Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-23 / 163. szám

a____________ _________ A spanyolok azután ellentámadásba mentek át és több helyiséget elfog­laltak. A kabilok egyik ütege erős tüzelést zúdított az Alhucemas öböl­ben lévő egyik francia torpedóna­szádra. A hajó kénytelen volt lőtá- volon kívül keresni menedéket. A benszülöttek általános meglepetésre tizenötcentiméteres gránátokkal lövöl­döztek. Negyven szobrot visszaadnak az oláhok. Kolozsvárról jelentik : Petrán Coriolan, kolozsvári egyetemi tanár nyilatkozik, hogy Románia kö­rülbelül 40 erdélyi szobrot szolgáltat vissza Magyarországnak s ezek fejé­ben követeli mindazokat a műemlé­keket, melyek Erdély művészetére vonatkoznak s jelenleg Magyarország birtokában vannak. A XIX. század előtti tárgyak mind műemlékek és ezeket nem adja ki Románia. Remél­hetőleg két év alatt megtörténik a csere és a visszakapott műemlékek­ből Kolozsvárt szépművészeti múzeu­mot létesítenek. A bukaresti külügy­minisztérium meghatalmazott minisz­tere megy tárgyalni Budapestre egy bizottság élén, melynek előadója a nyilatkozó Petrán Coriolan, a ma­gyar Nemzeti Muzeum egykori tiszt­viselője lesz. Lázadó leventék Kiskanizsán Nagykanizsa, Julius 22 Vasárnap délelőtt történt, hogy Benedek József és Varga Ferenc III. csoportbeli (kiskanizsai) leventéket rendőrökkel kellett be vitetni a gya­korlótérről a kapitányságra. A két 21 éves legénykének valahogyan nem tetszeti az iskolán kívüli köte­lező testgyakorlás s ebéli vélemé­nyüknek az oktatási idő alatt, okta­tójuk s felügyelőjük jelenlétében eléggé el nem Ítélhető modorban ki­fejezést is adtak. így azt is mondták állítólag, hogy „jobb lenne a szer- beknél." Meg hogy ruhát Ígértek a leventéknek, jobb lenne, ha azt ad­nának! így aztán addig-addig láza­doztak, elégedetlenkedtek és enge- detlenkedtek a levente nevet méltat­lanul viselő ifiurak, mig elő nem állították őket a rendőrkapitányságra. Itt alaposan kihallgatták, majd elbo- csájtották őket, ellenük pedig az el­járást folyamatba tették. Mint értesülünk, a két renitens ifjú felbujtás áldozata. A nyomozás ilyen irányban is folyik. Az általános kereseti­adó uj tételei A legközelebbi hetekben ellen­őrző vizsgálat lesz Nagykanizsa, Julius 22 A m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 4.400. számú rendeletével a szol­gálati (munkabér) illetmények után járó általános keresetiadó tételeit 1925. julius hó 1-től kezdődőleg az alábbiakban állapította meg: a) Ha a jövedelem (munkabér) hetenként 170 ezer koronát megha­lad, heti 200 ezer K-ig 700, 250 ezer-ig 1000, 300 ezer-ig 1500, 350 ezer-ig 2000, 400 ezer-ig 2500, 450 ezer-ig 3000, 500 ezer-ig 3750, 550 ezer-ig 4500, 600 ezer-ig 5250, 650 ezer-ig 6000, 700 ezer-ig 7000 750 ezer-ig 8000, 800 ezer-ig 9000, 850 ezer-ig 10.000, 900 ezer-ig 11.500, 950 ezer-ig 13.000, 1 millióig 14.500 másfélmillióig 16—30—38—42.000* 2 millióig 34—50.000, 2 és fél mil­lióig 55—75.000, 3 millióig 85— ZALAI KÖZLÖNY 125—155—170—185.000, 4 millióig 140—200.000 korona stb. 8 millión felül minden megkezdett 250 ezer K után az adó 19 ezer korona. b) Ha a jövedelem havonként 700 ezer koronát meghalad, havi 800 ezer K-ig 3 ezer, 1 millióig 4, T2 millióig 6, 1.4 millióig 8, 1.6 mil­lióig 10, 1.8 millióig 12, 2 millióig 15, 2.2 millióig 18, 2.4 millióig 21, 2.6 millióig 24, 2.8 millióig 28, 3 millióig 32, 3.2 millióig 36, 3.4 mil­lióig 40, 3.6 millióig 46, 3.8 millióig 52, 4 millióig 58, 4.2 millióg 64, 4.4 millióig 70, 4.6 millióig 76, 4.8 millióig 82, 5 millióig 88, 5.2 mil­lióig 94, 5.4 millióig 100, 5.6 mil­lióig 106, 5.8 millióig 112, 6 mil­lióig 120, 6.4 millióig 136, 6.8 mil­lióig 152, 7.2 millióig 168, 7.6 mil­lióig 184, 8 millióig 200, 8.4 mil­lióig 220, 8.8 millióig 250, 9.2 mil­lióig 260, 9.6 millióig 280, 10 mil­lióig 300 ezer korona stb. 32 millión felül minden megkezdett 1 millió K után az adó 65 ezer korona. Az 1925. évi julius hó 1-e előtti illetményekre