Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-08-18 / 185. szám
IÄLÄI KÖZLÖNY 1925 augusztus 19. _JÖ _______________ termésüket. Há ny kézen megy át az áru és milyen ártöbbletek mutatkoznak egyeseknél. A Kereskedelmi és Iparkamarák értekezlete előkészítője annak a miniszteriális értekezletnek, amelyet a kereskedelmi és népjóléti miniszterek a miniszter- tanács határozata alapján fognak egybehívni. kOlfőldi hírek Kálmán Imre uj operetteje. Bécsi tudósitónk jelenti : Kálmán Imre Ischlben elkészült uj operette- jével, amelynek szövegét ismét Bram- mer és ’Qrünwald Írták Savoir Alfréd párisi Írónak Bécsben és Budapesten is nagy sikerrel játszott A nagyhercegnő és a szobapincér cimü vigjátékából. Az uj Kálmán-operette bemutatója decemberben lesz, egyelőre azonban bizonytalan, hogy hol. Ha Marischka megtartja a Theater an der Wient, úgy a premier ebben a színházban lesz. Ha nem, akkor valószínűleg a Bürger-Theater fogja szinrehozni. A másik Bécsben élő magyar operette-fejedelem, Lehár Ferenc, miként ismeretes, szintén elkészült Paganinijével, amelyet a Johann Strauss-Theater fog decemberben bemutatni Tauber Richarddal és Korssdry Emmyvel a főszerepekben. A német-orosz szerződés. Moszkvai jelentés szerint a német-orosz kereskedelmi szerződésről folyó tárgyalások döntő stádiumba jutottak. A kereskedelmi szerződés megkötését a legközelebbi napokban várják. Brland genfi útja. Párisi szikratávirat szerint Briand szeptember elején utazik el Genfbe, hogy Francia- országot a Népszövetségi Tanács megnyitó ülésén képviselje. Egy havi közigazgatás Az alispán jelentése a múlt hó állapotáról Bödy Zoltán vármegyei alispán a napokban adta ki jelentését az elmúlt hónap közigazgatásáról, a vármegyei állapotokról. A jelentésből megtudjuk, hogy július havában Zalavármegyében ösz- szesen tizennyolc tüzeset fordult elő. Ezek közül öt esetben villámcsapás, három esetben gyermekjáték, öt esetben gondatlanság, két esetben pedig gyújtogatás okozta a tüzet. A többi tűz oka ismeretlen. A tüzesetek által okozott kár hozzávetőleg 554 millió papirkorona, amelyből biztosítás utján kb. 155 millió papirkorona térül meg. A csendőrség Zalavármegyében az elmúlt julius hó folyamán 275 esetben nyomozott és 269 esetet kiderített, 264 tettest feljelentett, 30-at elővezetett. A kihágdsi esetek száma észrevehetően emelkedett júliusban. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó kihágás», esetek 29 esetben fordultak elő. A közigazgatási hatóságok elé tartozó 1023 kiderített esetből kifolyólag 1499 tettest feljelentett, kettőt elővezettek. Az állategészségügy julius havában is kedvezőtlen maradt. Ragadós száj- és körömfájás 36 községben lépett fel. Lépfene 3, veszettség 3, hólyagos kiütés 1, sertésorbánc 6 és sertésvész 21 községben fordult elő. Borzalmas taifun Japánban. Tokióból jelentik: Borzalmas erejű taifun pusztított Japán déli részén, amely Oszaka, Kioto és Kobe városokban óriási pusztítást vitt végbe. Közelebbi részletek azonban még hiányoznak. A városi zeneiskola kérdéséhez — Levél a szerkesztőhöz — Nagykanizsa, augusztus 18 A „Zalai Közlöny“ hasábjain már több figyelemre méltó hozzászólás történt a Nagykanizsán létesiténdő Városi Zeneiskola szervezetéhez Nem tudom, hogy mennyire haladt előre ennek az uj iskolának előkészítése, annyi azonban bizonyos, hogy az idő eíőhaladottsága egyre jobban előtérbe tolja a