolat megteremtése és továbbfejlesztése a köze! jövő legsürgősebb feladatai közé tartozik.

Ezzel mára be is fejeztem levelemet. (—/-.)

i

<

i

]

!

NAPIREND I

Julius 26, vasárnap

Római katolikus: Anna a. Protes- { táns: Anna. Izraelita: Ab hó 5. ♦

Nap kel reggel 4 óra 29 perckor, nyugszik délután 7 óra 43 perckor.

A Meteorológiai Intézet jelentése szerint változóan felhős idő várható, még sok helyütt esővel.

Ipartestül'ti dalárda hangversenyd a Polgári Egylet nagytermében délelőtt 11 órakor.

• *

Uránia. 3,5, 7 és 9 órakor : lőtt-ment asszony.

Világ. 3, 5, 7 és 9 órakor: Emberek — álarcok.

Julius 27, hétfő

Római katolikus: Pantaleon. Protestáns: Olga. Izr.: Ab hó 6.

Nap kei reggel 4 óra 30 perckor, nyue- szik délután 7 óra 42 perckor.

API HÍR!

1914 julius 26

A krónikáim 1914. julius 26. napját vérrel és könnyel kevert tintával irta be a történelem lapjaira.

Ezen a napon hirdették öles plakátok a mozgósítást. Anyák, hitvesek csoportokba verődve, holtra dermedt szemmel tárgyalták, jósolták a titokteljes jövőt. Fiatal legények, kikből lángolt a harcravágyás, kigyult arccal siettek kardot kötni, sőt öregebb emberekben is felébredt a kardforgató ősi virtus.

Még csak sustorgoti, izott a levegőben, mit egy magasba dobott rakéta a párbetüs borzalmas szó: „háború“ és széles utcákon összeölelkezve apák, fiuk máris telitoiokkal éltették a háborút és a jóságos agg királyt.

Megharsant a kiirt, megperdült a dob, mely minden embernek megdobogtatta a szivét. Felvirágozott, nehéz mozdonyok szállítottákr a nótaszótól hangos regimentet. És a halál vigyorgó pofával, korgó gyomorral, drága piros vért szomjuzva, kaszálta le a viruló embervirágokat. Sok ez- j ren voltak, kik alig pár nap múlva, \ talán ugyanazon a vonaton, melyen j elmentek, szivüknek irányított golyó- j val, megüvegesedett szemmel jöttek \ vi:sza. Ezeket a vonatokat mintha j aak a halál keze cirógatta volna l végig. Minden zugából meleg vér \ szivárgott, sarkaiból halálhörgés és j jaj hallatszott.

Ezek a jajok mint a pestis olyan ragályosak voltak. Egyik országból a másikba elterjedtek, a könnyek is szétfolytak, elszivárogtak még az óceánon túlra is. Harcba menőknek, otthon maradottaknak csak egy soha- | juk, forró, esdeklő imájuk volt:

— Győzni, győzelemmel visszatérni békés elhagyott otthonba.

Magyar anyák piciny gügyögő j gyermeküket arra tanították:

— Óvd meg apánkat és hazánkat \ ellenségeinktől!

Hosszú évekig tartott az egész világ- \ gal ez a párviadal, a vérengző öl- j döklés. Hiába harcoltunk emberfeletti ' erővel, keményen szembeszállva minden veszéllyel: a sokat álmodott, megérdemelt győzelmet megtagadták tőlünk. Mig más országok határait védtük, megcsufoltak bennünket, ezer éves hazánkat széjjel darabolták. Korbáccsal kivert, bocskoros lábbal megrugdalt magyarok kegyelemből j meghagyott maroknyi magyar földre j menekültek.

De van még reményünk. Érezzük, hogy eljön az az óra, mikor a hó- 1 lep e Kárpátoktól kezdve le a kéklő j Adriáig minden talpalatnyi magyar \ földet visszaszerzünk.

Elszakított bus magyar testvéreink- j nek is azt susogják a Hargita szel- i lói: nem sokáig kell várni, hogy megszólaljon a trombita.

Azok a gügyögő babák, kiket évekkel ezelőtt az édesanyjuk arra tanított: „óvd meg apánkat és hazánkat“... mind erős ifjakkáserdűllek, ökölbe szorult kézzel egy igét, egy esküt rebegnek:

— Nem, nem, soha . . .!

Öreg kifáradt harcosok is várják az ismerős trombitaszót, fényesítik megrozsdásodott kardjukat, hogy mikor az első csatakiáltás felhangzik a fiaik kezébe nyomhassák a már egyszer vérrel befestett kardmarkolatot, a szent igéket rebegve még egyszer búcsúzóul:

— Nem, nem, soha!

Szilágyi Margit

— Belügyminiszteri és megyei kiküldött szemléje a katonatemetőben. Poosch Rezső, a belügyminisztérium kiküldöttje, ki ^tavaly magyar hősök hamvait hozta haza Olaszországból és Krämer Ignác a zalavármegyei alispáni hivatal részéről tegnap délelőtt szemlét tartottak a nagykanizsai hősi temetőben. A szemlén szerkesztőnk is résztvett, kinek a kiküldöttek a belügyminisztérium, illetve a vármegye nevében is legmelegebb köszönetüket s elismerésüket fejezték ki azért az agilitásért, mivel a szerkesztőség a szép elgondolást valóra váltotta s biztositotta 1300 hősi halott porainak maradandó emlékkel való megjelölését. Az akció eddigi eredményeire s további terveire, valamint a kivitel mikéntjére nézve legteljesebb megelégedésüket fejezték ki s azt a kívánságukat nyilvánították, bár minden magyar városban akadna, aki ennek a kegyeletes kötelességnek ügyét olyen odaadással és eredményesen venné kezébe, mint ahogyan telte azt a „Zalai Közlöny“ szerkesztősége.

