Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-27 / 191. szám

Nagykanizsa, augusztus 26

Nagykanizsa r. t. város képviselőtestülete folyó hó 28-án, pénteken délután 4 órai kezdettel a városháza dísztermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatán a következő ügyek szerepelnek:

1. Zalavármegye alispánjának véghatározata a város 1925. évi „háztartás alap“ költségvetése tárgyában.

2. Legtöbb adót fizető városi képviselők 1926. évi névjegyzékének kiigazítása.

3. A városi vízvezetéknek a József főherceg-útra való kiterjesztése.

4. Házilag kezelt földekből 76'7 kát. holdnak feles művelésre való bérbeadása.

5. Herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalom prateri gazdaságának bérbevétele.

6. A városi kertészet áthelyezése, virágház építése és póthitel engedélyezése.

7. Városi zeneiskola szervezése és fenntartási költségeinek fedezése.

8. A városi alkalmazottak részére járó j előlegek megáilapitása és fedezése.

A nagyszakácsi „csoda“

A hivatalos vizsgálat eredménye — Mit mond az egyházi vizsgáló bizottság ?

Nagykanizsa, augusztus 26

Megírtuk, hogy a veszprémi egyházmegyei hatóság Hoss József dr. kaposvári apát-plébános vezetésével vizsgálóbizottságot küldött Nagy- szakacsiba, hogy egyházi szempontból az egész ügyet kivizsgálja és eredményét jegyzőkönyvben az egyházmegyei haiósággal közölje.

A bizottság a napokban terjesztette be hivatalos vizsgálatának jegyzőkönyvét, amely mindenben fedi Gazdag Ferenc nagykanizsai püspöki biztos régóta elfoglalt álláspontját.

A bizottság a következőket állapította meg:

A nagyszakácsi úgynevezett csodák kizárnak minden természetfölötti jelenséget. Az állítólagos csodák hire kivétel nélkül hazugságon vagy félrevezetésen alapszik, amit maguk a fanatikus vezetők is beismertek.

A községi biró nem némult meg.

Süket-némák nem gyógyultak meg, az állítólagos sánta — közönséges csaló volt, az akácfa pedig már jun.

21-ike előtt száradóban volt,

A kihallgatott tanuk által vallott látomások Szűz Máriáról, Jézusról, szenvedésének történetéről, a szent családról, Szent Józsefről stb. egészen egyéniek, feltűnően tarka változatuak, formailag méltatlanok a legszentebb személyekhez, sőt a kegyeleíes érzést élénken sértik.

A „látomások'1 szokatlanul gyakoriak s ugyanazoknál is tulválto- zatosak. Az úgynevezett „látók" teljesen érdemetlenek, sőt igen sok esetben méltatlanok ilyen látomásokhoz.

A látomások folyamán a látókban többnyire egyházellenes érzület fejlődik ki. Látomásaikhoz minden józan belátást kizáró módon csökönyösen ragaszkodnak és állítólagos észleleteiket az illetékes egyházi körök

elbírálása alól féltékenyen kivonják. Minden köteles alázatosság hijján kérkednek és a látomásokat feltűnően hajhásszák. A tömeges látogatók látomásaik folytán vallási kötelességeiket mindjobban elhanyagolják. A megjelenésekkel kapcsolatosan napnap után súlyos erkölcsellenes üzelmek léptek fel.

Mind a megállapított körülményekből folyik, hogy a látomásokban nem az isteni kegyelem nyilvánulásai vannak, hanem az emberi képzelődésnek vagy sajnálatos káprázatai, vagy kiszámított csalás.

Ily káprázatok előidézésére kiválóan alkalmasak a sátor scenikus berendezése, a látóérzékek mesterséges fárasztása hosszabb időn át, a napba, holdba nézetés, a hiányos étkezés, nyári hőség, hosszú úttól való erős kimerültség, a várakozástól felcsigázott idegek, az ájulások utánzási vágya, feltűnésre való törekvés, az ájultak többjének korábbi szervi hajlamossága és a náluk orvosilag megállapított idegbajok.

Mindezek a körülmények természetszerűen jobbára hisztériás nőknél váltják ki a nagyszakácsi jelenségek szokatlan beteges tüneteit.

A fentiek alapján a bizottság felhívja kötelességszerüen a katolikus közönséget, hogy a nagyszakácsi jelenéseknek hitelt ne adjon, azok hírét ne terjessze és a „jelenések“ helyét ne látogassa.

