Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-08-16 / 184. szám
mond dr.-t, P. Bakoss Ágoston kis- kanizsai lelkész a nemzeti hadsereget s annak jelenlevő képviselőjét, vitéz Horváth Gyula ezredes, állomásparancsnokot, Plander György Bogenrieder Frigyest s végül Kar- lovits József a hölgyeket köszöntötték fel. Késő délután volt, mikor a társaság szétoszlani kezdett. Az ünnepélyen többek között ott voltak: Sabján Gyula dr. polgár- mester, vitéz Horváth Gyula ezredes, állomásparancsnok, Mutschenbacher Edvin dr. törvényszéki tanácselnök, Vargha P. Theodorik dr. házfőnök- plebános, Kenedi Imre ny. táblsbiró, Szabó Lajos dr. kir. főügyész, Gazdag Ferenc püspöki biztos, Siposs Zsigmond rendőrtanácsos, Dobrovics Milán volt országgyűlési képviselő és még igen sokan városunk előkelőségei közül. Egy dolgot azonban az ünnepség rendezőbizottságának f igy el mébe ajánlanánk. A Körnek egyszer majd nagyon becses történeti emlékei közé tartozna, ha egy díszes könyvben utólag megörökítené a fővédnököknek és védnököknek a szögek bevetésénél elmondott vagy az ezen alkalomra készített jelmondataikat olyképen, hogy azokat az illetőkkel sajátkezüleg utólag bejegyeztetné. Minő szép és érdekes történeti okmány lenne ez már néhány évtized múltán is az utókor számára. 1925 augusztus 18.______________ A Balatoni Szövetség közgyűlése Balatonlelle, aug. 17 A Balatoni Szövetség most iartotta rendes évi közgyűlését a leilei Bala- ton-szálló nagytermében. Sümegi Vilmos (Balatonboglár) a legnagyobb elismeréssel adózott Gordon Róbert DV elnökigazgató működésének. Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselő a balatontavi gőzhajózásról szólva kijelentette, hogy valósággal visszafejlesztették a balatoni hajózást, azért kívánatosnak tartja, hogy vonják meg a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság engedélyét és ezt a Délivasutnak adják oda. Bánó Dezső dr. kormányfőtanácsos a MÁV-ot bírálta. A közgyűlés a legteljesebb mértékben magáévá tette, hogy tiltakozik a Délivasut MÁV-ositása ellen és megváltoztatta a Szövetségnek Révfülöpön hozott határozatát, amely három szó ellenében öt szóval a DV állami kezelésbe való vétele mellett foglalt állást. Ugrón Gábor rámutatott a Balaton fejlesztése körüli hibákra és arra, hogy elmaradtak az újabb beruházások. A közgyűlésen heves felszólamlások hangzottak el Spur István balatoni kormánybiztos ellen és voltak, akik a Balaton-kultusz érdekében lemondását követelték. Majd Tábori Kornél szólalt még fel, aki párhuzamot vont a külföldi és a balatoni fürdők idegenforgalma között. ZALA! KÖZLÖÍf? Az utódállamok prágai konferenciája — A Zalai Közlöny saját tudósítójától — Becs, augusztus 15 Júliusban kellett volna Prágában összeülniük Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Olaszország delegátusainak, hogy konferenciát tartsanak a volt közös háború előtti adósságok ügyében. Ezt a konferenciát azonban több utódállam kérésére november 3-ra halasztották. Egy külföldi újság a minap azt a hirt közölte, hogy az utódállamok prágai konferenciája november elején sem ül össze, hanem ismét elhalasztják jövő év márciusára. Miként most osztrák hivatalos helyről értesülünk, az újabb elhalasztás hire nem felel meg a valóságnak, azonban a konferencia megkezdésének időpontja ismét bizonytalanná vált. A júliusról novemberre való halasztásnak az volt az oka, hogy az utódállamok előbb meg akarták várni a római tanácskozások eredményét az alapítványok és alapok ügyében, amelyeknek a háború előtti adóságok rendezésében nagy szerepük várj. A római tanácskozások valószínűleg októberben kezdődnek meg és ezért előreláthatólag szükségessé válik a prágai konferencia elhalasztása, azonban semmi esetre sem márciusra, hanem legfeljebb két-három héttel. Az u'ódállamok prágai konferenciája technikai kérdéseken kívül újból foglalkozni fog az egyes államok kvótáinak újra való megállapításával és nincsen kizárva, hogy a többi utódállamokkal szemben aránytalanul megterhelt Ausztria és Magyarország kvótáinak csökkentésére kerül a sor. A nagykanizsai kereskedők vasárnapi munkaszünete Az alispán jóváhagyta a városi tanács határozatát Nagykanizsa, aug. 17 Ismeretes a nagykanizsai városi tanácsnak a vasárnapi munkaszünetet felfüggesztő határozata. