Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-25 / 165. szám
65. évfolyam, 165. szám Nagykanizsa, 1925 julius 25, szombat Ära 1800 koren« és ktadóhívatáí Pő-b* 5 IntMHíban-Teteíori 78, nvorac'a 117. s*ábs Felelős szerkesztő: Kempelen Béla t!í:V:l-e»íst ara; t-Art SO.QÖv korcos bút*... 90.003 korona alakjának ahhoz, hogy az iskolát bezárják azon a címen, hogy a nevelés szelleme nem megfelelő. Nemcsak a cikkíró, de a cardiffi kongresszus tagjai is belátták, hogy ezek az állapotok nem tarthatók fenn tovább, hogy Romániát emlékeztetni kell azokra a kötelezettségekre, amelyeket a békeszerződésben elvállalt. Hisszük és reméljük, hogy az angol külügyi kormány közvetlen tapasztalatai és a prezsbiterek kongresszusán kialakult közvélemény meg fogják győzni mihamarabb Romániát arról, hogy Angliával nem lehet packázni. A tisztviselő-fizetés és házbér a minisztertanács előtt A tisztviselők augusztus 15-ig kapják meg a felemelt illetmény-különbözeteket — A házbér-fizetés ügyében nem változtatta meg a kormány állásfoglalását Budapest, julius 24 Ma délelőtt a kormány tagjai minisztertanácsra gyűltek össze, hogy az összes aktuális kérdéseket letárgyalják. Vass József helyettes miniszterelnök vezette a tanácskozásokat. Délelőtt fél 11 órakor kezdődött meg a tanácskozás értesülésünk szerint elsősorban a tisztviselői fizetések kérdésével foglalkoztak. Már a múlt minisztertanács is tárgyalta ezt a kérdést és a mai tanácskozáson akként döntöttek a tisztviselők fizetése ügyében, hogy a 15 százalékkal felemelt illetményeket, amelyek julius 1-től számítandók, egy összegben fogják a tisztviselők megkapni és pedig legkésőbb augusztus 15-ig. A szeptemberi fizetéseknél pedig ez a fizetési különbözet már benne foglaltatik a havi illetményekben. Vass József helyettes miniszter- elnök a minisztertanács után, amely %3 óráig tartott, a minisztertanácson hozott határozatokról a következőket mondotta; A házbérek fizetése ügyében — mondotta a miniszter- elnökhelyettes — a minisztertanács már a múlt héten döntött. Most ismét tárgyaltuk ezt a kérdést és nem találtunk egyelőre olyan momentumokra, amelyek teljes erejűek lettek volna arra, hogy a kormány megváltoztassa álláspontját. Mind- amelett a minisztertanács felhatalmazta a miniszterelnökhelyettest hallgassa meg holnap a 33-as bizottságban történt előterjesztéseket és belátása szerint cselekedjék, lehetőleg fenntartva a kormány álláspontját Egyes hírlapi közlések szerint a háztulajdonosok és a kormány közt paktum jött létre és ez lenne az oka annak, hogy a kormány nem tud eltérni áiláspontjától. Ilyen paktum nem történt. A hírlapi közlemények mögött politikusok állanak, akik ebből a tisztán gazdasági kérdésből is politikai tőkét szeretnének kovácsolni. A minisztertanács foglalkozott a kereskedővilág feltűnő magatartásával amely feliratokban és sajtóközleményekben nyilvánult meg saját hitelképessége kárára. Minden módon azt próbálták ugyanis a bel- és külföldi közvéleménnyel elhitetni, hogy a magyar kereskedelem nem képes egynegyedévi lakás- vagy boltbérét egyösszegben megfizetni. Ez az önhitelrontás klasszikus példája. Az angol lapokból vett értesüléseink szerint az angol kormány erélyes diplomáciai lépésre készül Románia ellen, amelyről megállapítja, hogy politikája kifejezetten idegen- ellenes. Foglalkozik azokkal a kiutasításokkal, amelyek angol, olasz és francia állampolgárokat érnek és ennek kapcsán kiemeli, hogy amig az uj bevándorlási törvényt csak a volt ellenséges államok alattvalóival szemben használták fel, most már az antant-államok polgáraival szemben is érvényesítik. Elképzelhetik tehát az angolok, hogy ha azon államok polgárai ellen ilyen kíméletlenek a románok, akiknek köszönhetik Nagy- Románia létrejöttét, micsoda barbarizmussal járhattak el az erdélyi köz- gazdasági és kulturéletet vezető, a közigazgatást irányitó magyar elemekkel szemben, akiket százezerszámra vertek és szoritottak ki őseik földjéről és hajlékából. Csaknem ezzel a híradással egyidejűleg egy angol folyóirat hosszabb cikkben foglalkozik az erdélyi magyarok szomorú sorsával. A cikk a preszbiteriánusoknak Cardiffban megtartott kongresszusa alkalmából Íródott és abban írója kiemeli mindazokat a magyarfojtogató brutalitásokat, amiket a mi közvéleményünk azoknak közvetlen előadásából, akikkel ezek már elkövettettek, igen jól ismer. Feltárja az angol közvélemény előtt, hogy Romániában az emberi és állampolgári jogok csak a románok részére vannak megállapítva ; aki nem született román — pláne ha magyar — még egy legegyszerűbb utlevélügyben sem számíthat támogatásra a román hatóságok részéről. Ellenkezőleg. Nemcsak a birtokokat kobozzák el és utasítanak ki minden kiutasítható magyart, hanem a magánélet mindennapi küzdelmeiben is a