Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-08-19 / 186. szám
1925 augusztus 20. ZALAI KOlWm 9 A drágaság letörése Megírtuk, hogy a népjóléti miniszter kezdeményezésére a Bethlen- kormány erőteljes mozgalmat indított a drágaság letörésére s hogy az egyes minisztériumok számadásokat eszközölnek, hogy a tisztességes polgári haszon beszámításával a különböző cikkeknek mi lenne a korona tényleges értékénék megfelelő ára. Most a statisztikai hivatal szintén számításokat végez ebben az irányban és utal arra, hogy a termelői és nagykereskedői indexszám csökkenése ellenére sem mutatkozik olcsó- bodás a megélhetésben s a korona belföldi vásárló erejében nincs semmiféle kedvező eltolódás, noha ennek most már feltétlenül mutatkozni kellene. Különösen a kenyér és a hús olcsóbbá tétele irányában indulnak meg erélyes lépések. A kalkulációk alapján megállapított irány árakat közzéteszik majd a nagyközönség érdekében, ezenfelül pedig olcsókenyér-akció is lesz és a husértékesitést az állattenyésztő gazdák maguk akarják megszervezni, hogy a mészárosok áraival konkuráljanak. A husdrágaság leküzdésére az a terv merült fel, hogy a tavalyi őszi helyzethez hasonlóan a gazdák a közvetitőkezek kikerülésével maguk szervezik meg az értékesítést és a fogyasztókat olyan húshoz juttatják, amelynek az ára arányban van a mai élő állat-árakkal. Lehetetlen helyzet, hogy pár hét leforgása alatt az összes húsárak jelentékenyen emelkedtek, noha jelenleg alig van állatkivitelünk s Ausztria épen csak legutóbb zárta le a sorompókat. Komolyan szóba kerül azonkívül az amerikai fagyasztott húsnak a behozatala is. Érdekes, hogy mig az álla n forgalmiadó bevétele csökkent a forgalmiadó leszállítása óta,' addig a hivatalos szervek megállapították, hogy a cikkek árában nem mutatkozik olcsóbbodás és a forgalmiadó különbözet valahogyan titokzatos módon eltűnik. Ugyanis eddig úgy »volt, hogy aki nem vallomás alapján, hanem pontosan a könyvelés alapján rótta le az adót, az többé-kevésbbé keresett valamit a forgalmiadón. A mostani szisztéma szerint a gyáros és a nagykereskedő is kereshet a forgalmiadón, amig a tényleges forgalmiadó a kincstárhoz, jut. így azután eltűnik a forgalmiadó különbözet, pedig sok kéznél már az egy százalékos csökkentésnek is kellene olcsóbbodást előidézni. Sok helyen a forgalmiadót nem külön számítják fel, hanem a cikkek árában tudják be és az árakat felfelé kerekítik ki. Felmerült az uzsóratörvény szigorú alkalmazásának a gondolata is. Itt azonban a vélemények már eltérők. Mert nem is annyira a uzsoratörvény alkalmazása volna az első dolog, hanem az, hogy helyesebb kamatpolitikáról gondoskodás történjék. Hogy az a pénz, amelyet a Nemzeti Bank folyósít, lehetőleg közvetlenül jutna el azokhoz, akik fuldokolnak kötelezettségeik terhe alatt. A helyes kamafpolitika és az uzsoratörvénynek az állam által megvont határokon tu! való alkalmazása együttesen javíthatnának a mostani helyzeten. Népünnepély! veszedelmek Foí’ditöü világ a szabad szinpadon — Csókvásár a gázsik javára — Táviratilag biztosítva a kedvező időjárás Nagykanizsa, augusztus 19 Egészen más lesz ma délután és este az a népünnepély, melyet Asz- szonyi színtársulata rendez a Sugárúti sétakertben, mint a minő szórakozásokat nyújtani szoktak a rendszerinti