Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-07 / 149. szám
1925 julius 7. ZALAIKOZLONT sok kevesebbet vesznek fel, van rá remény, hogy az arra szoruló városok többet is kaphatnak az előirányzott összegnél. A városi tanács javaslatában 8246 millió korona felvételére kért a képviselőtestülettől felhatalmazást. A kérdéshez elsőnek Villányi Henrik dr. szólt hozzá, aki a vágóhídi visszás közegészségügyi állapotok megszüntetését, szuróhelyiség létesítését sürgeti. Tóth Lajos: Meg kell tiltani először is a henteseknek és magánosoknak a háznál való vágást s azt a rendőrségnek szigorúan ellenőrizni. Ádám Róbert kérdi, vájjon a vízvezeték kibővítése alatt minden utcára kiterjedő bővitést ért-e a tanács javaslata. Ujváry Géza: A várost máskor is nyakló nélkül vezették, de ma inkább, mint valaha. Csak annyi kölcsönt szavaz meg, amennyit a múlt közgyűlés megszavazott már. (Itt említjük meg, hogy a múlt közgyűlésen megszavazott kölcsönt a város vagy felveszi s a mostani külföldi kölcsönhől visszafizeti, vagyha ez utóbbit előbb folyósítják, úgy a belföldi kölcsönt egyáltalán fel sem veszi.) Késő van már az építkezések megkezdésére. Különben sem bir meg a város ilyen rohamos építkezést. Ráérünk egymás után is megvalósítani az egyes beruházásokat. A kölcsön feltételeit terhesnek találja. Ujnépi Elek Ernő hosszas, alapos fejtegetésben mondta el a kölcsönre vonatkozó véleményét. Óva inti a várost, hogy ilyen nagy összegű kölcsönt vegyen fel ma, mikor a kamatlábak lefelé tendálnak. Azt hiszi, hogy nem sok idő múlva olcsóbb hitelhez is juthat a város. Indítványozza, hogy most legalább 6, de legfeljebb 10 milliárdot vegyen fel a város a legszükségesebb beruházásokra, de ne tévessze szem elől a örök gyász ült rá és hajnalban, amikor a frissen kelő nap széles aranyos korongja szikrázó tüzrózsá- kat ejtett az ébredező tóra és a folyóra : messzi-messzi járt már az osztrák herceg vert serege. Csak a halottak és sebesültek tátongó sebei bizonykodtak, hogy Burghalden Hedvig és dandára nemcsak a főzőkanálhoz és a varrótűhöz értett. . . 1292-őt írtak akkor. . . . . . Egy monumentális festményen láttam a zürichi asszonykatonák e nagy tettének legjellegzetesebb jelenetét : azt a pillanatot, amikor a Lindenhof komor bástyafokán elszántan és állig felfegyverkezetten várják az ellenség támadását. Félelmetesen festenek a szelíd asszonykák a zörgő páncélokban, fejükön a tollbokrétás, rostélyos sisakkal, öles karddal az ölelésre, fonódásra termett puhahusu asszonyi kezükben ... És az ember, a mai kor elpuhult, megalkuvó embere önkéntelenül is kicsinyt megdöbbenve, kicsinyt csodálkozva, de hatalmas tisztelettel néz végig talpig vaspikkelyekbe szorított nemes asszonyi alakjukon... így védték meg akkor a nők a tűzhelyet, a szülőházat, a gyermeki bölcsőt ás a hitvesi ágyasházat ... Tanuljatok tőlük, napjaink asszonyai! . . , (Vége.) polgárság teherbiróképességét és a célszerűségi szempontokat. Sabján Gyula dr. válaszol az elhangzott felszólalásokra. A vágóhíd kérdése még nem érett meg. A terv uj vágóhidat követel építeni, azonban hagyjuk ezt jobb időkre, ha több pénz áll a város rendelkezésére. A vízvezeték nem az egész városra kiterjedőleg készül el. A nem gyümölcsöző befektetéseket el kell ejteni, mig a város kedvezőbb kölcsönt fog kapni. A minisztériumban 900.000 aranykoronát kontempláltak hozzávetőleg