kérdést. Már csak néhány hét választ el bennünket a tanév megnyitásától s ha a zeneiskola pontosan szeptember elején nem is kezdi meg működését, vele sokáig még sem lehet várni s legkésőbb október elején okvetlen meg kell kezdenie működését. Az előmunkálatok tehát meglehetősen sürgősek. Nézetem szerint az iskola alapját mindjárt kezdetben úgy kell megvetni, hogy az kiindulási pontja lehessen későbbi fejlődésének. Hosz- szas bevezetés nélkül legyen szabad e tekintetben nekem is elmondanom szerény véleményemet. A zeneiskolának mindjárt eleinte legalább két tanfolyamból kell állania. Egy előkészítő s egy akadémiai tanfolyamból. Ez az előkészítő tanfolyam éneknél 1, zongoránál 3 s hegedűnél 4—4 évig tart. Ez utóbbinál a kötelező melléktárgyakra már nagy súlyt kell fektetni. Ide tartoznak a szoros értelemben vett zeneelméleten kívül a költészettan, a zene- történet s a zeneesztétika. Az általános zeneelméletnek, a magyar zene elméletének, az egyetemes zenetörténetnek s a zeneesztétikának tananyaga precizirozva van az Országos m. kir. Zeneművészeti Főiskola tanulmányi szabályzatában. Sokkal nehezebb azonban ezeknek a tárgyaknak beállítása egy újonnan létesítendő zeneiskolába. Mert például az egyetemes zenetörténet kötelező az énektanszak I. és II. akadémiai s a többi összes akadémiai tanszakok II. és III. osztályú növendékeire ; a zeneesztétika az akadémiai tanszakok utolsó osztályú növendékeire nézve. Egészen biztosra vehető, hogy kezdetben is több növendéke lesz az akadémiai tanszak II. és III. osztályainak is. Sőt, valószínűleg a IV. tanfolyamra is felvehetők lesznek növendékek. A nehézség csak ott van, hogy legtöbbjüknél hiányozni fog az előirt elméleti képzettség, tehát valami módot kell találni arra, hogy azt pótolhassák. Mert például hogyan lehet majd a zeneesztétikában beszélni mondjuk a monódiáról, a polifóniáról vagy az abszolút zenéről, ha az illető még nincs tisztában az ellenponttannal s a formatannal, mondjuk például a hangzati figurációkkal vagy épen a kromatikával. Itt tehát valami kisegítő módot kell kitalálni s valami uton-módon lépést tartani az eddig elmaradt ismereteknek, alapvető fogalmaknak pótlására. A magam részéről én sem tartom még kivihetőnek sem, hogy ezeket az elméleti tárgyakat az iskolához kinevezett tanárok adják elő. Azokat csak óraadó megbízott előadók taníthatják, mert amazoknak nem telik ki az idejükből, hogy ezt megtehessék. Haladni pedig kell és pedig kezdetben gyorsabb tempóban mindaddig, mig belé nem zökken az iskola a rendes kerékvágásba. Itt elmulaszNe bántsa senki a falut Irta: NAGY LAJOS Gyerekkoromnak édes otthona Jó magyar falu, üdvözöllek én! Fáj, hogy amit irántad érezek: Dicséretedre lantom oly szegény. Úgy itt hagynám a város vad zaját, Hol a szív romlott s a külszin hazug — 5 mennék muskátlis házikók közé... — Ne bántsa senki a falut! Boldog gyerekkori... Szivdrványszinek RajzóIgatjdk elémbe képedet; Óh mért nem hozza vissza az Idő, Mit gyerekszivem akkor érezeit!... Ártatlan álmok ringó bölcsején A lelkem oly édesdeden aludt!... Ne bántsa e szent álmok tűzhelyét, Ne bántsa senki a falut! Homályos szemmel néztem szerteszét Nagy dlmodások szent Hóreb-hegyén; Hűtlenségemet a falu iráni Azóta annyiszor megszenvedém! Lelkem lidérctüzek után futott S tövissel nőtt be a diadalut; A vándorlásban erőm megtörött — Ne bántsa senki a falut! Engem a város