Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-02 / 74. szám

ZALAI KÖZLÖNY 1925 április 2. A kisebbségek közül csak a német pártnak van öt képviselője. A leg­nagyobb terrorral és számos atro­citással történtek a választások. A jugoszláv magyar emigráció tagjai összejátszottak a szerbekkel a ma­gyarok ellen. Károlyi volt híveiből valóságos áruló párt alakult. — Nem tudom, — fejezi be in­terpellációját — van-e ereje a Nép- szövetségnek, de ha még van valami létjogosultsága a Népszövetségnek, akkor ebben az esetben föltétlenül van. Nemcsak a magyar, de a né­met kisebbségek nevében is kérdi a külügyminisztert, hogy hajlandó-e ezt az íigyet a Népszövetség teljes súlyával képviselni és a kisebbsé­gek érdekében reparáciőt sürgetni. Az interpellációt kiadják a külügy­miniszternek. Majd több kisebb interpelláció után az ülés négy óra előtt véget ért. BELFÖLDI HÍREK Győrött a keresztény politika Győzött Győrött a választópolgár­ság szinte tüntetőén a keresztény politika mellett foglalt állást. Bárczy Dezső dr. nyugalmazott pénzügyi államtitkár, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt jelöltjére 1524, Né­metre 1428 és Vámbéri-re 1335 sza­vazatot adtak le. Így Bárczy és Né­meth között április 7 és 8-án pót­választás lesz. Hogy a keresztény párt embere kerül ki győztesen, azt természetesnek találja mindenki. Hadirokkantak járandósága. A népjóléti miniszter április hónapra az egyes törvényhatóságok részére a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árváknak összesen hat és fél milüárd- nál többet utalványozott ki. Léderer Gusztávné isméi a vizsgálóbíró előtt. Bubics Jenő vizsgálóbíró tegnap újból kihallgatta Léderer Gusztávnét, aki előtt felol­vasta Léderer rendkívül terhelő vallo­mását ellene, amelyben a férfi úgy tüntette fel feleségét, mint aki fel­bujtotta öt Koudelka meggyilkolására. Mig Bubics vizsgálóbíró ismer­tette az asszonnyal férje vallomását, az halálsápadtan ült a fogházőrök j között majd pedig idegesen és tel­jesen magából kikelve tiltakozott Léderer vallomása ellen : — Egy szó sem igaz belőle, amit férjem mondott. Férjem hazudik — kiáltotta. Én nem kívántam férjemtől egyebet; mint azt, hogy szabadítson meg Koudelkától, vegye le őt a nyakamról, mert erkölcstelennek tar­tottam, hogy a hentesmester annyira üldöz engem szerelmével. Bubics vizsgálóbíró igyekezett Lé- dererné lelkére beszélni és őt töre­delmes vallomásra bírni. De Léde- rerné megmaradt konok tagadása mellett. Amikor ezután a vizsgálóbíró el­vezettette Léderernét a fogházőrökkel, az asszony az ajtóban ingerülten visszaszólt: — Hagyjanak nekem békét leg­alább néhány napot, majd aztán ön­ként jelentkezem és akkor részlete­sen elmondok mindent. Egyébként Kenyeres professzor tegnap kétségkívül megállapította, hogy a Csepel alatt talált hullarészek Koudelka hentesmester testéhez tar­toznak. KÜLFÖLDI HÍREK Fleischmann Gyulát a csehek szabadlábra engedték. Fleisch­mann Gyulát, a magyar szocialista­párt titkárát, akit annak idején a kassai püspökség épületében történt eseményekkel kapcsolatban letartóz­tattak, tegnap százezer cseh korona letétbehelyezése ellenében szabad­lábra helyeztek. A törvényes eljárást azonban folytatni fogják ellen. Radfcs hivatalos lapja a Sb~ bodsi Do, melyet annak idején be­szüntettek, valószínűleg már ma ismét megjelenik. A párt ebben fogja még- védelmezní a parlamentben tett dek­larációját, taktikájának népszerűsíté­séért a norvát nemzet körében. Szabadlábra helyezik a Radics párti képviselőket. Zágrábból je­lentik : Az internált Radics párti képviselőket titkos forrásból származó hírek szerint rövid időn belül sza­badlábra helyezik. A rendőrség úgy vélekedik, hogy további internálásra nincs szükség. Az első magyar zarándok­lat a pápánál. Á Szentatya tegnap igen kegyesen fogadta az első magyar római zarándok­csapatot, melyet gróf Mikes János szombathelyi megyés- püspök vezetett és 360-nál több tagot