Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-26 / 141. szám

65. évfolyam, 141. szám Ära (800 korona Nagykanizsa, 1925 junius 26, péntek r~n—m-----------TmmiTBiwiiiiiwiMiiM—wiii >ii m i i mi n i ~ PO LITIKAI NAPILAP BíCfketstőség és kledóbívatat Pő-ni S intwuiban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Blőüsatésí áré: Sgy hőrs 80.00C korona Három hóra... — ... ,-----90.G00 korona KS A z osztrák és magyar legitimizmus Osztrák legitimista körökben a magyar legitimistáknak kör­mendi népgyülését nagyjelentő­ségű zászlóbontásnak tekintik és nagy eredményeket várnak ettől. Az osztrák-magyar legitimizmus ugyan kilép eddigi rezerváltsá- gából és demokratikus jelszavak­kal akar sikereket elérni. A legitimizmus uj orientációja állítólag Zita királyné szemé­lyes kérésére történik. Amig ed­dig a legitimizmus úgy Ausztriá­ban, mint Magyarországon né­hány arisztokrata és néhány régi politikus vállain nyugodott, ad­dig ezentúl népmozgalmat igye­keznek belőle csinálni. A moz­galom demokratizálásához de­mokratikus jelszavak szüksége­sek és ezeknek a legitimista moz­galom ezentúl nem lesz hijjával. Magyarországon a szervezés a körmendi népgyüléssel már kez­detét vette, Ausztriában azonban nagy változások várhatók. Eddig az arisztokraták kon­zervatív néppártja, amelynek élén Schager, Wennssee és Wiesner bárók állanak, képviselte Ausz­triában a hivatalos legitimizmust, a lequeitioi udvart. A másik legi­timista frakció, Wolff ezredes fe­kete-sárga császárhü néppártja már évek óta harcol a kamarilla ellen és főként az utóbbi hóna­pokban elárasztotta levelekkel Zita királynét, amelyben rámu­tatott arra, hogy az arisztokraták felette népszerűtlenek és nem­csak hogy teljesen alkalmatlanok az eszme propagálására, de egye­nesen hátráltatják a mozgalom sikerét. Mikor Wolff ezredes látta, hogy felvilágosításai nem járnak eredménnyel, nyílt levél közzé­tételére kérte fel az egyik buda­pesti napilapot. Ebben a nyílt levélben szokatlan őszinteséggel figyelmeztette a császárnőt eddigi magatartásának következményei­re. A nyílt levelet természetesen elolvasták a magyar legitimisták és ezek úgy találták, hogy Wolff ezredesnek mindenben igaza van. Mikor Beniczky Ödön és Ra- kovszky István Lequeitioba utaz­tak, magukkal vitték ennek a lapnak azt a számát, amelyben a nyílt levél megjelent és a ma­guk részéről mindenben támo­gatták Wolff ezredes érveit. En­nek hatása alatt adta ki a pa­rancsot Zita királyné, hogy a legitimista politikusok mozgal­mukat úgy Magyarországon, mint Ausztriában demokratikus jelszavakkal igyekezzenek nép- mozgalommá fejleszteni. Így az­után Ausztriában egy csapásra az eddig mellőzött Wolff ezredes lett a hivatalos legitimizmus feje. A fekete-sárga császárhü nép­párt egymásután rendezi Becsben a népgyüléseket Wolff ezredes régi receptje szerint kicsiny ven­déglőkben, korcsmákban kispol­gárok és munkások számára. Budapest, junius 25 Háromnegyed tizenegy órakor nyi­totta meg a nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök. A vita első szónoka Esztergályos János Sándor Pál álláspontjával szem­ben azt vitatja, hogy az indemnitás bizalmi kérdés. A maga részéről nem viseltethetik bizalommal a kormány iránt, már csak azért sem mert elejtették a vá­lasztások titkosságát. Szociális és népjóléti törvények al­kotását sürgeti. Három határozati javaslatot terjeszt be. Az első szerint a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a forgalmi fényüzési adót és a házhaszonrésze­sedést augusztus 1-től szüntesse meg. A másodikban a vámkezelési illeté­keknek julius 1-től számított meg­szüntetését követeli. Végül a harma­dikban sürgeti a munkásbiztositó- pénztár és a Ferenc József betegse- gélyző önkormányzatának visszaállí­tását. Az indemnitást nem szavazza meg. Tamássy József: Örömmel üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket a miniszterelnök és pénzügyminisz­ter Genfben elértek. Szól ezután a