A hivatalos egyházi bizottság ezen ténymegállapítása után a „nagyszakácsi csoda“ végleg lekerül a napirendről.

— Halálos baleset. Mint gépetető volt alkalmazva Vasboldogasz- szonyfán Steier János cséplőgépjénél Ferencz Pál egervári fiatal, nős munkásember. Tegnap délelőtt Ferencz Pál az üzemben levő gépen félbeszakította az etetést, hogy a dob körül összegyűjtött szalmát eltakarítsa. Ekkor — eddig még kiderítetlen módon — félrelépett és a dobba esett, mely jobb lábát tőből leszakította, sőt hasrészeit is erősen szétroncsolta. A borzalmasan sérült embert kiszedték a gépből és feltették kocsira, hogy a közkórházba szállítsák, de alig indult meg Ferencczel a szekér, az rövid időn belül irtózatos kínok között meghalt. A szerencsétlen fiatalember és családja iránt mélységes részvét nyilvánul meg mindenfelé.

A VÉDI ŰZ WMÉB

Irta : Kempelen Béla (2)

[(Mutatvány szerzőnek „Általános zeneesztétika“ cimü készülő munkájából)

Mascagniból a Mozart, Verdi, Wagner stb. müveikben megnyilatkozó tömörséggel szemben valami még kiforratlan nyerserő érezhető ki; Puccini sokkal inkább eklektikusnak nevezhető, mint elődje. Szólamvezetési modora, a sűrűn szinkópáit középszólamok s a quint- és quart párhuzamoknak gyakori alkalmazása, melódia-floskulusai s egyéb egyéni sajátságai bármily ellentétben is álltak a nagy mesterektől reánk hagyott hagyományokkal, mégis felvillanyo- zólag hatottak a közönségre. Zenei hangokból összeelegyitett festőszinei mindig egyéni stílusát igazolják, akármi is légyen operáinak a tárgya. Amit nyújtani akar, nem adja be egyszerre nagy adagokban, hanem felaprózza; a közönség figyelmét épen csak addig a határig veszi igénybe, mig számíthat rá, hogy, azt összpontosítani is tudja; utána pazar zenekari színekkel festi alá a

következő számot, hogy uj erőre pihenőt adjon neki.

Mascagni és Puccini mellett különösen még egy harmadik modern zeneszerző, Leoncavallo említendő meg, mint az, uj iránynak számottevő képviselője. Ő is egyik kiváló harcosa a realisztikus drámai zeseirás- nak. Bajazzo 2 felvonásos drámája (1892) már előjátékában eltér az eddig szokásos úttól; a zene mellett énekkel és szavalatokkal is erőteljesebbé teszi benne a prológot. Valami csodás keveréke a realismusnak az idealizmussal. A dráma cselekménye hamisítatlan verizmusból szövődik, de zenéje már csak részben verista-zene: reális jellegű cselekmények nála idealizálva jelennek meg. Pucciniban még sok a zeneialáfestés; Leoncavallo már aprólékosságig kidolgozza; egyes részleteket forróbb lüktetésű melódiákba mélyít el. Mascagni még darabos, olykor nyers, kemény, csiszolatlan; Leoncavallo miniatűr-festészet szerint dolgozik. Amannak kezeiből még kisiklanak a széles, de igazi formákká még ki nem nemesedett dallamszövések; Leoncavallo nem al fresco módjára dolgozik, hanem a színeknek egész légióit sürüsiti össze egynéhány zenei taktusban.

A Mascagni—Puccini—Leoncavallo müveiben lefektetett uj operairány tehát közvetlenebb összhangban van a mai kor gyermekeinek lelki emo- cionalitásával, mint volt a nehézkes, mélységes hangörvényekkel telitett és melódiákkal túlterhelt Wagner- zene. És épen ebben a körülményben találja magyarázatát, hogy szinte egy csapásra megtalálta az utat az embereknek a szivéhez.

A hatalmas drámai erőtől duzzadó nagy német muzsikus, Wagner, tehát kezdett veszíteni népszerűségéből. Ami szenvedély van benne, szertelenségre tágult; az érzelmek túlságosan plasztikusan jutnak nála kifejezésre; drámái telítve vannak szigorú formalizmusokkal s a szenvedélyek szélesen felépített alapokra bazirozva. A modern embernek sokkal ziháltabb az idegrendszere, semhogy lelki feszültségével ezek a zenei terheltségek összhangban állanának. Kedélyvilága tele van izgal- galmakkal; mámor és exotikus erotika után vágyódik s hajlik a szen1925 augusztus 27.

