Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-17 / 85. szám
ZALAI KÖZLÖNY Nagykanizsa város költségvetése A város összes ingatlanai félannyit sem jövedelmeznek, mint az erdőőrök illetményei Nagykanizsa, április 16 Nagykanizsa város 1925. évi, aranykorona-alapon összeállított költség- vetése — mint megírtuk — elkészült; a pénzügyi bizottság letárgyalta s a legközelebbi városi közgyűlés tárgysorozatán fog szerepelni jóváhagyás végett. A város ezévi költségvetése — úgy a háztartási, valamint a kisebb alapok költségvetései — fillérnyi fedezetlen hiány nélkül zárulnak. A háztartás költségelőirányzata az 1925. esztendőre 795.973 aranykorona, papirkoronára (14.600-as alapon) átszámítva több mint 11 és fél milliárd. (Kuriózumképen álljon itt, hogy a város háztartása átlagban minden nap közel 32 millió koronát emészt fel.) A szükséglet a következőképen oszlik meg az egyes költségvetési címek között: Közigazgatás 205.244 a k. (hiány 195.554 a. k.), közegészségügy 32.066 a. k. (hiány 24.764 a. k.), tan-, vallás- és közmiivelődésügy 95.342 a. k. (hiány 79.500 a. k.), közintézmények 14.049 (felesleg 551 a. k.), közmüvek 56.135 a. k. (hiány 36.457 a. k.), adók, hasznos jogok 84.793 a. k. (felesleg 472.121 a. k.), pénz- és hitelintézetek 32.921 a. k. (hiány 24.811 a. k.), gazdaság 152.959 a. k. (felesleg 5154 a. k.), nyugdijak, segélyek 101.661 a. k. (hiány 101.651 a. k.), rendkívüli átmeneti kiadások 12.100 (ugyanilyen bevételek 4629) aranykorona. Az összes ágazatoknál felmerülő hiányt az adókból esedékes jövedelem egyenlíti ki; a város gazdaságának (épületek, szántók, rétek, erdő, állateladás) egész évi 75lU millió papirkorona tiszta nyeresége ugyanis jövedelemnek alig nevezhető. Még kevésbbé esik latba a vágóhíd és mérlegház 9 milliós feleslege. Az összes egyéb ágazatok pedig hiánynyal zárulnak. Személyi járandóságok A személyi járandóságok (tisztviselők, dijnokok, szolgák fizetései és illetményei) összesen 238.366 aranykoronára rúgnak, vagyis a teljes költségvetési szükséglet 30 százalékát teszik ki. Ebből természetesen legtöbb — 121.197 a. k. — a közigazgatásra esik, hol a szolgaszemélyzet járandóságai magukban is közel 20.000 aranykoronát tesznek ki. A városi gimnáziumi tanárok 7915, orvosok 6632, állatorvosok 7095, óvónők 7535, dajkák 1229, szülésznők 737, tűzoltók 20.837, mezőőrök 6120, házmesterek 3215 aranykoronás megterhelést jelentenek a költZalavármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése A mezőgazdaság bajai és ezek orvoslása ségvetés szükséglet-oldalán. A város erdöbirtokain az erdőőrök fizetése több a város egész gazdaságának, házainak, rétjeinek, földjeinek, erdeinek kétszeres tiszta jövedelménél. A gazdaság évi jövedelme ugyanis 75V* millió, az erdőőr-fize- íés pedig 12.061 aranykoronában van előirányozva. A város összes ingatlanaiból eredő jövedelemhez tehát csupán 100 milliót kell a városnak hozzátennie s máris kifutja belőle a gazdaság egy részében, az erdőben alkalmazott erdőőrök fizetése. Mondja még ezek után valaki, hogy nem folytat okszerű gazdálkodást Nagykanizsa r. t. város összes hasznosítható ingatlanain. * i Zalaegerszeg, április 16 Tarányi Ferenc dr. főispán elnöklete alatt tegnap tartotta rendes évi közgyűlését a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület. Tarányi dr. elnöki megnyitója után meleg szavakban elparentáíta az egyesület halottak, nevezetesen Szabó Imre plébánost és Békeffy Bélát. A gazdafársadalom helyzete Vida János az egyesület főtitkára olvasta fel az egyesület múlt évi működéséről szóló részletes elnöki jelentést, melyből megtudjuk, hogy a zalai gazdatársadalmat az elmúlt esztendőben is sok