Nagykanizsának. Ebből csak a vízvezetéki építkezéseket, víztorony építést, főnyomócsövek lefektetését, közkórház, áliatvásártár munkálatait lehet elvégezni. Ezek közül a víztorony és főnyomócsövek kivételével a közgyűlés már valamennyit megszavazta. Szükséges lenne még sürgősen az Ördögárok-ügy rendbehozatala. Mindössze kellene tehát 1.4 miiló aranykorona. Három alternatívát állít fel ezután a polgármester: 1) Ha csak a már elhatározott beruházásokat és a vízvezeték bővitést létesítik, elég lesz 900.000 arany korona. 2) Ha ezeken kívül az Ördögárkot is rendezni akarják, úgy 1.120.000 arany korona szükséges. 3) Teljes csatornarendszer kiépítése esetén 2.050.000 aranykorona kell. Király Sándor műszaki tanácsos ismertette ezután a tervbevett vízvezetéki és csatornázási munkálatokat. A közgyűlés végül is a polgár- mester indítványára az első alternatívát fogadta el a tanács módosított javaslataként s igy a közgyűlés 34 szavazattal 1 ellen felhatalmazta a várost 902.000 effektiv a. koronának megfelelő 1,100.000 a. k. névértékű kölcsön felvételére, melyből a múlt közgyűlésen elhatározóitokon kívül csak a viztornyot és a főnyomócsöveket fogják létesíteni. Ezzel a közgyűlés 6 órakor végétért. A katonatemetőért Nagykanizsa, julius 5 Dr. Strém Sándor 150.000 koronát fizetett be szerkesztőségünk hősi sírkő akciója céljaira. Özvegy Födő Péterné a hősi temetőben nyugvó férje sírkövére 121.500 koronát fizetett be. * Az adományok nyugtázásával kapcsolatban felkérünk mindenkit, ki az általa jegyzett sírkövek árát még be nem fizette, azt kiegyenlíteni szíveskedjék. Egyben felkérjük azokat, kiknek hozzátartozói, rokonai fe- küsznek a hősi temetőben, fizessenek be egy sirkövet, mert nem kívánható, hogy azok helyett is a társadalom rójja le a kegyelet kötelességeit. Óra, ékszer, látszer különlegességek meglepő olcsó árért Vékásy uj üzletében kapható Fő-tér 2. — Elsőrendű javító műhely. A kanizsai kereskedők tiltakozó gyűlése A nagykanizsai OMKE és Baross Szövetség akciója a forgalmiadó mai rendszere ellen — Csatlakoztak az országos demonstráláshoz — Hétfőn délután bezárták üzleteiket — Távirat Kállay Tibor dr-hoz — A közgyűlés határozati javaslata Nagykanizsa, julius 6 Vasárnap délelőtt össze jöttek Nagykanizsa kereskedői a Kaszinó első emeleti termében, hogy hatalmas vétót mondjanak a forgalmiadó mai rendszere ellen, amely vegzató- rikus és körülményes eljárásával valóságos veszedelme a legális kereskedelemnek és hogy Nagykanizsa város képviselőjét táviratban nyomatékosan felkérjék arra, hogy a kérdés mostani tárgyalásán a nemzetgyűlésen a kereskedelem érdekeit hathatósan védelmezze és állásfoglalásukat támogassa. Áz impozáns tiltakozógyülésen megjelent a nagy- kanizsai kereskedelem szine-java, amely teljesen betöltötte a Kaszinó két kis termét. Ott láttuk az OMKE tagjait majdnem teljes számban és a Baross-szövetséget is, élénk dokumentumául annak, hogy a magyar kereskedőknek teljesen azonos érdekeik vannak. Blankenberg Imre az OMKE elnöke megnyitván az ülést, üdvözölte a közgyűlést és a jegyzőkönyv- vezetésre Bartha István dr.