Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-05 / 148. szám

65. évfolyam, 148. szám Nagykanizsa, 1925 Julius 5, vasárnap Ára 2000 karana re ■* 9* KészpS^bérmenteSlWe Alispáni hivatal T. P. 24 Zalaegerszeg aaA POLITIKAI NAPILAP SwiíkíMtőség és ktedóhlv*t*l Fő-ut 5 latarorbflfl Telefon 78, nyomd« 117. szén Felelős szerkesztő: Kempelen Béla EíöSIseiésf ár«, ffgy nórs 30.00C korom» Három hóra ............... ... 90.000 koron« HÁ ZSZÜNET ELŐTT Néhány nap még és a t. Ház elnapolja magát őszre és a kép­viselők megkezdik szokott nyári szabadságukat. Vannak sokan a Ház tagjai közül, akik ezt a nyári szabadságot becsülettel megérdemlik, mert ott voltak rendesen az üléseken, részt vet­tek a tárgyalásokon és komo­lyan fogják fel azt a feladatot, amit kerületük polgársága rájuk bízott. A nép képviselői voltak a szó igazi, nemes értelmében. Az egyes törvényjavaslatok tárgyalásain mindenkor az ország érdeke és a nemzet jóléte, a nép boldogulása lebegett szemük előtt, ezen a látószögön át in­téztek és bíráltak el mindent. A haza volt tettük rugója, a lelkiismeret a vezetője: akik min­dent alárendeltek a nemzeti szem­pontoknak. Ezeknek a férfiaknak köszön­hetjük, hogy lázbeteg országunk — minden nyomorúsága és va­júdása mellett — túl van a krí­zisen és a rekonvalescencia utján halad. Ezek a férfiak hazafias alkotó munkájukkal rászolgáltak a munkaszünetre, a pihenésre. Emelt fővel, a becsülettel telje­sített munka jóleső tudatával térhetnek kerületükbe és számot adhatnak munkájukról. Voltak azonban, kik — fáj­dalom — megfeledkeztek mis­siójukról, megfeledkeztek a vá­lasztóiknak bőven adott Ígére­tekről és megfeledkeztek főleg arról, amivel ennek a sokat szen­vedett országnak és küzdő né­pének tartoznak. Akik nem fog­ták fel komolyan népképviselői tisztüket és a nemzetgyűlés há­zát olcsó cirkuszi mutatványok lokáljává alacsonyitották és szo­katlan hangot, piaci modort és vásári taglejtéseket vittek be a magyar népképviselet házába. Akiknek működése az utcának volt szánva. Akik tekintélyrom­bolásukkal és merész hangjuk­kal a bomlasztást szolgálták és a forradalmi rétegeknek bátor­ságot nyújtottak. Akik kerék­kötői voltak a nemzet konszo­lidációjának és huhogó kuvik- madarai a nehezen talpraálló országnak. Akik miatt gyakran szégyenkeznünk kellett, mert a Balkán martalócai kárörvendve mutattak a budapesti parlamentre. Akik egy uj szótárt teremtettek, melyet a konyhából is száműzni kellene. Ezek is mennek vakációra. Ezek is mennek nyári „munka­szünetire. „Pihenésre.“ Vájjon milyen lelkiismerettel lépnek ezek a választópolgárság elé? Vájjon hogyan fognak ezek nemzetgyü lési munkájukról beszámolni? Sáfárkodásukról számot adni? Az ország, a nemzet ítéljen fölöttük! Azonban a becsületes magyar honatyáknak a nemzet­gyűlés „szünete“ alatt is vannak kötelességei és kötelezettségei. A magyar népképviselők a szü­netet is az ország érdekében kell, hogy felhasználják. Kell, hogy kerületüket végigjárják, népük panaszairól és kívánsá­gairól tudomást szerezzenek, a sebeket megismerjék, a diagnó­zisí megállapítsák, a való élet ütőerén tartsák kezüket, hogy mindenkor tudják, mi fáj, hol és mi kell a magyar népnek. A Ház szünete, igaz, szünetet és pihenést jelent a honatyának, de kötelességet, lelkiismeretbeli kötelességet is. Mert a Ház szü­nete a népképviselőnek csak idő az erőgyűjtésre, a további harc­hoz, a küzdelem folytatásához, de egyszersmind idő ahhoz, hogy visszatekintsen a lefolyt képvi­selőházi ciklusra, saját munká­jára és működésére és annak szigorú, komoly elbírálására. Jöjjön hát a Ház szünete. Érezzék magukat jól a becsület­tel teljesített honatyai munka után honatyáink és használják fel pihenőidejüket is ennek a százszor szegény, eltiport ország érdekében, úgy, ahogy ezt fent, szerény keretben kifejtettük. h. nemzet óhaja ez, mely min­den honaíyát kötelez. (B. R.) Budapest, Julius 4 A nemzetgyűlés mai ülésén befe­jezte a választójogi