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének nagykanizsai csoportja hosszabb beadványban és alapos indokolással megfelebbezte ezt a tagjai részére sérelmes elsőfokú határozatot a vármegye alispánjához. Bődy Zoltán alispán tegnap küldötte meg a város polgármesteri hivatalához ebben az ügyben hozott határozatát, amely a vasárnapi és Szent István napi lizletnyitvatartást megengedő tanácsi határozathoz hozzájárul és azt helybenhagyja, vagyis a felebbezést elutasítja. Bödy alispán a felebbezést azzal az indokolással utasította el, hogy az 1921. évi 94.537 K. M. sz. rendelet I. fejezete 1. § ának 2. bekezdése értelmében mindennemű kereskedelmi és ipari árusítás vasárnap és Szent István napján reggel 7 órától délelőtt 10 óráig végezhető. Ugyanez a §. III. bekezdése értelmében azonban az iparhatóság az érdekelt kereskedők kétharmadának kérelmére köteles elrendelni az üzletek zárvatartását. Tehát a kereskedők kétharmadának szabad elhatározásától függ, hogy részleges munkaszünetet, vagy teljes munkaszünetet tartsanak, mert a kereskedelmi miniszter rendelete módot nyújt nekik arra, hogy az általános szabályként felállított részleges munkaszünetről a teljes munkaszünetre térjenek át, úgy annál inkább szabad elhatározásuktól függ, a kivételes szabályról az általános érvényű rendelkezésre való visszatérésre. Helyes volt tehát a városi tanács rendelkezése, amidőn az előző határozatainak hatályonkivül helyezésével az üzleteknek vasár és Szent István napi nyitvatartasát rendelte el. A kérdésre lapunk egyik legközelebbi számában újból visszatérünk. Iézé a balatoni um ói Kultúrpalota {elitéi (2, A Balatoni Muzeum Egyesület nagy kiterjedésű népvándorláskori telepeket és sirmezőket is ásatott fel a környéken s e korbeli emlékekben a muzeum szintén egyik leggazdagabb gyűjteményünk. Mihelyt a balatoni muzeum megfelelő otthonra tesz szert, egybe fog olvadni a sümegi állami Da/vmy-muzeum is. Ennek a múzeumnak rendkívül gazdag őskori római és kelta gyűjteménye és a Balatontól nyugatra eső vármegyék anyagából összeállított néprajzi osztálya szakszerűen fogja kiegészíteni a keszthelyi múzeumot. A két muzeum egyesítése, a Balatoni Muzeum fejlődése és fennmaradása azon múlik, hogy lehetséges lesz-e az egyre gyarapodó gyűjteménynek helyet biztosítani. Ezt a problémát oldotta meg Festetics Tasziló herceg azzal a nemes tettével, hogy a lebontásra szánt palotaszerü gazdasági épületének anyagát, faragott köveit, angol palafedelét, vasszerkezetét, az uj múzeumépület céljaira adományozta azzal, hogy a Muzeum Egyesület a gazdasági épület lebontásához hamarosan hozzáfog, újabban pedig Keszthely főutcáján egy holdnyi terjedelmű telket is adományozott a kultúrpalota céljaira. A jelenlegi helyzet tehát az, hogy Festetics Tasziló herceg adománya lehetővé teszi az építkezés megkezdését és mielőbbi sikeres befejezését. Az épületanyag elsőrendű és két és fél milliárd korona értéket képvisel. Ebből a rendelkezésre álló anyagból tervezte meg Györgyi Dénes műépítész, főiskolai tanár, a legrészletesebb felmérések alapján a kulturépületet, melyet az ő tervei alapján legkésőbb ősszel kezdenek meg építeni és még ebben az évben tető alá is hozzák. A befejezése azonban a jövő év tavaszára tolódik ki. A Festetics herceg által adományozott és lebontásra kerülő gazdasági épület alapformája, amely XV. Lajos kora felé hajló átmenetű, régi stílusos barakkos épület, megadta a direktívát a tervezethez. A Balatoni Muzeum és Kulturház egy emeletes lesz. Husz-huszonkét múzeumi és kiállítási termet a kép- müvészeti, iparművészeti, kultúrtörténeti és gazdasági kiállítások számára. Az épület bejáratától jobbról-balra két ruhatár lesz, a földszint közepén pedig hatalmas oszlopokkal alátámasztott három hajós, tizablakos csarnok épül az időszaki kiállítás számára. Az átriumszerü csarnokot délszaki növények és egy szökőkút teszi színessé. Két oldal nyitott udvar van a nagyobb múzeumi tárgyak elhelyezésére. A csarnokból háromkaru lépcső vezet fel az emeletre, azon jutnak fel a kiállítási csarnok felett négyszázötven ülőhellyel beépített díszterembe. A terem a jövendő helikoni ünnepek számára épül, mig a diszterem hátsó ajtaja a Festetics- család termébe vezet, ahol a családra vonatkozó ereklyék fognak elhelyezést nyerni. (Vége) A soproni dalosverseny A Pécsi Dalárda lett a királydij nyertese Vasárnap este hirdették ki a Magyar Dalos Szövetség nagy ünnepségek és országos érdeklődés közben lezajlott országos dalosversenyének eredményét. Ez a huszadik verseny volt, amelyen részt vett az ország valamennyi neves dalárdája, Nagykanizsáról az Iparos Dalárda Bazsó József ipartestületi elnök és Biichler Mór karnagy vezetésével, mig Zalaegerszegről az Egyházi Ének és Zenekar Németh karnagy vezetése mellett. A Katolikus Legényegylet Dalárdája Kecskés Jenő karnagy, a Zalaegerszegi Daloskar Fürtös Lajos karnagy dirigensége alatt. A zalai dalosokkal mentek Krátky István dr. Nagykanizsa főjegyzője, Czobor Mátyás polgármester, Pehm József apát- plebános, Szakáll Gyula piarista főgimn. tanár stb. Ötezernél több volt a dalos és sok ezer más városbeli résztvevő, úgy, hogy Sopron most ismét valóban egy országos ünnepség színhelye volt. A bíráló bizottság az I. Ferencz József király által 1912-ben adományozott örökös vándordíját a Pécsi Dalárdának, József főherceg ezüstserlegét a Szegedi Dalárdának, Albrecht főherceg ezüst koszorúját pedig az Egri Dalárdának ítélt oda. A versenydijak kiosztása után a színházban a királydijas Pécsi Dalárda felléptével díszhangverseny volt, amellyel bezárult az országos dalosverseny. _____________________________8__
