Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-28 / 118. szám

1925 május 28. ZALAI KÖZLÖNY Egy nap a királyi családnál Nagykanizsán megpihent szent­évi zarándokok élményei Nagykanizsa, május 27 Vidám zarándokcsoport, 35 messze u'ról magyar földre visszatért nő és fé:fi, papok és világiak, különálló kis zarándoklat éikezett meg Nagy­kanizsa vasúti állomására. Vezetőjük Tóth János soproni plébános, aki most hetedszer tette meg a nagy utat. A társaság egy része felkere­kedett s továbbutazásig betért a vá­rosba megebédelni. Eközben alkal­munk volt a zarándoklat vezetőjével és tagjaival hosszabb beszélgetést folytatni s egy-két képet megörökí­teni a nagykanizsaiak számára is a pápa- és király-látogató magyar za­rándoklatból. A zarándokcsoport gyönyörű ta­vaszi időben tette meg útját végiga Riviérán. A kis csoporttal tette meg a nagy utat a szegedi szegényház négy súlyos betege, azonkívül egy teljesen vak, egy mindkét lábát el­vesztett nyomorék és egy béna, ki­ket minden alkalommal le és fel emelgettek a vonatra; ezek a csonka magyarok is minden baj nélkül ér­keztek vissza, nemsokára meghalni talán, a magyar földre, — azzal a boldog megnyugvással, (ami egész­séges, erős százezreknek nem juthat osztályrészül), hogy megjárták az örök várost, látták a gyönyörű olasz panorámát s láttak egy regényes fek­vésű spanyol helységet, mely felé Magyarországról milliók szfve dobog. A zarándokcsoport legélesebben megrajzolódott élményei. Lequeitóhoz fűződnek. Hatalmas autókon értek oda május 12-én délután Bilbaoból s legnagyobb meglepetésükre a ki­rályi gyermekek biciklin messzire elébük siettek, sőt Zita királyné is mindjárt a megérkezés után fogadta a magyar zarándokokat. Ottó minden zarándokkal beszél­getett, tisztán csengő magyar szó­val Magyarország felől kérdezős­ködött s alig győztek a zarándokok felelgetni a királyi gyermekek kér­déseire. A társalgásba^ legkisebb, Erzsébet csak annyiban avatkozott be, hogy mikor a zarándokok egymásközt magyarul kérdezték, hogy hány éves lehet a csöppség, felemelte kis keze 3 ujját és igy mutatta meg évei nek a számát. A királynő mindenkivel szívesen és" látható örömmel beszélgetett s behatóan érdeklődött az itthoni élet iránt s maga csudálkozott legjobban az újságokban ugyanekkori beteg­ségéről megjelent híreken. A zarándoklat a tatai királyhü magyarok 600 és a diósgyőriek 2000 aláirásos, nemzetiszinü diszkötésü, aranymetszésü albumát adták át a kis magyar királynak és a király- puccs idején Tatán készült eredeti fényképfelvételek egy szép és tör­ténelmi érdekességü sorozatát. I EDGYASZAY VILMA m li vészest élje Szombaton este fél 9 órai kezdettel tartja meg müvész- estélyét Nagykanizsán Medgyaszay Vilma, az összes európai színpadokat dicsőségesen megjárt, legnagyobb dizőz a Kaszinó nagytermében. Társulata a művésznőn kívül még hét tagból áll: két nőből és öt férfiből. Valamennyien elsőrangú erői a színművészeinek. A müvészestélyre a jegyeket Szerb Ernő üzlete (Csengery-ut) árusítja. A fogadtatás után litánia volt, a királyi kápolnában, melyen résztvett az egész királyi család. A királyi gyermekek együtt énekelték magyar nyelven a zarándokokkal a „Boldog- asszony Anyánk“-at. Másnap magyar ünnep volt, mely reggel fél 8-kor a zarándoklatot ve­zető Tóth János plébános által mon­dott ünnepi misével kezdődött, ami után a plébános a királyi családot és zarándokcsoportot megáldotta. Az istentiszteletet a magyar h'mnusz fejezte be, melyet Ottó király is vele énekelt a messze hazájából ér­kezett magyarokkal. A diósgyőriek kongregációs és szivgárdista zászlait is elhozta ma­gával a zarándoklat s azokat a mise után a királyné zászlóanyasága mel­lett szentelték fel. Istentisztelet után Zita királyné villásreggelire látta vendégül az egész zarándokcsoportot. A zarán­doklatban résztvevő hét pap mind­egyike