Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-04 / 76. szám
64, évfolyam, 76 szám Nagykanizsa, 1925 április 4 szombat Á.8*a í®ÜÍJ korona 24 PULIT III a S» Sscrkftsstőaég és klsdóhlvatal Fő-ut 5 Interurban-Teíefon 78, nyomda 117. s^ám Felelős szerkesztő: ICc-isipeieii Béta ■ >a~oaaKi!M^iiMf»aaB«s&jaiaBaBBsaaB«agasa»i3»acwBBSitaKaa Etöfkstáit ára; Egy hóra 30,000 korona b'árora fcőrs......... ... ... Q0.000 korosé 'i &trS&i VIRRADAT A történelem egyik legcsodálatosabb ténye az, hogy lehetetlen és egészségtelen helyzetek nem maradhatnak fenn huzamosabban, bármilyen erővel is támogatják egyes érdekeltek, ha szembenálínak a joggal és igazsággal. Az emberiség történetének legszörnyübb monstrumai közé tartoznak azok a békeszerződések, amelyeket a győztes államok a világháború szörnyű mérkőzései után a legyőzött államokra kényszeriíetiek. A mezők még párologtak a vértől, a kórházak még tömve voltak sebesültekkel, mikor a győztes és legyőzött tábornokok helyét elfoglalták a diplomaták ; nem ugyan azért, hogy kibéküljenek s baráti jobbot nyújtsanak az öldöklés után, hanem azért, hogy a győzők akaratát rákényszerit- sék a legyőzőitekre. Nem volt más választás, mint fejet hajtani a torz követelések előtt s belehajtani a fejeket azokba az igákba, amelyeket a győztesek jó szorosra fogtak, hogy kiöljék a legyőzöttekből még azt a kis lelket is, ami bennük maradt a háború szenvedései után. Az erőszak komor öklével szemben nem maradt számunkra más, mint a szó, amely igazságtalanságokról beszélt s habár szerényen és elfojtottan is, de rámutatott a diktált békék képtelenségeire. Azóta eltelt pár esztendő s mikor a győzők kezdtek kijózanodni a mámorból s maguk is kezdték érezni az általuk teremtett helyzet minden kínos következményét, talán ők is megbánták, hogy az elragadtatás első hevében nem hallgattak jobban a józan ész tanácsaira. Magyarország egy pillanatig sem szűnt meg a trianoni béke után rászakadt súlyos években hangoztatni igazát s panaszkodni arról a vérlázitó igazságtalanságról, melyet vele szemben a kisantant államai elkövettek. Sokak előtt e panaszok pusztába kiáltott szavaknak tűnhettek fel, mert egy ideig süket fülekre találtunk az európai nagyhatalmaknál, de úgy látszik, hogy nem frázis az igazság örök erejéről beszélni, mert mintha virradni kezdene az utóbbi időben. Az angol alsóházban az a Lloyd George mondott beszédet a békeszerződések igazságtalanságairól, aki maga is miniszterelnök volt a háború jó egynéhány esztendeje alatt s miniszterelnök volt akkor is, amikor a győztes Franciaország különböző városaiban aláíratták a rnegalázottak- kal a bukásra ítélt békéket. Ha már Lloyd George is arra a belátásra jutott, hogy a mai helyzet nem hozhatja meg Európa nyugalmát, nem adhatja meg a békés együttélés lehetőségeit, akkor a világban tényleg nagy j bajoknak kell lenni. Sajnos, mi magyarok tudjuk, hogy nagy bajok vannak, mert a békét követő hat súlyos esz- i tendő szenvedései tanítottak és tanítanak erre bennünket napnap után ; de úgy látszik, hogy Budapest, április 3 A nemzetgyűlés mai ülését Huszár Károly ehlök nyitotta meg. Az elnöki bejelentések után Nánássy Andor, a zárszámadási bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését. Ezután a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása következett. Csik József kérte a nemzetgyűlés tanácskozóképességének megállapítását. Huszár Károly megállapítja a Ház tanácskozóképtelenségét s az ülést felfüggeszti. Szünet után Csik József hangoztatja^ hogy mindig a kispolgárok érdekeiért küzdöttek. A szocialista munkássággal szemben csak a keresztény és nemzeti alapon álló munkásság tud kellő erővel fellépni. A törvényjavaslatot nem fogadja el, mert ez a javaslat annak a lehetetlen pénzügyi politikának a következménye, hogy Magyarország ma a világ legdrágább országa. Az a gyanúja, hogy az egész törvényjavaslat csak arra való, hogy a bankoknak újabb üzleteket nyújtson Hibáztatja a kormányt, hogy nem oldotta meg a földreformhitelt, mert a nemezis elérte azokat is, akik- j nek zászlói előtt nekünk meg j kellett hajolni s maguk is szén- j vednek saját müvük ördögi következményeitől. Lloyd George- nak csak elitélő szavai voltak a kisantant államai számára s nyíltan a szemükbe vágta, hogy amikor a magyar kérdésről van sző, hariíis statisztikákkal