-t, a helyi szövetség ügyészét kérte fel. Blankenberg Imre elnök ezután hosszabban ismerteti azt a mozgalmat, amely a forgalmiadó mai rendszerének megváltoztatását szorgalmazza és kitér Kállay Tibor dr. volt pénzügyminiszter amaz Ígéretére, hogy Magyarországon is bevezetik az osztrák forgalmiadó rendszert, azonban a mai napig nem történt még komoly lépés ebben az ügyben. A nagygyárosoknak sikerült elérniük azt, hogy ez meghiúsult. Más gazdasági szervezettség nem akadt erre a szerepre. Azonban a gyárosok még nagyon szomorú tapasztalatokra fognak szert tenni. Az OMKE azt indítványozta, hogy hétfőn délután 4 órától 6 óráig demonstrációkép tartsák’zárva üzleteiket, hogy ily módon is kifejezésre jutassák, hogy a forgalmiadó mai rendszerét nem bírják ki. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárul és elfogadja az OMKE indítványát. Blankenberg Imre elnök ezután felolvassa Kállay Tibor dr. válaszát a nagykanizsai OMKE-nek hozzá intézett memorandumára. A volt miniszter válasza szószerint a következő : „.. . tisztelettel értesítem Önöket, hogy igen szívesen közbenjárok Vargha államtitkár urnái aziránt, hogy a forgalmiadónak a reformja mielőbb megtörténjék. Ezt a reformot már olyan régen kilátásba helyezték és annyi idő óta beszélünk róla, ___________________ > hogy azt hiszem, hogy az egész kereskedővilágnak jogos kívánsága az, hogy a reform megtörténjék. Azt hiszem, a pénzügyminisztérium illetékes közegei is azon az állásponton vannak és bizonyára csak azért késett eddig a kérdésnek megoldása, mert az érdekeltségek sem voltak egyforma állásponton. Remélhetőleg azonban most az OMKE újabb beadványára sikerülni fog az összes függő kérdéseket mihamarább rendezni és megjelenhetik majd az uj rendelet. A magam részéről kész vagyok sürgetni erre Vargha államtitkár urat, aki különben megvagyok győződve, a maga részéről is igyekezni fog arra, hogy végre megnyugvás legyen teremthető a forgalmiadónak sokat vitatott kérdésében. Kérem eme levelem tartalmát úgy az OMKE nagyanizsai kerületével, mint a Baross Szövetség nagykanizsai fiókjával közölni! .. . — stb.“ A közgyűlés tudomásul veszi Kállay Tibor dr. válaszát. Blankenberg Imre ezután indítványozza, hogy miután kedden a nemzetgyűlés tárgyalni fogja a forgalmiadó ügyét, Kállay Tibor dr. Nagykanizsa város képviselőjét sürgönyi- leg felkérik, hogy jelenjen meg a nemzetgyűlésen és védje meg nyomatékosan a nagykanizsai kereskedelem érdekeit. A közgyűlés az indítványt elfogadja. Előadó ezután ismerteti a nagykanizsai kereskedők panaszait. A nagy- kanizsai kereskedőknek csak egy panaszuk van — mondja szüntessék be a mostani leépítés és egyszerűsítés idején a most divó körülményes rendszerű adminisztrációju forgalmiadó szisztémát. A kormány mentesítse a magyar kereskedelmet a mai vegzaturák alól és az adminisztrációt egyszerűsítse. A fázis-rendszer behozatalát kívánják, amely egyszerűbb és simább. Majd határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amely szerint: A nagykanizsai kereskedők tilta- kozógyülése megállapította azt, hogy a gazdasági válság által súlyosan megbénított kereskedelem és ipar fellendülése nélkül a szanálási munka eredménnyel nem jáihat. A kereskedelmet és ipart munkájában a legnagyobb mértékben akadályozza az általános forgalmiadó mai rendszere. Ez a rendszer előnyt biztosit a külföldi keresetüzőknek, a belföldiek rovására, előnyt biztosit a tisztességtelen elemeknek, a tisztességes adózók hátrányára és előnyt biztosit a mammuth iparnak a kis és középipar kárára. Nem lehet kormányzati cél az, hogy az adóintézkedések az adóalanyok nagy részét kirekesszék a forgalomból. Az olyan elhibázott