számlált. Mikes püspök a magyar katolikusok hódolatát tolmácsolta a Szentatya előtt és rámutatott arra a meleg viszonyra, amely a pápaság és Magyaror­szág között az évszázadok folya­mán fennállott. Pins pápa húsz perces beszédében dicsérte Ma­gyarországnak hűségét a pápa­sághoz. Majd megáldotta a kőszegi Jurisics cserkészcsapat zászlaját, melynek zászlóanyja Zita királyné. A Szentatya ez­után megáldotta a zarándoko­kat és azok hozzátartozóit és családtagjait. Gyászüüse Bécsben Károly ki­rályért. A bécsi magy. kir, követ­ség szerdán, április 1-én a Máltái Lovagrend templomában a meg- dicsőült IV. Károly apostoli király emlékére gyászistentiszteletet tartott. A gyászistentiszteleten résztvettek a a bécsi m. kir. követség tagjai, a Bécsben élő magyar egyesületek ki­küldöttei és a bécsi magyar kolónia számos tagjai. sós érzés, mint Magyarországon iá visszatetszést keltett az az egyene­sen keresztényellenes viselkedés, amit Herriot tanúsít, aki a vatikáni követséget eltörli és ugyanakkor Szovjeí-Oroszországot, a vallássza­badság és az emberi jogok eltipró- ját „gazdasági érdekből“ elismeri. Ez az elismerés a francia tőkések, érdekelt gyáriparosok, főleg a sza­badkőművesek befolyására történt és Herriot a kardinálisok tiltakozására azt az inzultust vágta az egész katolikus világ szeme közzé, hogy a mai kereszténység a bankárok kereszténysége. Ezek után Herriot egy csöppet sem csodálkozhatik, ha a kormány iránt külföldön is egyre nagyobb az ellenszenv. A jövő embereként Millerand-ot emlegetik. Franciaország a leszerelési ér­tekezlet ellen. Mint Washingtonból jelentik, amerikai körökben nagy nyugtalanság uralkodik amiatt a teg­nap Párisból érkező felvilágosítás miatt, mely szerint a francia nagy­követ megbízást kapott, hogy adja értésére az amerikai kormánynak, hogy Franciaország jelenleg nem ér­deklődik az újabb leszerelési érte­kezlet iránt. Ugyané körökben kije­lentették, hogy Franciaországnak ez a magatartása megerősítést nyert és megmásíthatatlan. Így a leszerelési tervet egy évi időtartamra fel kellett adni. Ez esetben fáradozni fognak az irányban, hogy Franciaországtól Amerikával szemben fennálló adós­ságainak megfizetését követeljék. Herriot-kormány bukása előtt. Párisi és londoni jelentések hirt adnak arról a nagy ellenszenvről, amely a Herriot-kormány ellen irányul és a sajtóban is rendszeres támadá­sok alakjában napvilágot lát. Francia- országban ma az az általános érzés, hogy Herrioték nem vihetik már sokkáig az ország ügyeit. Mac Do­nald gyors bukása után most már kétségtelenül Herriot bukása van soron. A vatikáni követség eltörlése nem­csak a belső béke, de a külpolitikai helyzet szempontjából is teljesen elhibázott, helytelen cselekedet volt. Nemcsak a katolikus államokban, hanem mindenütt ahol erős a vallá­Petőfi- és jókai-ünnepély Szi­cíliában. Székely Gyula, a magyar kultuszminisztérium, a Petőfi Társa­ság és a Jókai-ceníennárium bizottság kiküldötte, aki mártöbbolasz városban rendezett nagysikerű Petőfi- és Jókai- ünnepéiyt, legutóbb a cataniai városi színházban szerzett lelkes híveket a magyarságnak. A zsúfolásig megtelt színházban ott volt a város egész előkelősége. A páholyokban az arisz­tokrácia tagjai foglaltak helyet. Cur- cio egyetemi tanár mutatta be a kö­zönségnek az előadót. Megnyitó be­szédében lelkes szavakkal emlékezett meg az olasz-magyar kulturális és történelmi kapcsolatokról. Vadember a DoSder I előtt (i, Irta: Péchy-Horváth Rezső „Az Amazon-környéki isme­retlen és buja délamerikai mo­csárvilág vadonjában felbuk­kant egy, a modern tudósvi­lágot lázas izgalomban tartó csuda: a kréta-kor anakro­nisztikus állatmaradványa: a plezioszaurusz .. .