és súlyos csalódás érte. A hanyatló állatárak, az egyre nagyobbodó közterhek ólom- sulyként nehezednek a zalai gazdákra és ha nem mutatkozik rövid időn belül erős javulás — a gazda- társadalom belépusztul, de pusztulása magával vonja a többi osztályok pusztulását is. A bajok orvossága A rendkívüli súlyos helyzet megjavításának első főfeitéíele a mező- gazdasági hitelkérdés megoldása, amely legfőbb kötelessége a magyar kormánynak, azután a földreform gyors végrehajtása és a föld megkötöttségének feloldása. Szükség van | a gazdáknak egy táborban való i egyesülésére, a közterhek leszállítására. A magas búzaárak a bérlőosztály helyzetét is katasztrofálissá tették, azért a tulajdonosnak is érdeke a szerződéseknek uj alapon való megkötése. De válságba került a szőlőtermelés is, mivel a nagy borfelesleg értékesítése kivitel utján szinte lehetetlen. A Vármegyei Gazdasági Egyesület mindezen bajok orvoslása céljából az illetékes fórumoknál felemelte szavát és mindent elkövetett a gazdatársadalom érdekének védelmében, azonban, hogy ezt még jobban és hathatósabban tehesse — a zalai gazdatársadalomnak szorosabban kell együttműködnie. Foglalkozott ezután az elnökjelentés a múlt évi termelés eredményeiről, az egyesület tagjainak létszámáról. Jelenleg 582 rendes és 44 alapító tagja van az egyesületnek. Hozzászólások Beznicza Péter elsőnek szólalt fel azután az elnöki jelentéshez. Szóvá teszi, hogy a magas lófedezteiési dijak sehogyan sincsenek arányban a hanyatló árakkal. Sürgeti a házhelyrendezés kérdésének gyökeres megoldását, majd hibáztatja Zala- vármegyének azt az intézkedését, amely lehetetlenné teszi a zalai Erős emberek Irta: Hüll Cecil Férfi volt. Egész ember, aki félmunkát sohasem végzett. A leány is erős, ki eddig megállta helyét az életküzdelmeiben, de most gyönge, nem mer dacolni a sorssal. — Menjen el Ilonka — mondta a férfi, — térjen ki utamból, mert én nem térhetek ki a Maga utjából. Engem az állásom, a családom, a házam ideköt, Maga pedig szabadon rendelkezik saját magával. Menjen, az Isten meg fogja áldani, hogy lemondva saját boldogságáról, megmenti egy egész család nyugalmát. — Elmegyek — szólt szelíden a leány, — de mégis — próbálta ellenvetni, — nem maradhatnék itt a városban, itt a nagy embertömegben? Más irodában is dolgozhatnék, legalább néha láthatnám és ... Maga is láthatna engem, hisz tudom, érzem, hogy... — itt már zokogásba füllt a hangja. — Nagyon szeretem Ilonka, ezt ma mondom először és talán utoljára. És éppen azért, mert szeretem, megakarom kímélni Magát is min- j den bajtól, veszélytől. — Mi baj volna, ha csak láthatnám is Gábor — most ejtette ki először a férfi nevét, miközben mélyen elpirult. . — Mi baj lenne? — magyarázta a férfi — hát eddig nem is volt semmi baj, dacára annak, hogy egy éven keresztül együtt dolgozott velem az irodában. — Ugy-e nem volt semmi baj s ezután még kevésbé lenne, ha más irodában dolgoznék, —* vetette közbe a leány. — Most már ez sem segíthetne rajtunk, miután bevallottuk, hogy szeretjük egymást. — De hiszen én nem mondtam, — ellenkezett a leány. — Persze, hogy nem s ma mégis önként is napvilágra került az, amit, talán tudva, vagy csak sejtve, félve rejtegettünk. — Mégis, hogyan, mióta gondolt rám Gábor ? — bátorodott most már neki a leány. — Mióta? — Nem tudom. A : napot nem tudnám megmondani. j Eleinte fel sem tűnt, amikor ide ! I t mellém alkalmaztam, aztán meg- I szoktam nyugodt, rendes munkáját, I később már vártam az órát, mikor mehetek az irodába s vágytam a Maga édes, szelíd hangja, mosolya után . . . — És sohasem árulta el magát! — Nem volt jogom hozzá s én a házas ember miről beszélhettem volna