is az ezen rendeletben megállapított adótételek érvényesek, az esetben is, ha 1925. évi junius hó 30-ik napja után fizették is azt ki. * A nagykanizsai városi adóhivatal felhívja a munkaadókat, hogy julius 1-töl visszamenőleg járó keresetiadó­ikat fizessék be, mert a közeli hetek­ben ellenőrző vizsgálat megy ki s igy minden munkaadónak érdeke, hogy addigra kötelezettségeit kiegyen­lítse. A Vági-csoport vidéki szálai A kommunisták kaposvári aknamunkái Nagykanizsa, julius 22 Megírtuk mi is részletesen a Vági István vezetése alatt működő ellen­zéki szociáldemokrata biok üzelmeit, amely kihasználva a magyar kor­mány jóhiszeműségét, összeköttetést tartott fenn Szovjetoroszországgal, melynek véres guruló rubeleivel ismét felakarta támasztani Kun Béla vörös poklát Csonkamagyarországon. Ennek a titkos kommunista akna munkának szálai Budapesten keresz­tül eljutottak Göndör Ferenc szülő­városába Kaposvárra is. Száz és százszámra küldték a leg­különbözőbb trükkök felhasználása mellett Somogyország szivébe az anarkia csendesen meglapuló sa­káljait : a Vági István szerkesztésé­ben megjelenő „Szikra", Harc, Mun­kás és Szocialista cimü újságokat, amelyek tajtékzó dühvei ordítanak á magyar államrend ellen. A kaposvári államrendőrség po­litikai osztályán számos példány fekszik Kun Béla eme néma, de annál hangosabban és messzebbre szóló hírnökeiből és mellettük ott húzódnak meg csendben mint hara­pásra kész viperák a ,.szigorúan bi­zalmas" levelek ilyenféle tartalommal: „Készítsétek elő és tartsátok ébren az elvtársakat." A kaposvári rendőrségnek sikerült megállapítani Vágiék somogyi mun­katársait, főleg kaposvári ügynökeit, akiknek nevei már a rendőrség ke­zei között vannak és akik bünteté­süket el nem kerülik. A nagykanizsai államrendőrség fokozottabb éberséggel figyel és minden intézkedést megtett, hogy a Vági csoport emberei ne léphessék át Zalaország földjét, Zrínyi Miklós városát. Két utca kislányai a katonatemetöért Nagykanizsa, julius 22 A Honvéd-utca és Petőfi-utca kis­leányai egy kis előadásból kifolyólag 75.000 koronát hoztak be szerkesz­tőségünkbe azzal, hogy azt az ezer- meg százkoronásokból, vaskos csomóban kikerekedett sok pénzt a katonatemetőben valamelyik hősi ha­lott sírkövének költségeihez tegyük hozzá. Meghatott bennünket a két utca apró gyermekeinek ez a gondosko­dása s áldozatkészsége. Istenem ! . . . ha a felnőttek tanul­nának ezektől a kisleányoktól! — Ha a felnőttek, gazdagok, gondtala­nok lelkében ébredne csak egy pa­rányi visszfénye annak a tűznek, ami az ő kis leikecskéikben gyulladt ki, mikor elhatározták, hogy a ka­tonatemető egy porladó hősének sírkövére áldozzák azt a pénzt, amit kis előadásuk jövedelmez. Olyan nagyon, nagyon sok pénz­nek tetszik most nekem ez a 75.000 korona . . .! Mennyi-mennyi cukrot, édességet, nyalókát, szines golyóbist, vetető­képet, mesés könyvet, sípoló babát.. . ki tudná, mit még, lehetett volna venni ezért a 75.000 koronáért! Még moziba is futotta volna. És ők lemondtak mindenről. A kisleányok, a Honvéd utcaiak, meg a Petőfi utcaiak odaadták az ő nagy vagyonukat utolsó fillérig egy katona sírjára. ... Ti ezren és ezren, kik jártok mindennap a jólét büszke, emelt fe­jével! látjátok-e a Honvéd utcai, meg a Petőfi utcai kislányok áldo­zatos leikéből hogyan csap égre a magyar nagyasszonyok szivének cso­dákat teremtő lángja ? Látjátok-e, érzitek-e, hogy ezek a kislányok megszégyenitenek sokat közülünk? Tudjátok-e, hogy sokan vagyunk, kiknek lesütött szemmel kellene elmennünk ezek mellett a kis emberbimbók mellett? Valahányszor a társadalom ilyen észre sem vett, apró egyedeinek gyűrött koronái jönnek kezembe, mindannyiszor uj hittel dobbanik va­lami a lelkem mélyén s uj erővel tudom hinni: — eljutunk a kitűzött célig; lesz sírköve minden nagyka­nizsai földben porladó katonának. Tizedfélmillió koro­nás napidijak — A Zalai Közlöny bécsi tudósitójától — Bécs, julius 22 A Népszövetség működése eddig