“ A lapokból. I. Elöhang Akik közelebbről ismernek engem, azok nagyon jól tudják, hogy ter­mészetfeletti és misztikus dolgok nem egykönnyen ejtenek önkívületbe. A spiritizmus, okkultizmus és hasonló társaik engem ridegen, sőt hidegen hagynak, mert ha nem is tartom fel­tétlenül nevetséges humbugnak va­lamennyit, olyan tudománynak sem vagyok hajlandó elismerni ezeket, amit megbízhatónak, biztosnak és reálisnak szoktak nevezni. Ez azért van, mert nern hiszek semmiféle „szellem“-ben, semmiféle „rejtelmes“- ben avagy „természetfeletti“-bén. A természetet a maga kifürkészhető és feltárható titkaivá! a világegyetem legŐsziníébb és legnyíltabb részének ttartom; csak ismerni kell a gyö­nyörű költészetét megszólaltató sifíra kulcsot, hogy megismerkedjünk vele. Ami tehát úgy jelentkezik, mint meg- \ foghatatian, láthatatlan és érzékelhe- j teilen rejtelmes jelenség, azt egyszer és mindenkorra vakmerő sarlatán- Ságnak tartom. Még akkor is, ha nevezetes egyéniségek: megbízható nevű tudósok szava bizonykodik a valódisága mellett. (Sőt ebben az esetben a leginkább!) Mindezek előrebocsájtása csupán amaz eset miatt vált szükségessé, amelyet az alábbiakban elmondandó leszek. Mindaz, ami ezekuíáti követ­kezik írásomban, a fentebbi elvekés nézetek teljes fenntartása mellett hangzik el, mert — noha az eset és részletei a valódiságnak a látszatát nagyon is magukon viselik — régi meggyőződésemet a legkisebb mér­tékben sem sikerült megingatniok. Egyébként sem az én saját sza­vaimmal mondom el az esetet, mert toliam minden olyasmi leírásánál, ami csak kevéssé is magán viseli a szándékos valótlanság bélyegét, kü­lönös módon megtagadja a szolgá­latot. Tehát egy régi és kitűnő ba­rátom, Albert Tschudy-Lüssy zürichi tanár ur szavaival mesélem el a mondókámat. Kitűnő barátom szemtanuk és az ezek szájából elsősorban ha4.;,i sze­rencsések elbeszélései alapján infor- i máit engem. Szavahihetőségét a számtalan komoly és tekintélyes tu- j dományos folyóiratban megjelent | cikk és egyéb irodalmi munkálko­dás következtében készpénz gyanánt fogadhatjuk el, de akinek ez nem lenne elég, annak ideirom kitűnő barátom véleményét a — magyar fővárosról. Egy napi budapesti tar­tózkodása után irta ő ezeket a sza­vakat, amelyeknek elolvasása után most már nemcsak szó, de még* csak gondolat sem férhet elfogulat­lan és objektiv hangja, szavahihető­sége és megbízható ítélőképessége iránt-. „Budapest — irta Albert Tschudy Lüssi, kitűnő barátom — rendkívül kedves és bájos város és ugyan­ilyenek a lakosai is. Rendkívül lekötelező módon bánnak az ide­gennel, ezerféle szívességet tesz­nek neki és azt akarják, hogy az jól érezze magát köztük. A ma­gyarok fővárosa most van fejlő­dése tetőfokán, most kezd világ­várossá kialakulni. Mindenféle mo­numentális paloták emelkednek, a közlekedés zűrzavaros, az emberek máris a világvárost jellemző ro­hanó életet élik. Sajnos, az ember illúziói rövidesen elszállnak, amint mélyebben nézi az életet. Rájön j az ember, hogy a magyarok éle- 1 tőben a legnagyobb szerep a kül- i sőségeknek jut. Sehol annyi felü“ jeíességet, annyi külsőségeken való nyargalást nem láthatni, mint Bu­dapesten. Az ember elcsodálkozik azon, hogy egy olyan magas szel­lemi nívón álló nép, mint amilyen a magyar is, hogyan tud olyan lelkiismeretlen módon felületes lenni? Az emberek csupán a külső mázra adnak, a köntös kifelé for­dított oldalát csinositgatják, mialatt a belső fele nem minden kívánni való nélkül való. Ilyen a legtöbb magyar intézmény is, meri amilye­nek az emberek, az alkotásaik sem lehetnek másfélék.“ Tschudy-Lüssi objektiv ítéletében és becsületes szavahihetőségében való megnyugvással ime, most már belekezdek az eset elmondásába, elő­zőleg azonban ismételve, hogy a magam részéről semmi valószinüség- mázt sem adományozok az egésznek. II. A vadember megjelenik A Dolderon, ahol sötét fenyvesei és szentimentális fehér nyírfái között frissen, exkluzív magányossággal áll­dogál a középkori lovagvár külső­ségeivel hivalkodó Grand Hotel Dul­der, jókedvű hancúrozássá: egy vidám angol társaság ütötte-pofozta á gyors í golf-labdák tucatját. i (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents