Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-12 / 180. szám

1925 augusztus 12 ZALAI KOflöWY 3 Ansorge Antal és társai felebbezé- sét Nagykanizsa város képviselőtes­tületének a közkóiházbövités és egyéb közérdekű beruházások tárgyában hozott véghatározata ellen, elutasí­tották. Ellenben jóváhagyta a törvényha­tóság Nagykanizsa képviselőtestüle­tének határozatát a Szentferencrendi plébánia párbér természetű járandó­ságának rendezése ügyében, úgy­szintén a József kir. herceg szana­tórium egyesület és az egri földren­gés által sújtottak segélyezése tár­gyában. A közgyűlés a délutáni órákban ért véget. A liceális előadások Nagykanizsa, augusztus 11 Bár még csak a nyár derekán va­gyunk, máris elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a liceális előadások előkészítésére is felhívjuk a Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör vezetőségét. Az a néhány hét, amely az ősztől még elválaszt, nagyon gyorsai elrepül s a tavalyi tapaszta­latok után jobb mennél korábban hozzáfogni az előmunkálatokhoz, mint későn kezdeni hozzájok. Az idén úgyis meg kell előzni a Szakáll Gyula kegyesrendi tanár, a Kör eddigi érdemes elnöke áthelyezésével megüresendőelnökiállás betöltésének, ami nem kis dilemma eléfogja állítani aJKör közgyűlését, miután ez az állás azok közé az állások közé tarto­zik, melynek viselőitől függ az illető egyesület működésének eredmé­nyessége. Irodalmi és művészeti kör­ről lévén szó, nem tudjuk máské­pen elképzelni a dolgot, mint hogy annak elnöke csak irodalmi vagy művészeti egyén lehet, de emellett a személy megválasztásánál figyelem­mel kell lenni arra a körülményre is, hogy olyan kezekbe kerüljön ez a tisztség, akinek becsvágya is van arra, hogy a Kör tulajdonképeni fel­adatát teljesítse is. A tavalyi liceális előadásokat ille­tőleg — azoknak befejezése után — elmondottuk a magunk véleményét. Akkor kifejezést adtunk azon felfo­gásunknak, hogy ezeknek a liceális előadásoknak csak egy céljuk lehel: az ismereteknek népszerűsítése és általánositása. Kifogásoltuk, hogy túl sok olyan kérdés került előadásra, melyek értékesek ugyan speciális tudományos vonatkozásban és iro­dalmi jelentőségükben, de nézetünk szerint nem lehetnek tárgyai liceális előadásoknak. Távol áll tőlünk még a gondolat is, hogy személyeskedés erére vigyük a kérdés megvitatását, épen ezért nem is kivánjuk felsora­koztatni azokat az előadásokat, me­lyek felfogásunk szerint nem liceális előadásokra valók. E helyett csak néhány olyan tárgyat említünk fel, melyek meggyőződésünk szerint oda tartoznak. Előbb azonban vessünk egy futó pillantást maguknak az efféle elő­adásoknak lényegére. Az úgynevezett szabad líceumok Angclországkól származtak át ha­zánkba. Budapesten 1893-ban ala­kult meg azzal a céllal, hogy azok részére, akiknek nem állt módjukban rendszeres iskolába járni, sorozatos előadásokat tartson. Céljuk tehát fel­nőtteknek minden irányban való tudományos oktatása, a műveltség terjesztése. Amikor az Irodalmi és Művészeti Kör elhatározta, hogy Nagykanizsán ilyen liceális előadásokat rendez, való­ban dicséretre méltó módon akarta kiver ni a maga részét a kultúra fej­lesztéséből. De a tavalyi előadások elé nagy nehézségeket gördített már a helyiség kérdése, mert hónapok múltak el, mig erre a célra megfe­lelő terem volt kieszközölhető s ezzel az előadások megkezdésének időpontja is meglehetős eltolódást szenvedett. Ami már most magát az előadá­sok tárgyát illeti, hát bizony azok sem voltak mind szerencsésen