Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-19 / 186. szám

1925 augusztus 20. ZALAI KOlWm 9 A drágaság letörése Megírtuk, hogy a népjóléti minisz­ter kezdeményezésére a Bethlen- kormány erőteljes mozgalmat indított a drágaság letörésére s hogy az egyes minisztériumok számadásokat eszközölnek, hogy a tisztességes polgári haszon beszámításával a kü­lönböző cikkeknek mi lenne a korona tényleges értékénék megfelelő ára. Most a statisztikai hivatal szintén számításokat végez ebben az irány­ban és utal arra, hogy a termelői és nagykereskedői indexszám csökke­nése ellenére sem mutatkozik olcsó- bodás a megélhetésben s a korona belföldi vásárló erejében nincs sem­miféle kedvező eltolódás, noha ennek most már feltétlenül mutatkozni kellene. Különösen a kenyér és a hús olcsóbbá tétele irányában indulnak meg erélyes lépések. A kalkulációk alapján megállapí­tott irány árakat közzéteszik majd a nagyközönség érdekében, ezenfelül pedig olcsókenyér-akció is lesz és a husértékesitést az állattenyésztő gaz­dák maguk akarják megszervezni, hogy a mészárosok áraival konku­ráljanak. A husdrágaság leküzdésére az a terv merült fel, hogy a tavalyi őszi helyzethez hasonlóan a gazdák a közvetitőkezek kikerülésével maguk szervezik meg az értékesítést és a fogyasztókat olyan húshoz juttatják, amelynek az ára arányban van a mai élő állat-árakkal. Lehetetlen helyzet, hogy pár hét leforgása alatt az összes húsárak jelentékenyen emelkedtek, noha jelenleg alig van állatkivitelünk s Ausztria épen csak legutóbb zárta le a sorompókat. Komolyan szóba kerül azonkívül az amerikai fagyasztott húsnak a beho­zatala is. Érdekes, hogy mig az álla n for­galmiadó bevétele csökkent a for­galmiadó leszállítása óta,' addig a hivatalos szervek megállapították, hogy a cikkek árában nem mutat­kozik olcsóbbodás és a forgalmiadó különbözet valahogyan titokzatos mó­don eltűnik. Ugyanis eddig úgy »volt, hogy aki nem vallomás alapján, hanem pontosan a könyvelés alapján rótta le az adót, az többé-kevésbbé kere­sett valamit a forgalmiadón. A mos­tani szisztéma szerint a gyáros és a nagykereskedő is kereshet a for­galmiadón, amig a tényleges for­galmiadó a kincstárhoz, jut. így azután eltűnik a forgalmiadó kü­lönbözet, pedig sok kéznél már az egy százalékos csökkentésnek is kel­lene olcsóbbodást előidézni. Sok helyen a forgalmiadót nem külön számítják fel, hanem a cikkek árá­ban tudják be és az árakat felfelé kerekítik ki. Felmerült az uzsóratörvény szigorú alkalmazásának a gondolata is. Itt azonban a vélemények már eltérők. Mert nem is annyira a uzsoratör­vény alkalmazása volna az első do­log, hanem az, hogy helyesebb ka­matpolitikáról gondoskodás történjék. Hogy az a pénz, amelyet a Nemzeti Bank folyósít, lehetőleg közvetlenül jutna el azokhoz, akik fuldokolnak kötelezettségeik terhe alatt. A helyes kamafpolitika és az uzsoratörvénynek az állam által megvont határokon tu! való alkal­mazása együttesen javíthatnának a mostani helyzeten. Népünnepély! veszedelmek Foí’ditöü világ a szabad szinpadon — Csókvásár a gázsik javára — Távirati­lag biztosítva a kedvező időjárás Nagykanizsa, augusztus 19 Egészen más lesz ma délután és este az a népünnepély, melyet Asz- szonyi színtársulata rendez a Sugár­úti sétakertben, mint a minő szóra­kozásokat nyújtani szoktak a rend­szerinti népünnepélyek. — Nemcsak