Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-26 / 166. szám
65. évfolyam, 166. szám Nagykanizsa, 1925 Julius 26, vasárnap Ára 2000 korma POLITIKAI NAPILAP Ssarífc sitőcég és kiadóhivatal FŐ-ot 5 Intora/ban-Telcion 78, nyomda 117. ggáa Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési áia; Sgy hóra 30.000 korona Három hóra... ~.--------- 90.000 korona Le gyen végre építkezés Irta: Farkas Elek, a Magyar Építőiparosok Orsz, Szövetségének igazgatója A mai nagy gazdasági válságban különösen az épitő és azzal kapcsolatos iparok űzői élik át a legnehezebb időket. Mig az egyéb foglalkozási ágakban rö- videbb vagy hosszabb ideig a háború folyamán és a forradalmak után is voltak úgynevezett konjunktúra-fellendülések, amikor az iparos, kereskedő kereshetett valamit, addig az építőipar a háború kitörése óta, tehát 11 év óta állandóan válsággal küzd. Ez a válság most van a tetőpontján. Súlyosan nehezedik mindnyájunkra az építőipar válsága. Az építkezés szünetelése folytán nemcsak az épitő és kőművesmesterek, ácsok és azok munkásai vannak kereset nélkül, hanem mindazokban az iparokban foglalatoskodó* lakatosok, asztalosok, festők, mázolok stb. akik munkájának legnagyobb részét az uj építkezések szokták adni. Mindezek nem keresvén, csak a legeslegszükségesebbet vásárolják még a rnaguk céljaira is és igy az ő növekvő szegénységük, nyomorúságuk következtében a reájuk különben dolgozni szokott szabó, cipész, valamint az a kereskedő is, akinek rendes vásárlójuk szoktak lenni, megérzi az ő foglalkoztatásuk hiányát. A rosszul elhelyezkedett lakók pedig hiába várják azt az időpontot, amikor végre ők is rendes hajlékban húzódhatnak meg. Amint ebből látható, jóformán mindenki megérzi az építőipar kényszerű szünetelésének rossz következményeit. Ezért fokozottan szükséges volna, hogy ezen a téren sürgősen történjék valami. Különösen a vidék áll most rosszul építőipari foglalkoztatás tekintetében azért, mert az elmúlt év rossz termése következtében a gazdasági építkezések is úgyszólván teljesen megszűntek. Azonkívül úgy a városokban, mint a vidék legtöbb részén élelmes kontárok, akik jövedelmükből az államnak semmit sem juttatnak, elveszik még azt a kevés munkát is az arra jogosultak elől, amihez egyébként még talán hozzájutnának. Ezért az első feladat az volna, hogy a hatóságok legalább jogosulatlanul építők ellen lépjenek fel a törvény egész szigorúságával és intézzék el ezeket az ügyeket soronkivül a jogosulatlan építkezések betiltása utján is. A másik, fontos megoldásra váró kérdés a városi ingatlanok jelzálogkölcsöneinek a megoldása lenne. Már a háború előtt is a városi bérház-épitkezések, sőt a családi házaké is jelentékeny részben kedvező feltételű, hosszú lejáratú jelzálogkölcsönök felvételével kapcsolatban történtek. Most ilyenek egyáltalában nem kaphatók, pedig ezekről gondoskodni kellenek Ha átmenetileg mást nem tud tenni a kormány, fordítsa legalább a leszállított kincstári részesedés összegét arra, hogy a lakást építtetni szándékozók ebből a jövedelemből előirányzott építési költségüknek legalább 50 százaléka erejéig az államtól kaphassanak kedvező és hosszú lej ratu jelzálog-kölcsönöket, hogy igy az építkezés fellendülhessen. Az igy meginduló magánépit- kezést egészítse ki az állam a maga céljaira emelendő építkezésekkel, amik hozzájárulása révén ezen a téren szintén valami könnyebbülés várható azáltal, hogy a kormány felmentést kapott, ha nem is nagy összegre a befektetések céljaira. Ezzel kapcsolatban természetesen igen sürgősen szükség volna rá, hogy a közszállitási szabályrendeletet a mai viszonyoknak megfelelően alakítsák át, mert a mostani rendszer mellett csak lelkiismeretlen, vagy olyan vállalkozók vállalhatnak munkát, akik üzemük folytatása érdekében még lényeges anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza. Erre azonban az anyagilag kimerült építőiparosok közül már alig képes valaki. Azokat pedig, akik a tisztviselői kar elbalká- nosodására számítva akarnak csalárd árakkal vállalathoz jutni, már