abban merült ki, hogy mindenüvé szakértőket és delegátusokat küldött a helyzet tanulmányozására. Erdélyt már számtalanszor járták be a Nép- szövetség delegátusai, hogy a hely­színén tanulmányozzák a nemzeti kisebbségek sérelmeit, azonban mind­eddig a Népszövetség részéről a leg­csekélyebb igyekezet sem volt tapasz­talható a sérelmek orvoslásának ér­dekében. Arról is már évek óta je­lennek meg hangzatos hivatalos és félhivatalos kommünikék, hogy a Nép- szövetség segíteni akar a dunai álla­mok gazdasági krízisén és akciót indít a forgalmat gátló rendelkezé­sek kiküszöbölésére. Ebben az ügy­ben sem történt mindmáig semmi sem. Mindamellett a Népszövetség állandóan utaztat szakértőket és de­legátusokat. Ezek a szakértők és delegátusok fejedelmi honoráriumok- ban részesülnek és igy érthető, ha a politikusok és gazdasági szakem­berek törik magukat népszövetségi megbízatásokért. — A megbízatások ugyanis nemcsak nagy javadalmazá­sokkal járnak, de a megbízottak be­tekintést nyerhetnek az egyes államok legtitkosabb gazdasági titkaiba, ter­vezett intézkedéseibe és tapasztala­taikat jól értékesíthetik tőzsdei ma­nőverekben. Nyílt titok Bécsben, hogy Zimer- man Aurél dr. főbiztosnak a Wiener Bankvereinél sok milliárdra rugó hitele és kontója van és hogy a bécsi nagybankok állandóan olyan tipekkel táplálták Zimmermant, ame­lyek holt biztosan beváltak. Sokszor a tipekről csak utólag értesítették a diktátort, egy idejüleg a nyereség elszámolásával, Zimmerman és iro­dája egyébként évenként kerek négy milliárdjába kerül az osztrák köz­társaságnak. Két hét óta Rist dr., a párisi egyetem professzora és Bayton dr., a londoni „Ecenomist“ főszerkesz­tője a Népszövetség megbízásából Bécsben tanulmányozzák a dunai államok gazdasági helyzetét. Mind­ketten a Sacher-szállóban laknak és egyenként 700 svájci frank napi diétát kapnak, vagyis naponta egyen­ként tizedfél millió osztrák koronát. Ilyen körülmények között termé­szetesen nem lehet csodálkozni, ha Monsieur Rist és Mister Layton igen alaposan tanulmányoznak és talán csak hetek múltán készülnek el jelentésükkel. Azután visszautaznak Genfbe, átadják memorandumukat és minden marad a régiben. Néhány hónap múlva Monsieur és Mister uj megbízásokat kapnak és mivel mos­tani jelentésük addigra már elvesz­tette aktualitását, az utódállamok gazdasági helyzetének tanulmányo­zására is uj szakértők érkeznek majd Bécsbe. Az iskolánkivüli népművelés mérlege A vármegyei iskolánkivüli népmű­velés háromirányu működésben nyil­vánult meg az elmúlt évben : 1) an­alfabéta tanfolyam, 2) ismeretterjesztő tanfolyam és 3) ismeretterjesztő elő­adások rendezésében. Analfabéta tanfolyamot csak hat községben rendeztek. E tanfolyamot nyolc előadó vezetésével 176 hall­gató látogatta. A tanfolyam költsé­geihez az állam 3,580.000 koronával járult hozzá, mig más oldalról két millió 834.000 K jött össze e célra. Ismeretterjesztő tanfolyam 29 köz­ségben volt 104 előadóval, akik kö­zül 56 tanító, 10 tanár, 14 lelkész, 10 orvos, 10 közigazgatási tisztviselő volt. Részt vett a tanfolyamokon 1290 hallgató, kik közül 492 négy elemi iskolánál kevesebb előképzett­séggel birt. A megtartott órák száma 2481 volt. A közoktatásügyi minisz­ter 32,629.000 koronát utalt ki a tanfolyamok céljaira, mig helyi hozzá­járulásból körülbelül 5,000.000 ko­rona folyt be. Ismeretterjesztő előadásokat tartot­tak 65 községben. A közoktatásügyi miniszter 8,845.000 koronát utalvá­nyozott az előadóknak, tiszteletdij címén, de a községekre adóalapon­ként kivetett öt aranyfilléres hozzá­járulást is az előadók tiszteletdijai­hoz csatolják és más szükségletek kielégítésére fordítják. Az iskolánkivüli népművelés Zala- yármegyében tehát összesen 47 mil­lió 887.800 koronát igényelt az el­múlt évben, mely összeghez járul még az öt aranyfilléres adó;— bizonyí­tékául annak, hogy Zalaország a népművelés terén is az elsők közé sorakozik. 1925 julius 23.

Next

/
Thumbnails
Contents