dolgoznak, amelyekkel mindent be j lehet bizonyítani, de az igazság- j bóí egy szemernyit sem lehet j ellopni. Mindig hittük, reméltük, j sőt bizonyosak voll link abban, j hogy a velünk történt szörnyű | méltánytalanság nem maradhat j fenn huzamosabban s várva vár- j juk azt a napot, amely az egyre ! jobban megnyilatkozó előjelek j szerint soká már nem késhetik, j És ez a nap lesz a magyar fel- ! iá faretáe á -,,.váv-W ! mert az igazság szavát sem fegy- ! verek kel, sem erőszakkal, sem j trianoni békékkel elnyomni nem : lehet. ezt a mostani hitelt csak a nagy- j birtokosok vehetik igénybe s ez be- ; ruházási hitel. De szükségük lenne ! a földhöz jutottaknak is üzemi hi- j felre. Határozati javaslatot terjeszt be arra, hogy utasítsa a nemzetgyü- I lés a kormányt, hogy a földbirtok- reform hitelre vonatkozóan sürgősen terjesszen be javaslatot a nemzetgyűlés elé. A törvényjavaslatot nem fpgadja el. A következő szónok Eckhardt Tibor : Örömét kell kifejeznie afelett, hogy végre a mezőgazdasági ^ hitel kérdése is a nemzetgyűlés elé került. A gazdaközönség nem tudott konjunkturális haszonra szert fenni s ezért tudta az első rossz termés levágni. Ehhez járult még Kállay Tibor pénzügyi politikája, amely mindig a gazdaközönség érdekei ellen volt. A javaslatnál csak . egy kérdést vizsgái: lesz-e belőle pénz? A segítség abban van, ha minél olcsóbb üzemi hitelt nyújtanak, a gazdáknak. Pillanatnyi segítségre van szükség, hogy átsegítse az agrár- társadaíniat a nehéz időkön. Ne kösse meg tehát a kormányTiosszu- íejáratu hitelekkel a gazdikat, hanem a hivatalos kamatlábnál olcsóbb hitelek megszerzésére törekedjék. Eraszi Sándor tervezetét fogadta el a választójogi isíteottság A nemzetgyűlés elfoglalta a nsezogazcüasági Iliiéi- javaslat©! — Becikkelyézik az els© kereskedelmi ssses*- j zödést — Április 2í*éis less a Ház legközelebbi ülése j A javaslatot nem fogadja el. Csizmadia András kimutatja-, hogy a gazdák a legszomorubb helyzetben vannak. A birtokosság a megélhetését sem tudja biztosítani. Még eladni sem tudják a birtokot, mert mindenki a megélhetéssel küzd. — Határozati javaslatot nyújt be a magas kamatoknak rendeleti utón való megszüntetésére. A javaslat a nagybirtok mellett szó!, de mivel a nagybirtok leromlása is az ország katasztrófáját idézi elő, a javaslatot elfogadja. Elnök a vitát bezárja. Búd János pénzügyminiszter azzal kezdi, hogy nem akceptálja azt a felfogást, mintha a mezőgazdaság a háború alatt konjunkturális haszonra tett volna szert. A gazdasági életben a 17.000-es szorzószám fenn nem tartható, annak meg kell halani. A tanácskozás befejeztetvén, következett a szavazás. Ezzel általános, ágban a javaslat sorsa elintézést nyert. A részletes tárgyalásnál 'Pallávtőtni György őrgróf szólalt fel s az első szakasz törléséi kérte. Rámutatott arra, hogy több lap közölte Sir William Good nyilatkozatát a most tárgyalás alatt levő javaslatról s ezt ő a nemzetközi szokásokkal ellenkezőnek látja, mert ez beavatkozás a törvényhozás munkájába. Ezt konstatálni kiyánja. Búd János pénzügyminiszter : Nem fogadja el Pallavicini őrgróf indítványát, de nem osztja Beck Lajos aggályait sem. Sir William Good nyilatkozatában nem lát beavatkozást s szerinte Sir William Goodot nem gáncsolás, csak elismerés érheti azért is, mert eddig is igen sok hasznos munkát fejlett ki. Beszél a tejszövetkezetek sorvadásáról és a sertéstenyésztés csökkenéséről. S ha a gazdák meg is szabadultak bizonyos terhektől, de másrészről végig szenvedték a háborús maximálás összes terheit. S éppen ezért keli gondoskodnunk a földbirtok hitelképességéről. Azt hiszem és meg vagyok arról győződve, hogy a külföldi löké, ha látja, hogy a hi- íelalapc-k megteremtettek, akkor szívesen fog a külföldi tőke itt elhelyezést keresni. “ Nekünk, akik most benne vagyunk a világpiac forgatagában, most egy kötelességünk lehet, hogy ezt a helyzetet a legelőnyösebben használjuk ki. A magas kamattételekkel helyes gazdasági életet folytatni nem lehet és az, hogy ma is 30—40 százalékos kölcsönöket adnak, ami fenn nem tartható. Ezzel a nemzetgyűlés a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Ezután Nánássy Andor több mentelmi ügyet terjeszt eíő majd Mako- vényi Imre, Györki Imre és 15 társa mentelmi ügyében terjeszti be a mentelmi bizottság jelentését.
