Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-09-03 / 197. szám
1925 szeptember 3. ZAUM KÖZLÖNY 8 A színigazgató szubvenciója Nagykanizsa, szeptember 2 Megemlékeztünk már a város pénzügyi bizottságának és színi választmányának azon határozatáról, mely szerint az Asszonyi László színigazgató által kért 60 millió szubvenció megadását a városi tanácsnak nem javasolta. Az ezen határozattal kapcsolatos cikkünkben reá mutattunk arra a helyzetre, melyben a szintár- sulat van s kifejtettük azokat az okokat, melyek a szubvenció folyósítása mellett szólnak. A bizottságoknak a nem kellően igazolt kérelem felett nehéz is volt határoznia, miután abból kellően nem világlott ki, hogy a színtársulatnak mennyi a deficitje — Nagykanizsán. Az ügyek ily állása mellett Asszonyt László uj beadvánnyal fordult a városhoz s maga kérte, hogy szakközegeivel vizsgáltassa meg számadásait s amennyiben igazolást nyer az a körülmény, hogy az itteni saison valóban veszteséggel jár és pedig nagyobb veszteséggel, mint amennyi a kért 60 millió koronás segély, csak abban az esetben folyósítsa ezen összeget. A szinügyi választmány s a pénzügyi bizottság tehát ennélfogva újból tárgyalni fogja a színigazgatónak szubvenció iránti kérvényét, miután a város megejtette szakközegével az Asszonyi igazgató részéről kért könyv- vizsgálatot. Ezek után semmi kétségünk sem lehet aziránt, hogy Nagykanizsa város közönsége, mely a múltban is mindenkor tanúságát adta kulturális érzékének és tőle telhetőleg anyagilag támogatott minden kulturtörek- vést, meg fogja adni a színigazgatónak is az általa kért szubvenciót s ezzel kivezeti a társulatot abból a kátyúból, melybe a kedvezőtlen gazdasági viszonyok sodorták. Erre vonatkozó indokainkat cikksorozatunk kapcsán már bőven kifejtettük. Én Újságom ’ a legrégibb, legelterjedtebb magyar gyermeknap. Gaál Mózes, a lap szerkesztője valósággal atyja minden kis olvasójának, aki nemcsak a gyermekek lelki fejlődésére van nagy hatással, de az olvasókkal folytatott állandó levelezés folytán figyelemmel kisérheti azok szellemi előrehaladását is. — Ára Negyedévre 25.000 korona. Félévre 50.000 korona. Magyar lányok. Tutsek Anna kitűnő lapjának e heti számában két érdekes regény folytatódik. Az egyik, Tutsek Anna „Jázminvirág“, a másik L. Alcott „Régimódi kisasszony“. E regényeken kívül mulattató, tanulságos és érdekes olvasmányok, szeb- nél-szebb képek egész kincsesházát találja meg az olvasó a lapban. Minden előfizető, aki 50.000 koronával fizet elő V4 évre, a Magyar Lányokon kivül három kiváló szép kiállítású ifjúsági regényt kap. Ä Magyar Lányok előfizetési ára negyedévre 30.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 16. Zalavünnegye jggyzoiagk Hözgyilése Zalaegerszeg, szeptember 2 A Zalamegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete most tartotta rendes évi közgyűlését Zalaegerszegen a Katolikus Ház nagytermében Ster- zsinszky György elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelent Bődy Zoltán alispán, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, Hann János árvaszéki elnök, Czobor Mátyás polgármester stb. Starzsinszky elnök kegyeletes szavakkal parentálta el az elhunyt esz- teregnyei, gutorföldei és rezii körjegyzőket. Foglalkozóba közgyűlés a jegyzői és körorvosi fizetési-alap létesítésével, melyre azért van szükség, hogy az orvosok és jegyzők a fizetésüket központilag kapják meg. A központi alap a vármegye székhelyén lenne és a községek oda