meg­választva, mert nem tartották szem előtt azt a legelső követelményt, hogy azok általános érdekű és olyan tárgyak körül mozogjanak, melyek éppen ezen vonatkozásuknál fogva szélesebb körben támaszthassanak érdeklődést. Tehát nem képezhetik liceális előadók tárgyát egyes költők tárgyalása, egyes történelmi esemé­nyeknek megbeszélése, szépirodalmi felolvasások, elvont doktorinák, s más effélék. Ellenben a mindennapi élet­ből számos olyan kérdés ragadható ki, melyek bővítik szűk költi tudá­sunkat és mint bennünket környező jelenségek, közvetlen észlelet anya­gát képezik. Ilyen tárgyak lehetnek pé'dául a modern technika, a csilla­gászat, a föld, a zene, a sport, álta­lában a művészetek, utazások ered­ményei és még igen sok más olyan kérdés, melyekkel külön-külön nincs időnk behatóbban foglalkozni s lé­pést tartani a tudományok hala­dásával. Az előadások módjától is igen sok függ. A nagy tudományos fel- készültséggel tartott előadások cél­jukat vesztik, mert rendszerint szá- razak s nem kötik le a hallgatók egész figyelmét és érdeklődését. Te­hát az előadás tárgyának megválasz­tása mellett súly helyezendő arra is, hogy az könnyen felfogható legyen és kerüljön minden szakismeretet. A főcél, hogy mindenki által nemcsak megérthető, hanem élvezhető is le­gyen. Ezzel érjük el, hogy hasznuk van belőlük a hallgatóknak. Amikor lassanként elő kell készí­teni az őszi és téli liceális előadá­soknak programját, gondolkodjék a Kör vezetősége a fennebb elmon­dott észrevételeinken s mindenek­előtt már most nézzen utánna, hogy az előadások számára megfelelő he­lyiség álljon majd rendelkezésére. Mert az efféle felolvasások csak kellő helyiségben érhetik el azt az eredményt, melynek a Kör szemei előtt kell lebegnie: bőviteti ismere- reteinket, megismertetni bennünket a I tudományok mai eredményeivel s megkedveltetni az érdeklődést min­den iránt, ami a mindennapi élet­ben előfordul s a melyekről olyan keveset tudunk. Az idő gyorsan repül s néhány hét múlva benne vagyunk az esős őszi időszakban . . . Levente oktatóképző­tanfolyam Kanizsán Hétfő délután veszi kezdetét a kéthetes kurzus Nagykanizsa, augusztus 11 Megírtuk, hogy Czobor István test- nevelési tanácsosnak vezetése alatt levente okta'ó képző tanfolyam nyílik meg Nagykanizsán. A tanfolyam hallgatói a Teleki- uti Károly-laktanyában a III. számú épület I. emeletének 27., 28. és 29-ik számú szobájában lesz elhelyezve, ahol minden szoba 15 ággyal van berendezve. Az étkezést az altiszti étkezde adja. Ebéd és vacsora fejenként és naponként 26 ezer korona. Reggeli­ről mindenki maga gondoskodik. A foglalkoztattás kedvező idő esetén mindig a szabadban, rendszerint a Zrinyi sportpályán történik. A fog­lalkoztattás akként van tervezve, hogy a két hetes rövid idő minél jobban ki legyen használva. Reggel 7 órá­tól délelőtt 11-ig, délután 2 órától 6—7-ig, esetleg tovább. A közbeeső 2 ünnep sem szabadnap. 20-án ki­rándulás Balatonberénybe, 23-án pedig délelőtt résztvesznek a nagy- kanizsai leventék gyakorlati foglal­koztatásán, délután pedig megnézik a sportpályán lefolyó mérkőzést. A tanfolyamra, amely augusztus 30-án végződik, a közvetkező jelent­kezők rendeltettek ki: Nagykanizsa városából: Neuviith György, Cseh Joachim, Plander Bol­dizsár, Faludy Géza, Szépudvary László, Kovács Miklós áll. elemi is­kolai tanítók, Lengyel István, Vörös Gábor és Hiler József városi tiszt­viselők, Tátrai Kálmán nyug. tanító és Kovács János építési vállalkozó. A nagykanizsai járásból: Geren­csér