Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-09-29 / 218. szám
hogy majd összeszoknak és kitűnő együttest is fognak alkotni, de — sajnos — Nagykanizsa abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy például a pécsi színházzal hasonló árak mellett iskolája az uj társulat össze- tanulásának. Mire ez félig-meddig megtörténnék, a társulat már tovább is megy. A rendezés körül is voltak hibák. Főleg az operettek rendezése körül. Két-három próbára, főpróbák nélkül, előadásra beállítottak darabokat s miután ily rövid idő alatt még arra sem volt idő, hogy a társulatnak tagjai betanulják szerepüket, az előadáson érezhetővé vált a készületle nség. Rögtönzések is divattá váltak, legtöbbször minden szellemesség és ötietesség nélküli rögtönzések. Sőt színpadra vitték lapunk kritikáit is, nem tartózkodván még a személyeskedéstől sem. Már már annyira ment ez a szertelenség, hogy a hatóságnak kellett beavatkoznia a dologba. Senkisem becsülheti meg jobban az igazi színművészeiét, mint mi. Mi még mindig hajlandók vagyunk elismerni, hogy a színház kultur- missziót teljesít, ha hivatását úgy fogja fel, mint azt mi értelmezzük. Megbecsüljük és értékelni tudjuk a színész nehéz munkáját mindaddig, mig azt látjuk, hogy hivatása tudatában van. A mi lehetetlenül kis színpadunkon nem kívánunk csodákat, sőt a minimumra szállítjuk le igényeinkat a szcenirozás tekintetében. Sokszor nyíltan kifejezést adtunk csodálkozásunknak, hogy any- nyit produkáltak rajta, mint a menynyit tényleg nyújtottak. De szerep- nemtudásokat nem lehet rögtönzésekkel elpalástolni s aki a színpadra lép, attól joggal megkívánhatja a közönség, hogy játszani, énekelni illetőleg — ha szerepe igy kívánja meg — táncolni tudjon. Az lehetetlen helyzet, hogy előadjanak egy operettet, melyből az énekszámokat — legalább részben — egyszerűen kihagyják s a duettet csak az egyik szerelmes énekelje. Lehetetlen dolog, hogy karácsony napján lenge nyári ruhában jelenjenek meg a színen; uralkodó hercegnőhöz kesztyű nélkül menjen tisztelegni egy tiszti küldöttség; egyes darabokban úgy bánjanak fiatal grófleányokkal, mint ahogyan nem lehet bánni egy jobb társaságbeli leánnyal; és igy tovább. Igen, mindezek rendezési hibák, melyek szemet szúrnak nem a kritikának, hanem a — közönségnek. Nekünk a színház beléletéhez semmi közünk. Abba sincs beleszólásunk, hogy a társulatnak hány tagja van egyazon szerepkörre. De ahhoz már joga van a közönségnek, hogy azoknak felléptéhez ragaszkodjék, kiket kedvel s kiknek művészetét igényének megfelelőnek tartja. Igaz, hogy ezt sem köteles az igazgató respektálni, de ha nem teszi, mindenesetre ő vallja a kárát. Aminthogy kárát is vallotta. Az idei szinisaison tehát —- sem az igazgató, sem pedig a közönség __4 ___________________________ iá im miiom 1925 szeptember 29. szempontjából — sajnos, nem sikerült. Ezt a körülményt nem lehet egészen a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek a terhére Írni, mert egyes előadások és egyes szereplőknek felléptei igazoljak, hogy Nagykanizsán minden estére van 300 olyan ember, aki elmegy az előadásra, ha azokat látja játszani, kiket kedvel s az előadások igényeit kielégítik. Ez azonban — s ezt meg kell állapítanunk az idei sziniévadról — nem mindig történt meg. Nehéz dolog a közönségre reáerőszakolni olyan tagokat, kikkel nem rokonszenvez s még nehezebb dolog skartba tenni azokat, kiket kedvel. Egy nagy fővárosi mozitulajdonostól