Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-09 / 151. szám

65. évfolyam, 151. szám Nagykanizsa, 1925 julius 9, csütörtök Ára 1800 karana POLITIKAI NAPILAP fwkcutőiég és ktadóblvat&l Pő-ut 5 Intarorban-Telefon 78. nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Ziötlxetési ára; Egy bóra 30.CQQ korona Három hó a---------------- 90.000 korona mm mmmmmmaummimMt ii mim mini mwn \wmmmmmmmmmm MAROKKÓI TANULSÁGOK Azok után a súlyos anyagi és emberáldozatok után, amit két hónap óta a gloir nemzete a „lázadó“ törzsek leverésére és leigázására hozott, kellemet­lenül érintette az operációs had­sereg tábornokának rövid jelen­tése : a riffkabilok benyomultak a francia vonalakba. A francia katonaság, amely a világháborúból alaposan kivette a részét, lelkesedés nélkül, fá­radtan és unottan, gépiesen ope­rál, nem akarja megérteni, miért kelljen neki félvad törzsek ellen harcolni, egészségét egy veszé­lyes éghajlatnak kitenni, életét vásárra vinni merő hóditó-poli- tikáért. Hogy a leigázott törzse­ket az igába kényszerítsék, amit ezek szabadságszeretetükben le­rázni igyekeznek. Itt nem a ve­szélyeztetett ~hazáért küzdenek, nem azért, hogy elállják a Páris felé előretörő „bocheok“ útját, de az imperialisztikus politika párisi mechanizmusra járó esz­közei. Emberileg tehát megért­hető, hogy a világháború tanul­ságai után nem kívánják fiatal életüket hatalmi hóbortoknak odadobni. Hogy az „ellenséggel“ való operáció alkalmával sem tudnak attól a gondolattól sza­badulni, hogy miért kelljen nekik a halállal kacérkodni, amikor az egész expedíció csak a francia presztízsért történik. Ehhez járul még az a szellem, amely a fran­cia katonaságot erősen kikezdte és amely komoly gondolkodásra késztette a legfőbb hadvezetősé­get. A francia katona zöme ma már nem az, ami volt a világ­háború alatt. Amikor az ő hazája veszélyben forgott. Ezzel szemben itt vannak a „lázadó törzsek“, akik megelé­gelték az idegen jármot, a pa­rádés igát, a szépen csörgő bi­lincseket, a cifra korbácsot, az idegen kultúrát, amely az ő szo­kásaikat kiszorította, a gall vas­kezet, a spanyol kegyetlenkedést és mintegy szentháboruban egye­sülnek a leigázók lerázására. A különböző törzsek szent fanatiz­mussal küzdenek szabadságu­kért és mintegy guerilla-harcban igyekeznek az ellenséges haderőt felmorzsolni, Majd koncentrikus támadással, a harcban edzett és kipróbált taktikával, a legmoder­nebb fegyverekkel igyekeznek az ellenséget földjükről elűzni. Ők tudják, hogy miért küzdenek, miért néznek szembe a halállal. És eredményül lépésről-lépésre szorítják vissza a leigázókat, tisz­títják meg földjüket az ellenség­től, óriási veszteségeket okozva nekik. A francia tábornok jelen­tése mindent megmagyaráz: ,,a riffkabilok benyomultak a fran­cia vonalakba. “ Ismerjük már a hadijelentéseknek szótárát, az óriási deblacet is maszkírozó és enyhíteni igyekvő hadászati ki­fejezéseket. A Höfer-jelentések- ből sajna, mi is megtanultuk. Nyomukban halál, emberroncsok és a földdel egyenlővé taposott községek, felperzselt falvak. Budapest, Julius 8 Tiz órakor — szokatlanul korán — nxitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Sciíovszky Béla elnök. A napirend első szónoka Kéthly Anna, aki elsősorban a tisztviselő­kérdéssel foglalkozott, majd rátért a drágaság kérdésére és sürgős intéz­kedéseket kér a kormánytól. A ja­vaslatot nem fogadja el. Strausz István a forgalmiadéval foglalkozik. Reméli, hogy a pénz­ügyminiszter próbaképen egy-két cikknél bevezeíi a fázisrendszert. A beruházási program nem elégíti ki, mert nincsenek konkretizálva, mire fordítják a 72 millió aranykoronát. Nem fogadja el a javaslatot. Fábián Béla a forgalmiadó kérdé­sével foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy a kereskedő elem sohasem volt for­radalmár s a pénzügyminiszter mé­gis forradalmi jelenségnek minősí­tette a kereskedők legutóbbi állás- foglalását a forgalmiadó kérdésében. Határozati javaslatot terjeszt be, amely szerint a nemzetgyűlés uta­sítja a kormányt, hogy adjon ki