erkölcsi szempontból is ki a kettőt a többiek, amelyekre szükség van abból a célból, hogy a példátlan munkanélküli- ségésgazdaságiválság enyhüljön. Azért is szükség lenne ezeknek az intézkedéseknek a sürgős megtételére, hogy ez az enyhülés minél előbb bekövetkezzék, mert a jó építkezés kedvező időjáráshoz van kötve és a nyárnak már a derekán vagyunk, amikor javában folynia kellene már az egészséges munkának. gyedévi lakbérét és boltbérét nem tudja megfizetni. A minisztertanács helyesnek tartotta a következőket: mindenki, aki gazdasági helyzeténél fogva indokoltnak tarlja, hogy részletekben fizesse ház, illetve üzletbérét, az az augusztusi negyedre megkapja ezt a kedvezményt, azonban az állam részére esedékes jövedelem késedelme esetén kibocsátott kamatfizetés eile• nében, amely aligegy százalékot tesz ki. Ez tehát annyit jelent, hogy az első hónapban esedékes az első havi részlet és az egész három hónapi kincstári házhaszonrészesedés, a második és harmadik hónapban, amennyiben részletekben fizetik a hátralékos házbért, már 5 százalék késedelmi kamatot fizet a lakó. Ez alól a részletfizetési kedvezmény alól kivétetnek azok, akik egy összegben kapják lakbérüket, nevezetesen a közalkalmazottakat és vasutasokat. Ezután elmondotta a miniszter, hogy azokat, akik nincsenek rászorulva erre a kedvezményre, kizárják a részletfizetés kedvezményéből. Ezután a miniszter a lakástermelés problémájáról beszél. Az előirányzott hitelösszegekből mindössze 1450 kislakást sikerült építeni. A lakások felszabadítására nézve a miniszter kijelentette, hogy a törvényhez kénytelen ragaszkodni. A kormány konzekvensen ragaszkodik a terminushoz és nagyon szeretné, ha még korábban lehetne felszabadítani a lakásokat és boltokat. Végezetül megjegyezte a miniszterelnökhelyettes, hogy építési célokra az 5 százalékos vagyoneladást nagyon rokonszenves gondolatnak tartja. Az ülés fél háromkor ért véget. kell rekeszteni az ilyen felfogáson nyugvó, ajánlatokon alapuló vállalkozás lehetőségéből. A múlt héten két fontos kormányintézkedés történt. Az egyik a társasház törvény alapján épülő társasházak telekkönyvi kezeléséről szóló miniszteri rendelet kiadása, a másik pedig az építkezés előmozditását célzó törvény végrehajtási utasításának megjelenése. Ezekből az intézkedésekből következtetve remélni lehet, hogy nyomon követik »VW\Wl^V»^^W^W»VW>W^WWVSWWWVSVWWWWWWW Részletekben is lehet házbért fizetni A rendelet-tervezet a 33*as bizottság előtt — Egy százalék kamatot fizet, aki igénybeveszi a részletkedvezményt Budapest, julius 25 A nemzetgyűlés 33-as bizottsága ma délelőtt összeült, hogy tárgyalja a lakbérek részletfizetési kedvezményének kérdését. A kormány részéről Vass József helyettes miniszterelnök és Szabóky Alajos államtitkár jelent meg a bizottság ülésén. Féltizenkettőkor nyitotta meg az ülést Ráday Gedeon gróf, a bizottság elnöke. Utána Vázsonyi Vilmos az ülés összehívását kérő képviselők nevében indítványozza, hogy a lakásbéreket és boltbéreket továbbra is három részletben fizethessék. Kijelentette Vázsonyi, hogy őket nem vezeti politikai tendencia ebben a kérdésben. A kincstári haszonrészesedést szerinte progresszív lakásadóvá kellene átváltoztatni. Erődi Harrach Tihamér rámutatott az építési anyagok rendkívüli áremelkedésére. Az áremelést a kartellek okozzák és ezért a kormány részéről erélyes beavatkozást sürget. Vass József helyettes miniszterelnök megállapítja, hogy voltak olyan sajtóorgánumok, amelyek politikai tendenciával és színezéssel kezelték ezt a kérdést. Minden gyanúsításnak, inszinuációnak és sturmolásnak — jelenti ki Vass helyettes mi- nissterelnök — én voltam a pasz- sziv alanya. A lakók jelentős kedvezményeket értek el az augusztusi negyedben. Egyrészt a szorzószám leszállításával, amely körülbelül 17 százalék különbséget tesz ki, másrészt hogy a kincstári házhaszonrészesedés 50 százalékkal redukáitatott. A külföldön könnyen azt a látszatot kelthette ez a kampány, mintha a magyar ipar és kereskedelem olyan helyzetben volna, hogy ne-