Magának? Szerelemről? hisz ha ezerszer ismétlem is, de nincs jogom hozzá s férfiúi becsületem tiltja, hogy Magát olyan Ígéretekkel áltassam, amiket úgysem tudnék beváltani! Barátságot ajánljak föl Magának? Hát létezik barátság férfi és nő között?! vagy ha igen, akkor már mindegyiknek túl kell lenni a hetvenen. — Én még csak 28 éves vagyok. — És én meg harmincnégy. Hát elképzeli-e azt édes Ilonka, hogy továbbra is egy városban élhetnénk, anélkül, hogy ne akarnók látni egymást, ne akarnánk találkozni beszélgetni . . . ? — Igaza van Gábor — de miért is kellett Magának elutazni ? Ha nem ment volna el, semmi sem ! történt volna. munkásnak más vármegyében való elhelyezkedését. Beznicza felszólalását élénk vita követte. Mesterházy Jenő és többen a lő-- fedeztetési dijak ügyében a mostani állapot további fenntartá át kérik. Végül is szavazás alá került a kérdés és elhatározták, hogy az egyesület felír a kormányhoz a 30 aranykoronás fedeztetési dijak leszállítása végett. A házhelyrendezés tárgyában az egylet vezetősége el fog járni illetékes helyen a bajok megszüntetése érdekében. A zalai munkásoknak más megyékben való elhelyezkedéséről Bődy alispán megnyugtató választ adott. Hitelszövetkezetek A kaposvári körzeti Hitelszövetkezet igazgatója Jantsits Endre szólalt fel ezután, aki a gazdatársadalom hiteligényeinek kielégítésére alakult körzeti Hitelszövetkezet szervezetét ismertette a közgyűlés tagjai előtt. Előadta, hogy a gazdatársadalomnak már a háború előtt sürgős követelése volt a mezőgazdasági hitel- ügynek kiépítése. Ez azonban csak 1924-ben történhetett, amikor is megalakultak a Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetek, amelyek a 100 hoidon felüli birtokosok és bérlők hitelszükségletét vannak hivatva ki- elégiteni. Az Alsódunántuli Körzeti Mező- gazdasági Hitelszövetkezet, melynek hatásköre Zala, Somogy, Baranya és Tolna vármegyékre kiterjed Kaposvár székhellyel — még csak a gyermekkorát éli — de máris elég szép eredményt tud felmutatni. A kormány két milliárd korona tőkét adott a szövetkezetnek avval a kikötéssel, hogy 1925/26-évben ugyanannyit hozzon össze. A kikötés folytán a szövetkezet kénytelen olyan üzleti politikát folytatni, hogy a kölcsön nyújtásakor elsőizben a kölcsön 5 százalékának megfelelő üzletrészjegyzést követel a gazdától. Ő azért jelent meg a gyűlésen, hogy ezt a törekvésüket — a gazdák érdekében is — propagálja. Tarányi Ferenc dr. elnök megköszönte Jantsics előadását, ami után erős vita indult meg a szövetkezet felett. A nyújtott hitelt drágálották, mert a 20 százalékos kamatlábon felül 5 százalékos üzletrészt is kell jegyezni. Kifogásolták, hogy a Nem________________Í925 április 11. i I — Talán nem, talán igen, de az I csak feltűnt Magának, hogy öt nap helyett, már a negyedik napon otthon vagyok. — Igen, de miért, hogyan? — Hogyan? Nem volt nyugtom. Pedig emlékszik ugye, milyen gyermekes örömmel készültem erre az utamra? Ismét a fővárosban lenni néhány napig... Pedig már a második napon haza szaladtam volna, hisz a hivatalos dolgokat elintéztem, ha nem szégyeltem volna saját gyengeségemet. De mit mondtam volna a feleségemnek, hogy miért jöttem hamarabb haza? Hogy őmiatta? Úgysem hitte volna el. Hiszen tudja milyen a családi életünk. Én 24 éves fejjel elvettem egy bábut, aki akkor 18 éves baba volt s a főnökömnek a leánya, akinek minden ambíciója az volt, hogy ő is főnök- né lehessen. Én az apja irodájában dolgoztam s állítólag eléggé ügyes és vagyonos voltam ahhoz, hogy belőlem is bankfőnök legyen. Házasságunk eleinte igen boldog volt. 3 év után megszületett a fiam s én magam, akkor 28 éves koromban, csakugyan főnök lettem. Feleségem