népünnepélyek. — Nemcsak azért más, mert hiszen egy hatalmas szinészgárda működik benne közre, de azért is el fog ütni a hasonló ünnepélyektől, mert egy egész csomó olyan ember töri a fejét a legkülönbözőbb szórakozási alkalmaknak kitalálásán, kiknek élethivatásukat képezi a leleményesség és ötletesség. Hogy mi minden van készülőben mára, ezt hétszeres lakat alatt őrzi a rendezőség s nem adott ki kommünikét sem róla, minőt a színházi műsorra nézve közölni szokott. Ez is bizonyítja, hogy Cbupa meglepetésre készül s valami szenzációs eseményt tartogat a közönség számára. Az igazgatói irodában egy alkalmas pillanatban mégis sikerült beletekintenünk abba a féltékenyen őrzött jegyzékbe, mely a kabarék közreműködőinek neveit tartalmazza. Ha esetleg vétünk is az illendőségnek szigorú törvényei ellen, mégis közöljük a névsort. Közreműködnek : Mar- czinka Vica, Szömörkényi Franciska, Hermann Manci, Sándor Julia, Pléh Manci, Málnaffy Otty, Kozma Ica, Bakos Melinda, Páger Antal, Rónai Imre, Danis Jenő, Autók Ferenc, Váry-Szabó Géza, D’Angelo Dante, Erdélyi Jenő, Koháry Pál, Rónai Béla, Rónai Gyula, ifj. Asszonyi László, Irányi Sándor, Ütő Endre, Bágyoni- Szabó Endre és Somogyi Ferenc. Tehát nemcsak hivatásos színészek, hanem több tagja a műkedvelő világnak is. A műsort a titkár minden Ígéret dacára sem bocsátotta rendelkezésünkre. Rossz kritikával is hiába fenyegettük meg. — A „Zalai Közlöny“ nem irhát rossz kritikát, — mondotta — mert amit ir, az mind igaz, ami pedig igaz, nem lehet rossz. (Minő szerencse, hogy ezt az elismerést nem a színház tagjai előtt mondta.) Nem volt mit tennünk, meg kellett nyugodnunk a titkárnak ezen érve előtt. Arra a kérdésünkre sem volt hajlandó választ adni, hogy eny- nyi sok szereplő miket fog előadni ? Tréfára fogta a dolgot: — Marczinka Vica drámai hősnő szerepet fog játszani, Sándor Julia szubreít lesz, Páger Antal mint jel- Iemszinész fog bemutatkozni, Bakos Melinda a Tosca nagy áriáját énekli, Danis tánckomikus-szerepben lép fel, Málnaffy Otty balettet fog lejteni... — Elég, épen elég! . . . — kiáltottam fel. — Ez még mind semmi! Az ösz- szes nők virágokat, levelezőlapokat, csókokat fognak árulni gázsijuk javára. A csókokra szóló utalványok a pénztárnál válthatók meg és személyre szólnak. A lista már készen van s a jegyeket is már kinyomat- tatta a direkció. Vannak fehér, rózsaszínű és vörös szinü jegyek. Fenn az illető nőnek a neve, kinél beválthatók . . . Kétkedve néztem a titkárra. — A titkár ur lóvá akar tenni — szóltam rá. — Nem, nem, majd meglátja . . . Amilyen vidám a hangulat az irodában, meg csakugyan beváltja ígéretét. Akkor lesz aztán csak igazi — kabaré . . . Mephisto Az egészség védelme Nap-nap mellett olvasunk az újságunkban a magyar faj kimerüléséről s a nép betegségek pusztításairól. Több-kevesebb jószándékkal naponta félreveri valaki a harangokat, meghordozza a véres kardot Csonkamagyarország határain belül azzal a kiáltással, hogy elpusztul a magyar nemzet, ha nem sikerül a születések számát szaporítanunk, a gyermek és csecsemő halandóság arányát csökkentettünk s az emberi élettartamot meghosszabbítanunk. Bármennyire igazuk is van ezeknek a felszólalásoknak és bármenynyire nemes forrásból fakadjon is az a hazafias elkeseredés, amellyel a kérdést tárgyalják, mindez a