legsértőbb és a legellenségesebb vexaciót kell kiállania és elszenvednie minden magyar embernek. Felsorolja továbbá azt, hogy Erdélyben az egyházak és iskolák, melyek közűi a legtöbb 400 éves múltra tekinthet vissza és amelyek nemcsak a magyar, de az európai kultúra fókuszai és véd bástyái voltak, egymásután kerülnek elkobzás alá. Eddig 180 iskolát alakítottak át román állami iskolává. Középiskolákat és elemi iskolákat egyszerűen bezárnak, az iskolaépületeket elkobozzák és amikor ezek az üldözöttek uj helyekre menekülve akarják a tanítást folytatni, a román iskolafelügyelők azon a címen, hogy a fennálló törvényeknek nem felelnek meg, az iskolázást betiltják. Felemlíti a cikk, hogy Tordán egy iskolát csak azért csuktak be, mert egyik tanulója, egy 12 éves leányka imakönyvébe azt irta be, hogy : „a mi fővárosunk Budapest“. Elég csak megemlíteni a nevét a magyar történelem valamelyik nagy BELFÖLDI HÍREK Korányi nyilatkozata a francia sajtónak. Párisból jelentik: A francia sajtó munkatársai előtt Korányi Frigyes meghatalmazott miniszter, magyar követ többek között kijelentette, hogy a magyar korona stabilizálódott, a Nemzeti Bank 45 millió aranykorona készlettel és 400 millió egészséges devizával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a mai magyar pénz feltétlenül szilárd. Majd az uj magyar pénz tervéről beszélt. A végén kijelentette, hogy Magyar- ország a gazdasági konszolidáció útjára tért. Az egységespárt hatvani jelöltje. Petricsevich Horváth Emil elfogadta a hatvani kerület képviselőjelöltségét. Programmbeszédét ma fogja megtartani. Halálos szerencsétlenség. Kaposvárról telefonálják nekünk éjjel : Rózsa Ferenc és társa vízvezetéki szerelők négy méter mélységben vízvezetéket szereltek, mikor a föld rájuk szakadt és maga alá temette a két szerelőt. Mindkettőt agyonnyomta a föld. Ma temetik őket. Sütők nagygyűlése. Budapestről jelentik: A sütőiparosok és munkások tegnap naggyülést tartottak a vasárnapi munkaszünet tárgyában, amelyen a teljes vasárnapi munkaszünet mellett foglaltak állást. A magyar-cseh döntőbiróság tárgyalása. Hágából jelentik: Schreiber elnökletével tegnap egybegyült a magyar-cseh döntőbiróság. A tanácskozáson megvitatásra került azoknak a kártérítési követeléseknek kérdése, melyeket a csehszlovák, illetőleg magyar állampolgárok emeltek a magyar kommunista csapatok, illetve a csehszlovák csapatok által 1919-ben okozott károk miatt. A tárgyalások cseh részről németül, magyar részről franciául folynak. A tegnapi ülésen mindkét oldalról behatóan tárgyalták a kártéritést igénylők nemzetiségét. A tárgyalást ezután elnapolták. Jégeső pusztított a pécsi szőllő- hegyekben. A Pécshez tartozó szőlőhegyeken a tegnapelőtti jégeső hatalmas pusztítást vitt véghez a szőliőtermésben. A jégverés a környező szőllőkben 50—100% kárt okozott. A vetemények nagyrészét szintén letarolta a jégeső. A zabban 40—100%, a kukoricában 30 Vo, a búzában 30% kárt okozott. A helyzetet élénken megvilágítja az a körülmény, hogy a biztositó intézetek a jégkárokért mintegy három és fél miiliárdot fizettek ki. Kánioillil ÍÍZÉHIÉÉSI! A kultuszminiszter a Pacsa— nagykapornoki tanítói kor javaslatát fogadta el Balatojjlelíe julius 22 A magyar tanítóság minden időkben mostohagyermeke volt a mindenkori kormányoknak. Ép a mostoha helyzetéből folyólag gyülemlettek rakásra azok a súlyos sérelmek, amelyekből már szép bokrétát lehetne kötni. Az a sok rendű, különböző „jellegű tanító“ az államtól függő viszonya folytán egymás rovására tülekedett elérni bizonyos eredményt, igy állott elő az az elszomorító, bántó megkülönböztetés, amely ma tanító és tanító között fennáll. A nem állami tanítók messze lemaradtak az államiak mögött. A. legnagyobb sérelem mégis a kántor- tanítóké volt, mert az 1922. évi felhatalmazási törvény egyik pontjában kimondotta, hogy a kántortanitók kántori fizetése, amelyet a külön időben végzett munkájukért az egyházközségek fizetnek — teljes egészében tanítói fizetésnek minősítendő, így előállott az a fura helyzet, hogy csonkahazánk összes tisztviselői közül egyedül csak a kántortanitók kántori fizetése, mint külön időben megszolgált mellékkereset — számíttatott be az alapfizetésbe. Évek óta küzd, harcol az ország kántortanitói kara ezen sérelem gyógyításáért, azonban kultuszminiszterünk legjobb akaratú szándéka a nehéz pénzügyi helyzeten megtörött. Most végre e bántó megkülönböztető elbánás megszüntetése előtt állunk. Ugyanis értesülésünk szerint e sérelem megszüntetése és az ügy igazságos megoldására hat féle javaslat érkezett a kultuszminisztérium ügyosztálya elé. E hat közül a tárgyalás és megoldás alapjául a Pacsa- nagykapornoki esperes-kerület tanítói kör elnöksége javaslatát fogadták el. E javaslat a következő: Kétféle mérték