fizetnék be a községi hozzájárulást, amikor tudnák. Vargha Imre államtitkár maga kijelentette, hogy ez elől nem zárkózik el. A gyűlés kimondotta, hogy a köz- igazgatási bizottságot kérni fogja, hogy ezen jogos kérelmüket terjessze fel a belügyminiszterhez. Foglalkozott a közgyűlés a falu egészségügyével, a körorvosi állások szaporításával. Megállapították, hogy a mostani körorvosi beosztás tarthatatlan és azért sürgetik annak reformját. Hosszas vita után a közgyűlés a közegészségügy államosítása mellett foglalt állást. Kimondták, hogy a jövő évi közgyűlést Keszthelyen tartják meg. A tisztujitásnál elnökké ismét egyhangúlag Sterzsinszky Györgyöt választották meg. A szeszfinomitó a katonatemetőért Nagykanizsa, szeptember 2 A Dunántúli Gazdasági Szeszgyárosok Szeszfinomitó Részvénytársasága 10 hősi sírkőre 1,250.000 koronát juttatott szerkesztőségünkhöz. A nagykanizsai szeszfinomitó igazgatóságának ezt a nemeslelkü adományát azzal a biztos reménnyel nyugtázzuk ehelyütt is, hogy a szép kilátásokkal elindított és lankadatlan buzgósággal vezetett akciónk, ha még sok, mindmáig közömbösen maradt helyen hasonló megértésre és pártolásra talál, úgy mielőbb eljut a kitűzött célig: nem lesz egyetlen nagykanizsai földben pihenő hősi halott sem, kinek sírja felett kegyeletünk kőbe vésett betűi ne hirdetnék, hogy a magyar nép hinni megtanult, de feledni soha. Vasutasgyermekek heten, névszerint: Petrik Zoltán, Grimm Emil, Czulek Lajos, Heim R. és A., Rédei Lili és Fekete Irma ö szesen 65.000 koronát hoztak be hozzánk, hogy fordítsuk azt a ka- tonasirok-akciónk céljaira. A kis emberkék 65.000 koronája, fél sírkő ára csupán, talán millióknál is többet ér nekünk, kik szivünk egész melegével is fáradozunk a hősök pihenőhelye érdekében s a kisgyermekek gyűrött ezerkoronásaiból merítjük sokszor a legnagyobb erőt és bizalmat a további lankadatlan munkára egy olyan kötelesség teljesítésében, mely voltaképen az egész város minden polgárának egyforma mértékben volna kötelessége. Az ipartestület reformja Minden járásnak a maga ipar- testUletét —Az ipartestttlet hatáskörének kiterjesztése — Az ipartestületi elnök hivatalból legyen tagja a képviselőtestületnek Nagykanizsa szeptember 2 A kereskedelmi minisztériumban most van előkészítés alatt az ipartestületek reformjára vonatkozó tervezet, melyről a következőket sikerült megtudnunk: A kézmüiparosság uj hivatalos érdekképviseleti szerve az ipartestületek kiépítéséből alakult ki. A főszempont az lesz, hogy az ipartestületek ,az eddiginél nagyobb hatáskört kapjanak és ezekre az intézményekre ruházzák át az iparhatóságok eddigi tevékenységének egy részét is. Az ipartestületi reform megvalósítása a régi céhrendszer hagyományain épül fel. Igen sok olyan intézkedést léptetnek életbe, melyek régente igen fontos tényezői voltak a céhéletnek és amelyek újbóli megvalósítása régi vágya a múlt hagyományait tisztelő iparosságnak. Az egész reform elgondolása erkölcsi alapon épül fel. Védi a kézimunkájával veritékesen dolgozó képesített iparosságot, üldözi a kontárokat, a spekulánsokat, a tehetségteleneket. A tervezet szerint a magyar kézmüiparosság uj érdekképviseletébe minden iparos köteles belépni. Azt akárják, hogy minden járásnak meg legyen a maga járási ipar- testülete. Ha csak olyan kevesen vannak az iparosok valamely községben, hogy külön ipartestületet nem lehet alakítani, ily esetben helyi választmányt alakítanak, amely aztán fenntartja a szoros kapcsolatot a legközelebb