Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-05 / 174. szám

65. évfolyam, 174. szám Nagykanizsa, 1925 augusztus 5, szerda Ára 1800 karana 7 T. P. ALAI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP fttukautőség és kiadóhivatal Fő-at 5 Intet vbaa-Telcfon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla £3őJkeíí2l ára: Egy hőié SC.COC korona Károis hója------... ... ... 90.000 korona A gazdasági fellendülés titka A kalászos terményeket ille­tőleg a gazdasági év vége felé járunk. A hivatalos kimutatások szerint az idei termés jó volt s minőségben is felülmúlta a tava­lyi eredményi. Ettől az ered­ménytől pedig mindnyájan sokat vártunk. Várjuk tőle, hogy az adók jobban fognak befolyni, mint a múltban ; az embereknek jobb anyagi helyzete kedvezőbb életkörülmények közé helyezi őket; az árucikkek olcsóbbodá­sát s az általános gazdasági hely­zet javulását. A kedvező terméseredmények­hez fűzött ezek a következteté­sek jogosultsága majd csak ké­sőbb fog beigazolást nyerni. Egyelőre még nem látjuk követ­kezményeit, bár él bennünk a remény, hogy nem sokáig fog­nak magukra váratni. Egyes körülmények azonban máris aggasztanak bennünket e szebb jövőt és jobb állapotokat illetőleg. A szőlőkről igen ked­vezőtlen hírek vannak forgalom­ban s értesüléseink szerint a nagy terméskilátásokat paralizál­ják a hirtelen alászállt borárak. Hordóhiányunk máris érezteti hatását. A termelők igen olcsó áron lábon adják el termésüket, mert legtöbbjének nem áll mód­jában leszüretelni. Nincs hordója. A gabonapiacon is estek az árak s e tekintetben főleg a vi­dék van igen kedvezőtlen hely­zetben a fővárossal szemben. Mennél távolabb esik tőle, an­nál kedvezőtlenebb helyzetben. A vidéki s a tőzsdei árak között jelentékeny különbség van. A kicsinyben való eladás még na­gyobbá teszi a két ár közötti különbözetet. Körülbelül úgy vagyunk a ter­méssel, mint a — pénzzel: ha már van, miért — nincs? Való­ban: ha ára van, kevés van belőle, viszont, ha jó a termé­sünk, olcsók az árak. Az érdek- ellentét termelő és fogyasztó között tehát mindenesetre eléggé szembetűnő. A termelőnek az érdeke nagy termés és magas árak; a fogyasztóé: nagy ter­més, de az árak csökkenése. Minthogy pedig mégis csak a fogyasztók vannak többségben s a termelők nekik termelnek, az ő érdekük feltétlenül fonto­sabb is, mint a termelőké. Mi mindenben igyekszünk az aranyközéputon haladni. A ter­mést és az árakat illetőleg is azon az állásponton vagyunk, hogy annak hasznát egyaránt lássák a termelők s a fogyasz­tók. A jelenlegi helyzet az, hogy mindkettő kárát vallja egy köz­benső szerv hiányának vagy ha jobban tetszik: — szervezetlen­ségének. Az értékesítés teljes szervezetlenségében van a leg­nagyobb bajok kutforrása! Abban látom ezt a szervezet­lenséget, hogy túl sok közbenső szerv áll a termelő és fogyasztó között. Amig a búza a földbir­tokostól kenyér alakjában aszta­lunkra kerül, átmegy vagy tíz kézen. Mindegyik kéz nyer rajta-( s végül kiszámíthatatlan az ár- különbözet. Ha a gazda néhány méter­mázsa gabonáját nem a helybeli valamelyik kis-ember venné meg, ki aztán tovább adja egy na­gyobb gabonakereskedőnek s tőle még esetleg egy-két kézen megy át, rnig őrlésre a malomba kerül, honnét megint néhány kézen át jut a pékhez, — akkor nem lenne a kenyér ára olyan magas, mint amennyire az. De ami a kenyérre áll, áll az összes cikkekre. Az idén a Gondviselés jóvol­tából valóban jobb termésünk van, mint aminő tavaly volt. De korántsem olyan jó, hogy most már duskálódhatnánk mi­atta a jólétben Még ha évről- évre is jobb terméssel ajándékoz meg bennünket a sors, akkor is hosszú idő kell még ahhoz, mig csak valamennyire is rendbe jö­vünk. De akiket illet a kérdés, gondolkozzanak rajta, hogy mi módon lehetne magunknak is segítenünk azon, hogy rajiunk is beváljon az a bizonyos köz­mondás, melyet a