azért más, mert hiszen egy hatalmas szinészgárda működik benne közre, de azért is el fog ütni a hasonló ünnepélyektől, mert egy egész csomó olyan ember töri a fejét a legkülön­bözőbb szórakozási alkalmaknak ki­találásán, kiknek élethivatásukat ké­pezi a leleményesség és ötletesség. Hogy mi minden van készülőben mára, ezt hétszeres lakat alatt őrzi a rendezőség s nem adott ki kom­münikét sem róla, minőt a színházi műsorra nézve közölni szokott. Ez is bizonyítja, hogy Cbupa meglepe­tésre készül s valami szenzációs eseményt tartogat a közönség szá­mára. Az igazgatói irodában egy alkal­mas pillanatban mégis sikerült bele­tekintenünk abba a féltékenyen őr­zött jegyzékbe, mely a kabarék köz­reműködőinek neveit tartalmazza. Ha esetleg vétünk is az illendőségnek szigorú törvényei ellen, mégis közöl­jük a névsort. Közreműködnek : Mar- czinka Vica, Szömörkényi Franciska, Hermann Manci, Sándor Julia, Pléh Manci, Málnaffy Otty, Kozma Ica, Bakos Melinda, Páger Antal, Rónai Imre, Danis Jenő, Autók Ferenc, Váry-Szabó Géza, D’Angelo Dante, Erdélyi Jenő, Koháry Pál, Rónai Béla, Rónai Gyula, ifj. Asszonyi László, Irányi Sándor, Ütő Endre, Bágyoni- Szabó Endre és Somogyi Ferenc. Tehát nemcsak hivatásos színészek, hanem több tagja a műkedvelő vi­lágnak is. A műsort a titkár minden Ígéret dacára sem bocsátotta rendelkezé­sünkre. Rossz kritikával is hiába fenyegettük meg. — A „Zalai Közlöny“ nem irhát rossz kritikát, — mondotta — mert amit ir, az mind igaz, ami pedig igaz, nem lehet rossz. (Minő szerencse, hogy ezt az elismerést nem a szín­ház tagjai előtt mondta.) Nem volt mit tennünk, meg kel­lett nyugodnunk a titkárnak ezen érve előtt. Arra a kérdésünkre sem volt hajlandó választ adni, hogy eny- nyi sok szereplő miket fog előadni ? Tréfára fogta a dolgot: — Marczinka Vica drámai hősnő szerepet fog játszani, Sándor Julia szubreít lesz, Páger Antal mint jel- Iemszinész fog bemutatkozni, Bakos Melinda a Tosca nagy áriáját énekli, Danis tánckomikus-szerepben lép fel, Málnaffy Otty balettet fog lejteni... — Elég, épen elég! . . . — kiáltot­tam fel. — Ez még mind semmi! Az ösz- szes nők virágokat, levelezőlapokat, csókokat fognak árulni gázsijuk ja­vára. A csókokra szóló utalványok a pénztárnál válthatók meg és sze­mélyre szólnak. A lista már készen van s a jegyeket is már kinyomat- tatta a direkció. Vannak fehér, rózsa­színű és vörös szinü jegyek. Fenn az illető nőnek a neve, kinél be­válthatók . . . Kétkedve néztem a titkárra. — A titkár ur lóvá akar tenni — szóltam rá. — Nem, nem, majd meglátja . . . Amilyen vidám a hangulat az irodá­ban, meg csakugyan beváltja ígéretét. Akkor lesz aztán csak igazi — kabaré . . . Mephisto Az egészség védelme Nap-nap mellett olvasunk az új­ságunkban a magyar faj kimerülésé­ről s a nép betegségek pusztításai­ról. Több-kevesebb jószándékkal naponta félreveri valaki a haran­gokat, meghordozza a véres kardot Csonkamagyarország határain belül azzal a kiáltással, hogy elpusztul a magyar nemzet, ha nem sikerül a születések számát szaporítanunk, a gyermek és csecsemő halandóság arányát csökkentettünk s az emberi élettartamot meghosszabbítanunk. Bármennyire igazuk is van ezek­nek a felszólalásoknak és bármeny­nyire nemes forrásból fakadjon is az a hazafias elkeseredés, amellyel a kérdést tárgyalják, mindez a felbuz­dulás szalmaláng