a királyi kápolnában a királyné szándékára misét mondott. A királyné mind a hét misét végighallgatta s felváltva vele voltak a gyermekek is. Ottó erre a napra szabadságot ka­pott Blazovich Jákó bencés igazgató­tanárától, nevelőjétől, kinek lánglelkü magyarsága épen ebben a hivatásá­ban találta meg leggyönyörűbb, ha­zájának leghasznosabb feladatát. A királyi gyermekek mint édesatyjukat szeretik nevelőjüket s játékaikat, fa­latjaikat, apró-cseprő, de annál ked­vesebb dolgaikat osztják meg vele. A zarándokok 500 frankért két arany-ámpolnát vettek ajándékul a királyi kápolna számára. Megtekin­tettek mindent s a királyi család és környezete, köztük Miksa, Károly király egyedül élő öccse, Károlyi gróf, Gudenus báróné lépten nyo­mon kisérték a magyarokat. A királyi család a legegyszerűbb életet éli Lequeitioban. A királyné reggel 6 órakor, majd fél 8-kor újra a gyermekekkel együtt misét hallgat. Bucsuzóra újra lejött a csoport­hoz az egész királyi család, minden egyes zarándoktól külön melegen elbúcsúztak, külön kezetfogtak. Ottó utolsó szava ez volt a magyarokhoz : — Viszontlátásra! * Rómában épen tanúja volt a kis zarándokcsoport Lisieux Teréz szentté avatásának. A Szent Péter templom este csodálatos fényárban úszott; több mint félmillió ivlámpa szórta szét fényét a világ minden tájáról érkezett keresztények tömegeire. A szentévben több szentté-avátás tör­ténik s igy a zarándokok is tanúi lehetnek a lélekemelő szertartások­nak s a lenyűgöző erejű dekorativ hatásoknak. A zarándokcsoportot az amerikai és erdélyi magyarok két csoportjá­val fogadta a pépa május 18-án. Az amerikai magyarok 133-an voltak 5)00 kölni, 2000 portugál (köztük 10 püspök, 1 érsek) kért ugyanazon a napon fogadtatást a Vatikánban. * Érdekes epizódja a zarándoklat­nak, mikor Marseilleben a templom­ban egy domonkosrendü magyar apácával találkoztak, aki 15 esztendő óta először tőlük hallott magyar szót. Örömében nehéz könnycsep­pek gördültek végig az arcán s hosszú ideig szóhoz sem tudott jutni a zokogástól. * A Piave hullámai fölött a zarán­dokcsoport elénekelte magyar him­nuszt. Mikor könnybelábadt szem­mel felálltak, a vonaton utazó ola­szok bámész szemekkel, értetlenül nézték, mi is üthetett vájjon ezekbe a magyarokba. A Piave hullámain aranyosan csil­logott a napsugarak tánca. Azok talán tudták, kiknek szóit az ünnep­lés a robogó vonatról, melynek egyik ablakából nemzetiszinü szalagos ba­bérkoszorú repült le sok-sok magyar vitézség, magyar vér, magyar élet hullámsirja fölé. (bl) Babatündér A Keresztény Jótékony Nőegylet , estélye Nagykanizsa, május 27 A Nagykanizsai Keresztény Jóté­konysági Nőegylet hetek óta a leg­nagyobb buzgalommal dolgozik a junius 6-iki estélyének előkészítésén. Mayersberg Frida budapesti balleí- mesterriő személyes vezetése alatt minden este folynak a próbák s kö­zeledünk a főpróbák felé, melyeken már a maguk impozáns szépségük­ben fogjuk élvezhetni a sok-sok tanu­lásnak napról-napra tökéletesebb for­maszépségekben megnyilvánuló ered­ményeit. A rendezőség, melynek élén a vi­lágon talán páratlanul álló rendezői adománnyal megáldott Farkas Vilma áll, valóban emberfeletti munkát vég­zett, mikor a több mint hatvan tán­cosnőt és táncost kiválogatta, össze- pároztatta és táncaikat művészi veze­tés mellett eszményi tökéletességre nemesítette. A Babatündér egyike a legszebb daraboknak, melyeket tánchoz Írtak. S az eddigi próbák eredményei után joggal remélhetjük, hogy előadása a legmagasabb művészi követelménye­ket is a legteljesebb mértékben fogja kielégíteni. Az előadás a Polgári Egylet nagy­termében lesz, melynek földszintjéről már elkészült a tervrajz is. Megte­kinthető a Teutsch-ié\e drogériában, ahol úgy a junius 6-iki, mint a 7-iki előadásra jegyek már előjegyezhetők, ____________________________II

Next

/
Thumbnails
Contents