— Istentisztelet. Az ág. bitv. evangélikus templomban ma, vasárnap a szokott időben Scherer József egyházkerületi segédlelkész isteni tiszteletet fog tartani.

— Zalavármegyei dalosverseny Nagykanizsán. Megemlékeztünk már arról, hogy a Zalavármegyei Dalos- szövetség (a Migyar Dalosszövetség VII. kerülete) szeptember hó első felében városunkban fogja rendezni a II. zalavármegyei dalosversenyt.

A verseny elé igen sok akadály gördült eieintén, a julius 19 ikén tartott keszthelyi értekezleten azonban siker ült az összes akadályokat elhárítani az útból, úgy hogy a verseny időpontját is meg lehetett végre állapítani. A végérvényes határozat szerint a versenyt szeptember 8-án délután 4 órakor fogják megtartani a Sörgyár katakomba helyiségében. A dalosverseny négy csoportban fog lefolyni, még pedig:

1. a müdalcsoportban, 2. a népdal- csoportban, 3. a szabadon választott dalok csoportjában és 4. a ! vegyeskarok csoportjában. A 3. cső- ! poriban mindkét dalt szabadon vá- j lasztja a versenyző daloskör, a többi j csoportban van egy kötelező és egy \ szabadon választott szám. Minden j csoportban értékes dijak (emléktárgyak és díszoklevelek) kerülnek kiosztásra a győztes dalárdák közt. Nagykanizsa közönsége azzal a j bizakodással tekint a megyei verseny j elé, hogy a helybeli daloskörök eddigi sikereik mellé újabb babérokat fognak szerezni Zalaország dalosainak nemes versenyében.

— Négy évtizedes szolgálati

jubileum. Heffer József, a helybeli plébánia templomgondnoka ma részesül 40 évi szolgálati jubileuma ünnepeltetésében. A jubiláns dékánnak ma a 11 órai mise után nyújtják át a Szentatya ajándékait, ki arcképét és áldását küldte Heffer bácsinak.

— Változások a piaristarendben. Hám Antal, a piarista rend főnöke Hogy or Józsefet Debrecenből Nagykanizsára, Nagy Lajost Nagykanizsáról Sátoraljaújhelyre helyezte.

— A Keresztény Jótékony Nőegylet napközi otthona. A Keresztény Jótékony Nőegylet kebelében létesített „napközi otthon“ julius hó 1-én nyilt meg a Teleki-úti iskola helyiségében. E helyiség átengedéséért az egyesület hálás köszönetét fejezi ki úgy a kir. tanfelügyelőségnek, valamint az iskola igazgatóságának. Az elnökség. — Miután ennek a napközi otthonnak létesítése helyiség és egyéb szükséges eszközök hiánya miatt csakis a nyári két hónapra szoritkozhatik, már most a város és a társadalom megértésétől függ, hogy ez az áldásos és nélkülözhetetlen intézmény továbbra is fenntartható legyen. A napközi otthon tudvalevőleg a munkára menő anyák gyermekeit fogadja biztos felügyelete alá s igy a dolgozó szülőknek, közvetve az államnak is nagy szolgálatot tesz.

— Uj harangok Szepetneken.

A szepetneki római katolikus hitközség áldozatkészségének szép példáját fogja hirdetni az a három uj harang, amely már augusztus 16-án meg is érkezik a nagykanizsai állomásra. A hitközség apraja-nagyja ünnepélyes keretek közt fogja hazaszállítani és augusztus 20-án fogják átadni rendeltetésének, hogy hirdesse Isten dicsőségét és az emberi szív békességét a falu népének.

— Anyakönyvi hírek. Nagykanizsán az elmúlt héten a születések száma 12, ebből fiú 4, leány 8: Waligurszky Béla magánmérnöknek leánya, Fekete György csősznek leánya, Galambos Ferenc napszámosnak leánya, Somogyvári István földművesnek leánya, Horváth János kovácsmesternek fia, Banké György iskolaszolgának leánya, Liplin József földművesnek fia, Lajki János földművesnek leánya, Kontrecz Cecilia szakácsnőnek fia, Takács Franciska szakácsnőnek leánya, Mátés József földművesnek fia, Sipos István vasúti kocsirendezőnek leánya. — A házasságkötések száma 4: Pap Lajos m. kir. vámőrmester Babócsáról Kolovics Máriával, Pap József fű- szerkereskedő-segéd, üzletvezető Szili Máriával, Peti József földműves Dolmányos Rozáliával, Tibolt Gyula kötélgyártó Sávolyból Megyesy Ma* tilddal. — A halálozások száma 10: Szabó János 29 éves ács napszámos Iharosberényből, nyakcsigolya törés, szivszélhüdés; Vilcsek György 14 éves, izületi csuz; Vajda Jánosné Somogyi Juliánná 20 éves Balaton- magyarodról, vérmérgezés ; Tóth János 1 hónapos, veleszületett gyengeség; Koczbeck Nándor 51 éves háziszolga, tüdőszélhüdés; Bayer László 63 éves nyug. posta és táv. főellenőr, tüdötágulás; Kovács Juliánná 12 éves Varászlóról, felkarheveny, genyes csontvelő gyulladás, vérmérgezés; Németh István 44 éves volt vendéglős, gerincagy sorvadás; Gyalus József 24 éves csendőrsza- kaszvezető Dunaföldvárról, hastífusz; Béri József 14 napos, gyengeség/