hallottam a következő kijelentést, mikor bizonyos filmeknek kötelező előadásáról volt szó. Azt megparancsolhatják, hogy ezt vagy azt a filmet bemutassam, de már a közönségnek nem parancsolhatják meg, hogy — be is menjen a moziba. így vagyunk a színházzal is. A közönség — a nagykanizsaiak is — szívesen látogatják a színházat, ha jó az előadás s azok lépnek fel benne, kiket kedvel, de ha másképen áll a dolog, — elidegenedik tőle. A jövő év színi saisonja tekintetében egyet ajánlanánk Asszonyi direktornak: jöjjön el a társulatával junius végén s maradjon itt augusztus végéig, amikor is uj társulatával kezdje meg utóévadját Baján, amely előreláthatólag a jövő évben az ő kerületéhez fog tartozni. így a saison közepén való tagváltozások elkerülhetők lesznek, illetőleg nem fog megtörténni, hogy a színtársulat épen félidőben lesz kénytelen Nagykanizsán az uj tagokat begyakorolni — Pécs számára. K. B. Járási levente-ünnepély Parsán Pacsa, 1925 szeptember 27 Vasárnap van. A felkelő nap aranysugarai elé fáfyolt von az őszies felhőfoszlány. Pacsa község, járási székhely egyhangú nyugalmát szokatlan zaj veri fel. Járási levente ünnep van ma. Örömpir gyűl az arcokon. A járás válogatott leventéi katonás rendben, nemzeti zászlóik alatt vonulnak fel először egyenesen a templomba misét hallgatni, Isten áldását kérni a magyar jövőhöz. Az ünnepélyes szent misét Jak Béla plébános végezte. Innen a Hymnus áhitatos hangjaival lelkűkben indultak az előgyakorlatok végzésére, az együttes számok főpróbájára. Délután két óra. Mozgalmasak az utcák, felharsannak a trombiták s a hangos vezényszavak. Sorakoznak indulásra, nemes versenyre a járási válogatott levente csapatok. Ötszáz forró vérü, tüzes, ifjú magyar piros-pozsgás arca ragyog a büszkeségtől. Vonulnak ki a nagy gyakorlótérre. Ott lépdel élükön kölesei Kende Péter, a járás főszol gabirája. Ez az ő napja is, mert az ő fáradságot nem ismerő munkásságának eredménye. Az összegyűlt nagyszámú közönség arcáról bizakodó reménység árad le, szivében, lelkében ez a gondolat él: Valamikor ezek fogják feltámasztani Nagymagyarországot. Oszlopokban állnak már a levente századok. Kende Péter Zalavármegye alispánja megbízásából üdvözli a leventéket, rövid, de lelkes szavakkal szivükbe vési a magyar célt. A beszéd után letették az ünnepélyes fogadalmat. Ezután megkezdődtek a szabad- gyakorlatok. Vitéz Pethő István járási levente zászlóaljparancsnok vezényszavára, mint egj ember végezték a gyakorlatokat. Az együttes gyakorlatok után egyes községek mutatták be ügyességüket. A zalaapátiak fegyver-fogásszerü ügyes botgyakorlata meglepte a kö- | zönséget. A zalaszabariak ki faragott fafegyverekkel bámulatos ügyességüket árulták el a fegyverforgatás terén, a nagyradaiak pedig a „Ritka búza“ stb. ütemes motívumaira meglepő szépen végezték a szabadgyakorlatok egyik legnehezebb számát. ÍVégül jött az orosztonyi egészségügyi csapat teljes tábori felszereléssel, egy-két első-segélynyujtási esetet - mutatott be szakavatott kezeknek is meglepő jártassággal. A verseny-számok lepergése után a dij-kiosztás következett, majdnem minden községből lettek nyertesek. Öröm volt nézni, amint öröm ri- valgás közben magadra emelik a nyerteseket. Büszkén vitték haza az érmeket, a nyertes boldogsága leir- j hatatlan volt és vele örülnek a társai, vele a községe, apák, anyák, kik büszkék lehetnek fiaikra. Teljes megelégedéssel jegyezhetjük fel, hogy e lelket