kecskéről s a káposztáról ismerünk. Mert napjainkban bizony a termelő sem jár jól az árakkal, a fogyasztó pedig nem érzi a termésrekordokat. A bő isten­áldást nem mindig köszönik meg s sokszor épen csak azoknak Van hasznuk belőle, akik mint -Aözvetitő kereskedők furakodnak oe közéjük. Nagyon jól tudjuk, hogy a termelők nem fordulhatnak köz­vetlenül a fogyasztókhoz áruik­kal, de az is bizonyos, hogy Több ízben foglalkoztunk a kor­mánynak a vidéki városok felsegi- tése érdekében folytatóit kölcsön- akciójával, melynek meg is lett az eredménye. A kormánynak egy nagy­bank segítségével sikerült a magyar vidéki városok számára nagyobb összegű kölcsönt szerezni, hogy abból megvalósíthassák a legszükségesebb beruházásokat és eléget tehessenek .gsürgösebb kötelezettségeiknek. A kölcsön összege tte n-illió dollár,, melyet a ne wy or ki Speyer & Comp cégtől kaptunk. Miután a szerződés szabályszerűen meg lett kötve, a kormány a váro­sokkal tárgyalt arról, hogy mennyi kölcsönt igényelnek. A kölcsön ösz- szegének szétosztásánál az volt az irányadó szempont, hogy mekkora az egyes városok bevétele az egyenes adókból. A legtöbb város sokkalta BELFÖLDI HÍREK Hálaadó istentisztelet. A kom­munizmus bukásának évfordulója alkalmából tegnap délelőtt a gyűjtő- fogházban istentisztelet volt, amelyen nagy számmal vettek részt azok, kik akkor a fogház lakói voltak. A közgazdasági Egyetemen a beiratkozások 1925—1926. tanévre 1925. szeptember 1 — 15-ig fognak tartani. A rákospalotai családirtó asz- szony, Wentz Hugóné teljesen meg­tört a főkapitányságon és teljesen az elmebeteg benyomását kelti. A rendőrség véleménye szerint az asz- szony nem csupán hisztériás roha­mában követte el teltét, hanem a hirtelenül kitört elmezavar késztette a borzalmas gyilkosságok végrehajtá­sára. Ciklon és áradás. Budapestről jelentik: Ma hajnalra elült az a cik- lonszerü vihar, amely két nap óta nem okvetlen kell minden kiló gabonának nyolc-tiz kézen át­mennie, mig — kenyér lesz belőle. A közvetítők számának reduk­ciójában van a gazdasági fel­lendülés titka. iöbb kölcsönt igényelt, mint ameny- nyinek folyósítását tervbe vették a számukba és igy csak nehezen lehe­tett összeállítani azt a listát, amelyen valamennyi város kölcsöntételei sze­repelnek. Maguk a városok vezetői sem tudják mennyi összeg esik reájuk a kölcsönből. A megállapodás szerint a kölcsönt augusztus 7-én pénteken kellett volna folyósítani, azonban a folyósítást váratlanul elhalasztották augusztus végére A folyósítás elhalasztása azonban nem jelenti azt, hogy nehéz­ségek merültek volna fel a transakció lebonyolítása körül — hanem csupán technikai okokból kerül a hó végén folyósításra a tiz miliió dolláros kölcsön. A városokra, amelyek a kölcsönből részesülnek, semmi hát­rány nem származik az elhalasztás következtében, mert mindössze csak néhány napról van szó. dühöngött. A szélviharra! együtt sok helyütt felhőszakadás zudult egyes helyekre és sok kárt okozott. A szo­katlanul erős viharokat a nagy lég­nyomási különbségek okozták, ameny- nyiben kelet felé a hőmérséklet igen alacsony, nyugat felé ellenben igen magas. A Vágvölgye annyira meg­áradt, hogy az áradás katasztrofálissá vált. A víztömegek elérték Zsolnát. Miután a viz a vasúti hidakat is fe­nyegeti, a Kassa—Oderbergi vasút­nak Csaczán át irányuló forgalmát beszüntették. Kereskedelmi szerződések tár­gyalásai. A magyar francia keres­kedelmi tárgyalások m i délelőtt foly­tatódtak a kereskedelemügyi minisz­tériumban. Az osztrákokkal szeptem­berben kezdődik meg újra a tárgyalás, amikor majd előreláthatólag végleges szerződésekről tárgyalhatunk. A török—magyar kereskedelmi szerződés megkötésével megbízott kiküldöttek tegnap délután 4 órakor tartották első összejövetelüket. Elhalasztották a vidéki városok kölcsönének foiyósitását Budapest, augusztus 4

Next

/
Thumbnails
Contents