NAPI HÍREK

NAPIREND |

Augusztus 27, csütörtök I

Római katolikus: K. sz. János Protes- f táns: Gebhárd. Izraelita: Elül hó 7. f Nap kel reggel 5 óra 11 perckor, ♦ nyugszik délután 6 óra 52 perckor. |

A Meteorológiai Intézet jelentése sze- f rint változékony, szeles, hűvös idő várható | kevés esővel, később javulás valószínű. 5

— Vargha Imre államtitkár Zalaegerszegen. Vargha Imre dr. pénzügyi államtitkár néhány napig Zalaegerszegen tartózkodott és meglátogatta Czobor Mátyás polgármestert.

— Zadravecz püspök Kaposvárott. Zadravecz István tábori püspök szeptember 12-én Kaposvárra érkezik, ahol részt vesz a Hősök temploma javára rendezendő hangversenyen.

— Keresztszentelés. Peczeli Lajos az Irsa-erdőben keresztet állíttatott fel a római országút mentén. A keresztet most szentelte fel SJo- janovits Jenő csesztregi plébános.

— Calasanti szent József napja. A piarista tanitórend ma ünnepli rendalapitójának, Calasanti szent Józsefnek névünnepét.

— A szinügyi bizottság javaslata a képviselőtestülethez. A

szinügyi bizottság a városháza kis tanácstermében ülést tartott, amelyen foglalkozott Asszonyi László színigazgató ismeretes beadványával. A bizottság hosszú vila után úgy határozott, hogy tekintettel az Asszonyi- társulat kulturális érdemeire, javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy vigalmiadó kedvezményt nyújtson a színtársulatnak, úgy mint azt annak idején Szombathely város tanácsa is tette a Bodonyi-társulatnak. Miután a vigalmiadó a bruttóbevétel 10%-a, a két és fél hónapos sziniidény alatt ez a kedvezmény majdnem megközelíti a húszmillió koronát, ami szintén egy jelentékeny segítség. Szubvenciót azonban a város jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett nem áll módjában nyújtani, bármennyire is szeretné a kultúra fejlesztését ily módon is előmozdítani.

= Schwarcz Dezső harisnyái a legjobbak.

timentalizmus felé. A hatalmas finálék hellyel-közzel feszültségbe hozzák ugyan idegeit, de utánuk mindjárt az alig hallható pianissimókra letom- pitott olvadékony melódiák után szomjuhozik, melyek túlságosan egészséges dallamok helyett misztikus, hisztérikus varázsu és idegbizsergető villogásukkal minden kontrasztjuk dacára közelebb állanak a való élethez, mint az álmok világában járó, gondolatait elszunnyasztó wagneri zeneköltészet.

Az operazenének jövendő útja és iránya ezzel a körülménnyel adva is van; a romantikus humanizmushoz való visszatérés. Ennek azonban még előfeltétele, hogy az idegek behatása alatt álló kedélyállapotunk előbb megedződjék az egészségesebb zenei szinhatások iránt. A még Puccininál vagy Leoncavallonál is modernebb zeneszerzők — lásd róluk a következő fejezetet — ugyan befullasztották a zenét a kavargó szin- és hangbacchanáliákba, de a chaotikus ködfoltok immár kezdenek széjjel foszlani s bár lassan, de azért észrevehetően halad az egészséges fejlődés utján, a — romanticizmus felé. (Vége>

9. A városi bor-, hus-, szeszfogyasztási- és pezsgőadó szabályrendelet megalkotása.

10. A városi közkórház részére Röntgen felszerelés beszerzése tárgyában jelentés.

11. A városi tanács jelentése a principálisvölgyi lecsapoló társulatnak adott rövidlejáratu kölcsönről.

12. Pénzintézeti Központtól felvett 1000 millió korona kölcsön visszafizetése határidejének meghosszabbítása.

13. A katonai kórház által elfoglalt területek vételárának fedezése.

14. Vérén Józsefné kérelme Sándor Ferenc ny. v. rendőr után felmerült temetési költségek kiutalása iránt.

15. A városi háztartás és egyéb alapok készpénzfeleslegeinek gyümölcsöző elhelyezése.

Úgy tudjuk, hogy ezen a közgyűlésen kerül tárgyalás alá Asszonyi László színigazgatónak 60 millió korona szubvenció iránt a városhoz intézett beadványa is.

Városi közgyűlés előtt

Napirenden a Városi Zeneiskola kérdése s a szin- iaazaatónak szubvenció iránti kerelme