hozzáeső ipartestülettel. A tervezet szerint az általános ipartestületnek legalább kétszáz tagjának kell lenni. Az iparosság uj szervezetének tevékenysége jelentékenyen bővebb lenne a mostani ipartestületek tevékenységénél. A kontárkodásban például eddig az iparhatóság hozott Ítéletet. A jövőben elsőfokon az ipartestület döntene. Fel akarják állítani az ipartestületi ilélőszéket, amelynek tagjai iparosok volnának és ők ítélnék el a kontárokat és azokat az iparosokat, akik tisztességtelen versenyt továbbá az iparosság érdekeit sértő cselekedetet követnek el. Az egész intézmény állandóan szoros kapcsolatban állana a hatósági biztossal. ítélete — erkölcsi megbélyegzés lenne. I Döntenének ebben a kérdésben is, hogy milyen iparosokat illet meg | a fanonctartási jog. A ma érvényben I levő törvény nem eléggé szigorú ebben a kérdésben. Az olyan szak- ! mák — akinél többször megtörténik, 1 hogy a tanonc nem sajátít el megfelelő tudást, vizsgálatot tartsanak és ha kiderül, hogy a mester hibájából származik a tanonc tudatlansága, akkor eltilthatják a tanonctartástól. Az iparigazolványok kiadásánál is nagyobb szerepet akarnak kapni az uj ipartestületek. Eddig úgy történt, hogy az iparhatóság utólagosan értesítette az ipartestületet, hogy kinek adott ki iparigazolványt, az iparosok azt akarják, hogy ezentúl az ipartestületnek az iparigazolvány előtt legyen véleményezési joga. Hivatalos tekintélyt akarnak adni az ipartestületnek azzal, hogy az ipartestületi elnök hivatalból legyen tagja a községi képviselőtestületnek és a kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának. Az újonnan alakult ipartestületekre akarják bízni a jövőben azokat a hatósági bejelentéseket is, amelyek eddig az iparosokat terhelték. A tanoncot és a segédet most a mesternek kell bejelenteni a beteg- segélyzőbe és onnan kijelenteni. Ez sok idővesztességgel jár. Emiatt történtek gyakran mulasztások, amiért azután nem egyszer súlyosan büntetik az iparosokat. Most úgy tervezik, hogy ezután az ipartestületek hivatalból jelentsék be a betegsegélyzőbe a tanoncokat és segédeket. »w»*<*w*,***v*^«»^»v*^w^** A vásározó iparosok « fizetnek többé kétszeresen ioiga mi adót Nagykanizsa, szeptember 2 Mióta az általános forgalmiadót behozták, állandó nagy sérelme volt az átalányfizető iparosoknak és kereskedőknek, hogy a vásárok alkalmával eladott cikkek után újból le kellett róniok az adót. Az volt ugyanis a helyzet, hogy bár az átalányban kiegyezettek egész forgalmuk után annak rendje és módja szerint negyedévenként lefizették a forgalmiadót, amikor vásárokra mentek, az illető községben ismét behajtották rajtuk az adót az eladásra kerülő áruk után. E nyilvánvalóan kétszeres adóztatás ellen évek óta hiába küzdöttek az érdekeltségek, dacára annak, hogy az illetékes pénzügyi hatóságok is elismerték a vásározó iparosok és kereskedők sérelmét. Most azután évek után az átalányozás reformjával kapcsolatban ezt a kérdést is rendezte a minisztérium. Elrendelte ugyanis, hogy azok az iparosok és kereskedők részére, akik vásárokra szoktak járni és átalányban fizetik a forgalmiadót, a for- galmiadó-hivatalok illetőleg pénzügyigazgatóságok arcképes igazolványokat állítsanak ki, amelynek felmutatása után mentesítve lesznek a vásárok alkalmával az adó másodszori fizetése alól. Az igazolvány kiállítását kérni kell az érdekelt adózóknak. Az uj rend végrehajtásával az iparosság egy régi és talán legsúlyosabb forgalmiadó sérelme lett a múlté.