javaslat 32 na­pos vitáját s megkezdte a tisztvise­lői fizetésrendezés tárgyalását. A be­ruházásokról és az adócsökkentésről, majd két kisebb kereskedelmi javas­lat kerül még a Ház elé. A nemzetgyűlés legkésőbb a jövő hét csütörtökén megkezdi 3 hónapos nyári szünetét. Nemzetgyűlés Féltizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint folytatták a vá­lasztójogi javaslat tárgyalását. A 183. szakasznál Farkas Tibor javaslatot terjeszt be, hogy a köz- tisztviselők megválasztásuk esetén nyugdijazandók vagy végelbánásban részesüljenek. Karaffidth Jenő javaslatot terjeszt be, hogy nyugállományba kell he­lyezni azt a képviselőt, aki nyugdí­jazását képviselőségének tartama alatt vagy azután kéri. Tamássy József javaslatot terjeszt be, hogy a képviselő-tisztviselő azt az illetményt kapja, ami őt abban az időben megilletné. Hegymegi-Kiss Pál veszedelmes­nek tartja, hogy a köztisztviselői kar­ból tömegesen kerülnének be a par­lamentbe. Rakovszky Iván belügyminiszter: Amig a tisztviselők nem dolgoznak, fizetést nem kaphatnak. De ha abbahagyják a munkájukat igényük van végkielégítésre vagy nyugdíjra. Kéri a javaslatot eredeti szövegében Tamássy József és Ka- raffiáth Jenő módosító indítványá­val elfogadni. A Ház ilyen éi telemben határoz. A 184— lö9. §-okat vita nélkül elfogadták. A 190., vagyis az utolsó szaka­szánál Ruky Endre előadó terjesztett be módosító inditványt. A nemzetgyűlés ilyen értelemben határoz. Rakovszky Iván belügyminiszter reflektál a tegnapi felszólalásokra. Elnök: A törvényjavaslat ezzel rész­leteiben is letárgyaltatott, a harmad­szori olvasásra a napirend során teszek jelentést. Éljenzés a jobboldalon, felkiáltá­sok a szocialistáknál: Éljen az álta­lános titkos választói jog. Szilágyi Lajos : A letárgyalt javas­latba ellenmondás csúszott be Szijj Bálint javaslatának elfogadásával: a 14. szakasznál kimondották, hogy csak a titkos választásoknál kötelező a szavazás. Kéri, hogy a választójogi bizottságot hívják össze és az ellent­mondást küszöböljék ki. Elnök jelenti, hogy más okból a választójogi bizottságot összehívta. Búd János pénzügyminiszter be­terjeszti a városok kölcsöneiről szóló törvényjavaslat>t. Walkó Lajos kereskedelmi minisz­ter beterjeszti a Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot. Szünet után Ividy Béla bejerjeszti a vadászati tilalmak szabályozásáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelen­tését. Napirend szerint következett a tisztviselői fizetésekről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Őrffy Imre előadó megállapítja, hogy a kormány minden felesleget erre a célra fordít. A beruházási programot illetőleg még részletes előterjesztést nem tehet, de általá­nosságban a beruházást az állami üzemek fejlesztésére, a termelés fo­kozására és a munkanélküliség eny­hítésére fordítják. Az adózást illetőleg a kincstári haszonrészesedést már most leszállítják és bizonyos kisebb lakásokat teljesen mentesítenek alóla. A jövedelmiadó szempontjából is lényeges enyhítések történnek. A forgalmiadóra vonatkozólag a bizott­ság az állatforgalmi adót is lecsök­kentette. Általában a forgalmiadót nem tekintjük végleges adónak, de teljesen kiküszöbölni nem lehet. A városok továbbra is megkapják a fél százalékos részesedést a forgalmi adóból. Kéri a javaslatok elfogadását. Szabó József: A tervbe vett adó- csökkentés főként a forgalmi adónál elenyészően kicsi. A vegzaturák to­vábbra is megmaradnak. Az adó­nemet kell eltörölni s helyette egy igazságos adót teremteni. A költ­ségvetésből kívánja igazolni, hogy a két százalékos forgalmi adóból többet vesz be az állam, mint a három százalékosból. A nemzetgyűlés elfogadta a választó- jogi törvényjavaslatot A pénzügyminiszter beterjesztette a városok kölesö­néről szóló törvényjavaslatot — A Ház megkezdte a tisztviselői fizetésrendezés tárgyalását — Csütörtökön kezdődik a Ház három hónapos szünete

Next

/
Thumbnails
Contents