Péter szabómester Kiskomárom, Radanics Vince földműves Murake- resztur, Punger Endre ktanitó Nagy­bakónak, Herkovits Lajos sjegyző Sormás, Tóth József földműves Ri- gyác. Keszthelyi járásból: Károlyi Fe­renc tanító Keszthely, Simon József földműves Rezi, vitéz Nagy Sándor földműves Karmacs, Pető János föld­műves Hévizszentadrás, Barát Mik­lós földműves Egeregy, vitéz Ge­rencsér Kálmán földműves Felső- páhok. A novai járásból: Molnár János magtáros Lenti. A pacsai járásból: vitéz Békási Márton tanító Zalaapáti, vitéz Hor­váth István gazdálkodó Zalaapáti, Béling József tanító Zalaapáti, Boda János tanító Szentpéterur, Blazsovics Tamás tanító Szentpéterur, Márkája Ferenc tanító Nemesrádó, Brand Gyula közigazg. dijnok Pacsa, A sümegi járásból: Hajós István tanító Sümeg, Strausz József jegyző­gyakornok Sümeg, Kauszli Dezső tanító Ukk, Nagy Ferenc ktanitó Gógánfa, Sterlich Gyula ktanitó Zalagyömrő. A tapolcai járásból: Kövessy Pé­ter tanító Szentbékálla, Sági Kálmán tanító Mindszentkála, Ziegmann La­jos tanító Kővágóőrs, Varga Bálint tanító Zalahaláp, Kovács János ta­nító Taliándörögd, Nagy Jenő ta­nító Tapolca, Takács László jegyző­gyakornok Badacsonytomaj, Mátyás Lajos ny. csendőrőrmester Balaton- ederics, Pálmayjenősjegyző Kapolcs. A zalaegerszegi járásból: Pusztai Károly adóügyi jegyző Szepetk, Patak Antal adóügyi jegyző Zalaszenliván, Varga István sjegyző Söjtör, Tanai Jenő tanító Zalalövő. A zalaszentgróti járásból: Czeiner Flórián adóügyi jegyző Zalakoppány, Gaál János aljegyző Zalacsány, Csonka István tanító Csáford, Lázár István tanító Zalabér, Kovács Lajos sjegyző Kehida, Császár Lajos tanító Tűrje, Farkas Lajos községi Írnok Kisszentgrót, Handler Pál tanító Csáford, Bauer Gyula tanár Zala- szentgrót. NAPI HÍREK | NAPIREND : Augusztus 12, szerda | Római katolikus: Klára sz. Protes- :: ; táns: Klára, izraelita: Ab hó 22. :: | Nap kel reggel 4 óra 51 perckor, \ \ I nyugszik délután 7 óra 18 perckor. :: ♦ ;; J A Meteorológiai Intézet jelentése sze- ;; | rint időjárásban egyelőre változás nem j; J várható, később nyugatról zivataros esők j: ! a meleg csökkenésével. :: Veréb van a kalapod alatt ? — kérdezte a tanító a falusi iskola hat éves nebu­lóját, mikor azt látta, hogy a fiú nem emeli meg a kalapját felnőttek előtt. — Máskor ne zsírozzad be a hajadat, akkor nem kell félned, hogy elolvad a napon, ha leveszed a kala­podat — volt a mondása egy másik iskolamesternek. S a fiuk lassanként megtanulták, hogy az idősebbeket kalaplevevéssel üdvözölniük kell s a vérükbe ment, hogy kellően meg­emeljék a kalapjukat, mikor valakit köszöntenek, vagy valakinek a kö­szöntését fogadják. Napjainkban magukat előkelő urak­nak tartó férfiak is úgy köszönnek egymásnak, mintha az ö kalapjuk alatt is veréb lenne s félniök kellene, hogy elszáll a kis madárka, ha ka­lapot emelnek. Jobb kezük mutató­ujjával megbökik a kalapjuk kari­máját (némelyek még ezt a fárad­ságot sem veszik maguknak, hanem csak egyszerűen , Jó napod -ot kíván­nak) s ezzel elintézettnek tartják azt az udvariassági aktust, mellyel em­bertársaiknak — tartoznak. Ezek az urak nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy előkelő dolog a kö­szöntésnek ez a neme. Aki igy kö­szön, nem érdemli meg, hogy valaki, ha mindjárt fiatalabb is, előre kö­szönjön neki. A köszöntés udvarias- sági ténykedés s a ki illedelmesen köszönt valakit, az megkövetelheti a másik féltől is az illedelmes köszön­tést. Mennél nagyobb ur valaki s

Next

/
Thumbnails
Contents