és görögtüz, ha nem mutálunk rá az eszközökre is, melyekkel a harcot megvívhatjuk, a bajt leküzdhetjük. A legnagyobb hiba az, hogy nálunk csaknem mindenki a betegség szempontjából tárgyalja közegészségügyünk hanyatlását. Kór­házat sürgetnek, a meglévő kórhá­zak kibővítését s az orvosi győgyitó- szolgálat megszervezését. Kétség­kívül, mindezekre szükség van: semmiféle társadalom sem nélkülöz­heti azt a munkaerőt, amelyet a könnyűszerrel meggyógyítható bete­gek jelentenek. Emberies érzésektől eltekintve tehát anyagi érdekek is követelik a betegekkel való foglalko­zást és munkaerejük helyreállítását. Mennyivel nagyobb anyagi érdek fűződik azonban ahhoz, hogy az egészséges ember meg ne beteged­jék és mennyivel magasabb erkölcsi érték az egészséges ember egészsé­gének megvédése 1 Utóvégre az em­berek túlnyomó többsége, ha nem is orvosi értelemben, de szó köznapi értelmében egészséges, megkövetel­hetik tehát, hogy ezt a kérdést is a többség szempontjából tárgyalják. Ezenfelül az is kétségtelen, hogy a beteg egészségének helyreállítása nem csak költséges és hosszadalmas, hanem sokszor bizonytalan folyamat is, mig az egészség megvédése, a károk kiküszöbölése, biztos sikerrel kecsegtet. Végül szem előtt kell tar­tanunk azt is, hogy az egészség megvédése: a megelőzés aránylag igen olcsó eszközökkel mehet végbe és elkerülhetővé teszi a munkaerő­ben, korai elhalálozásban rejlő nem­zetgazdasági károkat. Miért olcsó a megelőzés? Nem azért, mert a megelőzés céljait szol­gáló közegészségügyi berendezések nem drágábbak a gyógyitóintézetek- nél, hanem azért, mert külön intéz­mények nélkül is lehetséges meg­előzés, ha az egyes egyéneket meg­tanítjuk arra, hogy miként lehet a fennforgó viszonyok között egészsé­gesen élni, hogyan lehet a rossz lakás hátrányait ellensúlyozni s ugyanazért |a pénzért változatosabb és táplálóbb étkezéshez jutni. Az egészség védelme épen úgy a kul­túra, a művelődés kérdése, mint a gazdasági haladás és a többtermelés. Erre a kulturmunkára kell össze­fognia minden magyar tényezőnek. Ha megvalósítanék a nagy Szé­chenyi álmát: a kiművelt emberiség sokaságát, nemcsak gazdag és ha­talmas lenne a magyar, hanem — egészséges is. Dr. V. J. A balatoni bajnokság Ma, Szent István ünnepén rendezi a MUE a Balatont átúszó bajnok­ságot a Balatoni Társaság országos elnöke Wlasics Tibor báró védnök­sége mellett, Balatonfüred—Siófok között 12 és fél kilóméteres távon. A verseny az idén sokkal sike- sebbnek Ígérkezik, mivel a tavalyi hat indulóval szemben ezidén 11-en veszik fel a küzdelmet. Ezúttal a nagy versenyben hét hölgy is starthoz áll. Nevezetesen Irsay Kató, Albecker Nelly, Ulbing Gizi, Belházy Bimbi, Belházy Dundi, Filics Elza és Pető Piroska. A férfiak között Matyasovszky J., Vutskits György, Lelövi Károly dr., Almdssy Béla (Balatonfüred), Buzásy Károly (Keszthely), Kieselbach Gyula és Ic%ey Rezső. A verseny favoriíjai Vutskits György, Matyasovszky és Labori, a hölgyek közül pedig Irsey Kató és Albecker Nelly. A versenyre tiszteletdijat ajánlott fel Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, Wlasics Tibor báró és Füzeséry Zoltán dr. a MUE elnöke. Indulás csütörtökön reggel 9órakor. Az első úszók kedvező idő esetén délután fél 2—2 órakor érkeznek Siófokra, kevésbé kedvező idő esetén fél 3—3 óra között.

Next

/
Thumbnails
Contents