felbuzdulás szalmaláng és görögtüz, ha nem mutálunk rá az eszközökre is, melyekkel a harcot megvívhatjuk, a bajt leküzdhetjük. A legnagyobb hiba az, hogy nálunk csaknem mindenki a betegség szempontjából tárgyalja közegészségügyünk hanyatlását. Kórházat sürgetnek, a meglévő kórházak kibővítését s az orvosi győgyitó- szolgálat megszervezését. Kétségkívül, mindezekre szükség van: semmiféle társadalom sem nélkülözheti azt a munkaerőt, amelyet a könnyűszerrel meggyógyítható betegek jelentenek. Emberies érzésektől eltekintve tehát anyagi érdekek is követelik a betegekkel való foglalkozást és munkaerejük helyreállítását. Mennyivel nagyobb anyagi érdek fűződik azonban ahhoz, hogy az egészséges ember meg ne betegedjék és mennyivel magasabb erkölcsi érték az egészséges ember egészségének megvédése 1 Utóvégre az emberek túlnyomó többsége, ha nem is orvosi értelemben, de szó köznapi értelmében egészséges, megkövetelhetik tehát, hogy ezt a kérdést is a többség szempontjából tárgyalják. Ezenfelül az is kétségtelen, hogy a beteg egészségének helyreállítása nem csak költséges és hosszadalmas, hanem sokszor bizonytalan folyamat is, mig az egészség megvédése, a károk kiküszöbölése, biztos sikerrel kecsegtet. Végül szem előtt kell tartanunk azt is, hogy az egészség megvédése: a megelőzés aránylag igen olcsó eszközökkel mehet végbe és elkerülhetővé teszi a munkaerőben, korai elhalálozásban rejlő nemzetgazdasági károkat. Miért olcsó a megelőzés? Nem azért, mert a megelőzés céljait szolgáló közegészségügyi berendezések nem drágábbak a gyógyitóintézetek- nél, hanem azért, mert külön intézmények nélkül is lehetséges megelőzés, ha az egyes egyéneket megtanítjuk arra, hogy miként lehet a fennforgó viszonyok között egészségesen élni, hogyan lehet a rossz lakás hátrányait ellensúlyozni s ugyanazért |a pénzért változatosabb és táplálóbb étkezéshez jutni. Az egészség védelme épen úgy a kultúra, a művelődés kérdése, mint a gazdasági haladás és a többtermelés. Erre a kulturmunkára kell összefognia minden magyar tényezőnek. Ha megvalósítanék a nagy Széchenyi álmát: a kiművelt emberiség sokaságát, nemcsak gazdag és hatalmas lenne a magyar, hanem — egészséges is. Dr. V. J. A balatoni bajnokság Ma, Szent István ünnepén rendezi a MUE a Balatont átúszó bajnokságot a Balatoni Társaság országos elnöke Wlasics Tibor báró védnöksége mellett, Balatonfüred—Siófok között 12 és fél kilóméteres távon. A verseny az idén sokkal sike- sebbnek Ígérkezik, mivel a tavalyi hat indulóval szemben ezidén 11-en veszik fel a küzdelmet. Ezúttal a nagy versenyben hét hölgy is starthoz áll. Nevezetesen Irsay Kató, Albecker Nelly, Ulbing Gizi, Belházy Bimbi, Belházy Dundi, Filics Elza és Pető Piroska. A férfiak között Matyasovszky J., Vutskits György, Lelövi Károly dr., Almdssy Béla (Balatonfüred), Buzásy Károly (Keszthely), Kieselbach Gyula és Ic%ey Rezső. A verseny favoriíjai Vutskits György, Matyasovszky és Labori, a hölgyek közül pedig Irsey Kató és Albecker Nelly. A versenyre tiszteletdijat ajánlott fel Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, Wlasics Tibor báró és Füzeséry Zoltán dr. a MUE elnöke. Indulás csütörtökön reggel 9órakor. Az első úszók kedvező idő esetén délután fél 2—2 órakor érkeznek Siófokra, kevésbé kedvező idő esetén fél 3—3 óra között.