megváltoztatott S a falu megmaradt annak, mi volt; Régi alapján áll az ősi ház Csak uj cégért kapott a régi bolt. Népe most is reménnyel várja még A fecskét, gólyát, a vándor darut Munkás tavaszok madárseregét... Ne bántsa senki a falut! Becsült előttem a paraszti nép Ki minden jóért s nemesért hévül, Aki a béke boldog idejét 1 Munkában tölti rendületlenül S magyarhoz méltóan fegyvert ragad Mikor a föld, a haza bajbajut, Vérrel áldozván veríték helyett... Ne bántsa senki a falut! Nem zengek én dicsérő éneket Egy ezredéves néperény előtt; A telkemből utálom magam is A szolgamőd’ hízelgő verselőt; Csupán felrázom szendergésiből Kinek a vére tejként megaludt S kicsinylöen néz el a nép felett... Ne bántsa senki a falut! Paródia Irta : Subics Lajos (2) — Nos urak, ki látott már ilyen karriert! Boronkay Dénes, az egykori kisvárosi napidijas, vármegyénk főispánja 1... Így szól a város polgármestere asztaltársaihoz, kik vele együtt vacsora utáni fröccseiket fogyasztják a város notabilitásai számára fenntartott törzsasztalnál. Majd igy folytatja: — Én már annak idején felfedeztem abban az emberben sok olyan tulajdonságot, melyek társai fölé emelték! (Itt közbeszól egy benső, rejtélyes valaki: a lelkiismeret: De ugy-e azért mégis elbocsátottad Őt éppen ezen tulajdonságokra hivatkozva ? 1 Házadból mégis kiűzted egy alkalommal ezekkel a szavak- I kai: „Nem tűröm, hogy leányom körül haszontalan emberek ólálkodjanak 1“) Ezután az egyik idősebb korú tanácsos veszi át a szót: — Mindig tanult, mindig törte a fejét. Teljesen visszavonult, sajátságos és különc életet élt, az újságokat csakúgy falta! Arcának erélyes vonásai, szemeiben lobogó tűz, aránytalanul magas homloka s azon végighúzódó korai redők már akkor megsejtették velem: Ez az ember nagy dolgokra képes és nagy tettekre van hivatva! (A belső hang itt is közbeszól: Hát akkor ahelyett, hogy e nagy tettek előkészítésében segítségére lettél volna, — miért üldözted folyton és miért áskálódtál ellene ?!...) És igy tovább. Az asztaltársaság minden tagjának van egy-egy megjegyzése, mely egyformán elismerőleg szól az egykori napidijas érdemeiről s fenomális képességeiről. Ez este nem is beszéltek másról. Csoda-e? Hiszen itt egy megdöbbentő kérdésre adta meg az élet a szokatlan, szenzációt keltő választ: Egy városi napidijasból is lehet idővel főispán!... Nem igaz, hogy a főispánokat már csecsemő korukban kandidálják e méltóságra!... Talán kitalálja az olvasó, hogy a l nap hőse azonos azzal a vándorral, kit történetünk elején bőrigázva láttunk az országúton. Ugy-e hihetetlen?! Node nem történtek-e az életben már különb csodák is! * * * Ne higyjük ám azonban azt, hogy Boronkay Dénes a sors és szerencse szeszélye folytán csak úgy — köny- nyedén — pottyant bele a főispáni zsöllyébe ! Sokat küzdött és nagy utat tett meg, mig eljutott odáig. Vasakaratán kívül lángelméje volt az, ami a föld porából a magasba röpítette. Mikor elért vágyainak az utolsó pontjához s kezében volt a kormány kinevező levele, titokban felkereste Katinkát, aki még aznap lehúzta ujjáról a nem szívesen — szülei akaratára — viselt gyűrűt. S ezen az estén a polgármester igy mutatta be vendégeinek egykori napidijasát: — Hölgyeim és Uraim! A sors abban a szerencsében részesített, hogy saját házamnál bemutathatom Önöknek szeretett főispánunkat, az én kedves barátomat és — leendőbeli vömet!... (Vége)