ren­deletet, amely szerint kiskereskedők és kisiparosok, akiknek nincs alkal­mazottjuk, nem kötelesek könyvet vezetni. Egy másik határozati javas­A gloir hadseregének szuro­nyai kicsorbultak, Liautey tábor­nok sürgős segítséget kért, a francia zászló megtépázva. A félvad törzseknek nem im­ponálnak a modern francia fegy­verek, a haditechnika vívmányai, a milliós francia hadsereg, a spa­nyol katonaság bekerítő mozdu­latai, — ők ellenségtől mentes földet, szabadságukat akarják. Szembe néznek keményen az elnyomókkal. Vagy szabad föld — vagy halál! Es — „a riff­kabilok benyomultak a francia vonalakba. “ Mintha nekünk, magyaroknak a riffkabilok elszántsága mindig szemünk előtt kellene hogy le­begjen. A félvad rifíkabiloké: „alak benyomultak a francia vonalakba .. .“ (B) lata a forgalmiadók körüli visszás­ságok megszüntetését célozza. A ja­vaslatot nem fogadja el. Dénes István követeli a forgalmi­adók eltörlését, majd a különböző pénzügyi kérdések elintézését kriti­zálja. Hosszadalmasan tárgyalja az egyes kérdéseket. Dénes Istvánt az egész Ház a leg­nagyobb türelmetlenséggel hallgatja. Az ellenzék részéről többen mögéje mennek és rászólnak, hogy elég volt a szószátyárkodásból, fejezze be amúgy is túlságosan unalmas be­szédét. Mikor Dénes látja, hogy senki sem hallgatja szavait, a Ház nagy megkönnyebbülésére leül. Kábák Lajos: Az adóügyi rendel­kezéseket kifogásolja és javaslatot nyújt be a jövedelmi és kereseti adó módosításáról, 1600 arany koroná­ban kívánja a minimumot megálla­pítani. Csik József: Határozati javaslatot terjeszt be, hogy a legalacsonyabb fizetési fokban lévő állami alkalma­zottak kinevezése gyorsan megtör­ténjék. Kun Béla, az utolsó feliratkozott szónok, a vita megrövidítése végett elállóit a felszólalástól. MeskóZoltán nem élt a szólás jogával. Öt perc szünet után Búd János pénzügyminiszter tesz néhány rövid megjegyzést. A februári ideiglenes­nek tervezett segítség állandósításá­val a tisztviselők helyzetének állandó javításról gondoskodtak. Annyi engedményt már tudott adni a kormány, hogy a legnehe­zebb adókat, forgalmiadót, a ház­haszonrészesedést próbáljuk mérsé­kelni, de az illetékeknél, a fogyasz­tási adóknál és a többi adónál meg kell tartani mindazt az adóösszeget, amelyet eddig fizettek, mert külön­ben ezt a hatvan millió aranykoro­nányi összeget sehonnan sem tudnók előteremteni. A forgalmi adót felhasználják arra, hogy agitacionális és propaganda- eszközzé tegyék. Ezután a nemzetgyűlés a javasla­tot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás első szónoka Kéthly Anna, aki módos-íás? nyuji be. A nemzetgyűlés a szakaszt ere­deti szövegében fogadta el. Búd János pénzügyminiszter: A haszonrészesedést ma még nem lehet teljesen eltörölni. A szakaszt a nem­zetgyűlés eredeti szövegében fo­gadja el. A 6. szakasznál Őrffy Imre elő­adó stiláris módosításával fogad­ták el. A 9. szakasznál Sándor Pál fel­hívja a miniszter figyelmét arra, hogy Csehországban a magyar lisztre 11 százalékos forgalmiadót vetnek ki, a belföldi lisztre pedig csak 1 százalékot. Ezért indítványt terjeszt be, hogy a pénzügyminiszter arra hasonló retorzióval élhessen. Esztergályos János a szakasz tör­lését és az általános forgalmiadó tel­jes törlését indítványozza. Búd János pénzügyminiszter Sán­dor Pál indítványát a Ház hangula­tára való tekintettel elfogadja. Esz­tergályos János indítványára kijelenti, hogy amelyik pénzügyminiszter elő terjesztené a forgalmiadó teljes el­tömésére vonatkozó javaslatot, soha nem hallott topsokat aratna, de erre a szerepre ő nem fog vállalkozni. A Ház az előadó és Sándor Pál indít­ványát elfogadta. A nemzetgyűlés ezzel részleteiben is letárgyalta a tisztviselők fizetés- reedezéséröl és különböző pénzügyi rendelkezésekről szóló egyesitett tör­vényjavaslatot. Ezután áttértek a vadászati tilalom Megszavazták a' fizetésrendezési és gazdasági javaslatokat Sorozatos felszólalások a forgalmiadó ellen — A hon­védelmi miniszter a titkos tiszti szervezetekről — A nemzetgyűlés ülése

Next

/
Thumbnails
Contents