emelő, szivet nemesitő ünnepélyen ott voltak a járás előkelőségei. Ott volt Szent- mihályi Dezső, Hertelendy József, Bosnyák Géza nyug. főispán, Szent- királyi István a vitézi szék kapitánya, Meszlényi Lambert apátság kormányzója, Rózsa Vitán perjel, Thassy Imre, Tánczos Lajos, Nyáry Kálmán földbirtokosok stb. és a helybeli intelligencia teljes számban, a környék és járásból sokan, úgy hogy a jelenvoltak száma több ezerre tehető. Az ünnepély végeztével katonás rendben, parancsnokaik vezetésével tértek haza a levente csapatok. Szivükben, lelkűt en hazafias láng gyűlt; érzik és tudják, hogy ők a magyar Jövő. ...di HllÉiÉl If éléi)!!! Van szerencsénk a n. é. közönséget értesíteni, hogy Nagykanizsán — Eötvas-íér 26. I. cm. — diszkrét házasságitilztfetHŐ irodát létesítettünk. — Minden levélre azonnali válasz ! Válaszbélyeg küldendő. Cég- jelzéstelen levelezés. Már is sok előkelő megbízásaink vannak. Értekezni naponta d. e 10-12, d. u. 5—7-ig Tisztelettel „VEZÉRCSILLAG“ házasságkőzvetitő Iroda ___________EÖTVÖS-TÉR 26., I. EMELET. NA PI HÍREK HAPIREND ;; Szeptember 29, kedd Római katolikus: Mihály. Protestáns: :: Mihály. Izraelita: Thisri hó 11. : Nap kel reggel 5 óra 55 perckor, i :: nyugszik délután 5 óra 45 perckor. A Meteorológiai Intézet jelentése sze- j i: rint változékony, hűvös idő várható,;: I; helyenként esővel. — Alispáni rendeletek. Tegnap érkeztek meg Nagykanizsára a vármegye alispánjától a helypénzdijak papirkoronában való megállapítására, — a leventék téli oktatására, — gyógyszertári kezelők állapotának igazolására, — levente-puskák beszerzésére vonatkozó rendeletek. — A főjegyző Budapestre utazott. Krátky István dr. polgármesterhelyettes főjegyző tegnap délután hivatalos kiküldetésben Budapestre utazott a külföldi kölcsön folyósítása, az uj kiskanizsai elemi iskola s esetleg a zeneiskolai tanszékek betöltése ügyeiben. — A megye jóváhagyta a zeneiskola létesítését. Tegnap érkezett meg Zalaegerszegről Nagykanizsa képviselőtestületének a zeneiskola létesítésére vonatkozó jóváhagyott határozata. — Kerületi esperességi gyűlés. j A nagykanizsai római katolikus es- I peresség lelkészei folyó évi október hó 1-én Nagyrécsén kerületi esperességi gyűlésre jönnek össze. — Dalárdák közreműködése a harangszentelésnél. A Fütőházi Kézművesek Férfikarának, az Ipar- testületi Dalárdának, Munkásdalárdának és Postásdalárdának tagjai kéretnek ma este 8 órakor okvetlenül megjelenni a Rozgonyi-utcai tornacsarnokban. A fenti dalárdák együttesen fogják ugyanis a harang- szentelési ünnepély alkalmával a t Himnuszt és a Hiszekegyet énekelni. — A hosszunap tegnap este 6 órakor ért véget. Izraelita polgártársaink tegnapi nagy napján az istentiszteletet Winkler Ernő dr. fő- h rabbi és Abramovics Márk főkántor tartották. — A katolikus temető útjainak rendbehozatala. Egy hónap választ már csak el bennünket a halottak ünnepétől s a nagykanizsai katolikus temető mellék- utjai még mindig zöldéinek a nyáron át ott nevelődött gaztól. Ha most reánk talál szakadni az esős idő, akkor a temetőnek ezek a részei rendbehozata nélkül fogják megérni a kegyeletes ünnepet s lerontják azt a szép ha^ tást, amit az egyébként rendbehozotfc sok felesleges és nem odavaló bot kortól, fától, Iim-lomtól megtisztított! szépülő temetőnk kelt a benne járói1 lelkében. — Részegség büntetése. A remi őrségen Stojko Béla nagykanizsai zenészt 250.000 koronára bűntetté1 botránytokozó részegségért.