forgalmi adó és a házhaszonrészesedés leszállításáról. A genfi eredmények között szinte a legjelentősebb az a 70 millió aranykorona, amelyet beruházásokra Amig azonban eddig a Wolff- féle népgyüléseken a pártvezéren kívül javarészt volt altisztek szó­laltak fel, addig mostan grófok is szerepelnek és demokratikus beszédeket tartanak. így a leg­utóbbi két népgyülésen felszó­laltak Sternberg Adalbert gróf, aki egyébként a napokban hosz- szu cikkben foglalkozott a ma­gyarországi helyzettel és Benicz- kyt pártfogásába vette, valamint Salm Erich őrgróf is. A kooperáció tehát az arisz­tokrata és a polgári legitimisták között Ausztriában is kezdetét vette. Itteni legitimista körökben az uj orientációtól nagy eredmé­nyeket várnak Ausztriában is, de főként Magyarországon. fordíthatunk. Elsősorban a kis- és középipar támogatása lenne fontos. A másik eredmény a tisztviselők fizetésének emelése. Most tulajdonképpen nem is kap­tak fizetésemelést a tisztviselők, ha­nem csak állandósították részükre a télen folyósított előleget. Nemcsak a közalkalmazottak, de az állam érdeke is az volna, hogy a fizetésrendezés minél előbb bekövetkezzék A jelenlegi fizetések a békebeli élet színvonalának 30 százalékát sem biztosítják. Ha egy 4 százalé­kos fizetésemelés következnék be, még akkor is a békeilletmények 55 —65 százatékát kapnák a tisztvi­selők. A státusrendezésnek nagy akadá­lya, hogy több a tisztviselő, mint amennyire szükség volna és az el- bocsátandók elhelyezése a gazdasági helyzet folytán nem lehetséges. Hang­súlyozza, hogy csak az esetben le­het elbocsátani az alkalmazottakat, ha elhelyezkedésükről gondoskodás történik. Határozati javaslatot terjeszt be a tisztviselők fizetésének és a nyug­díjasok illetményeinek méltányos megállapításáról. A javaslatot elfogadja. Drózdy Győző : Bizalmatlan a kor­mánnyal szemben. A parlament nem alkalmas arra, hogy a maga nagy feladatát elvégezze. Beszél ezután a „Magyar Ugar“ című heti lap betiltásáról és ezzel akarja igazolni, hogy a kormány a földművelő nép szervezkedését meg akarja akadályozni. Beck Lajos: Elhibázottnak tartja a kormány gazgasági politikáját. Hosszasan szól a forgalmi adóról. A jövedelemadó tervbevett mérsék­lése nem kielágitő. A skálát le kell szállítani és a létminimumot föl­emelni. Herczeg Béla : Bethlen István gróf Genfben igen jelentős sikereket ért el, amelyek kielégithetik az elfogu­latlan bírálót. A túlsó oldalon mindig azt han­goztatják, hogy a kisantanton keresz­tül vezet az ut Magyarország boldo­gulása felé. Ezzel a felfogással szem­ben a kormánynak az volt az állás­pontja, hogy Genfen keresztül kell sikert elérni. A miniszterelnök genfi eredményei a kormány álláspontját igazolták. A javaslatot elfogadja. Szeder Ferenc : Határozati javasla­tot terjeszt be az egyesülési és gyü­lekezési jog szabályozásáról sürgős törvényjavaslat benyújtására. A javaslatot nem fogadja el. Utána Kéthly Anna szólalt fel, aki karitativ kérdésekkel foglalkozott. Pikier Emil a magánalkalmazottak jogviszonyait rendező törvényjavas­lat benyújtását sürgeti. Az iademni- tást nem fogadja el. Rothenstein Mór törvénytelennek tartja Az Újság betiltását. Az indemni­tást nem fogadja el. Napirendi javaslattal az ülés 6 óra­kor végétért. Mentelmi ügyek A nemzetgyűlés mentelmi bizott­sága ma déli 12 órakor Fáy Gyula elnöklete alatt ülést tartott és Rubi- nek István előadásában letárgyalta a a tárgyalásra kitűzött mentelmi ügye­ket. A bizottság elsősorban Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő ügyé­vel foglalkozott. A bizottság java­solja, hogy a nemzetgyűlés Peyer Károlyt a plénum ünnepélyes meg­követésére utasítsa. A bizottság ez­után Szabó Imre, Esztergályos János, Saly Endre, Klárik Ferenc és Drózdy Győző mentelmi bejelentésével fog­lalkozott és úgy határozott, hogy a mentelmi jogot nem látja megsértve. Eckhardt Tibor bejelentése fölött, aki a nemzetgyűlés, valamint Peidl Gyula, Peyer Károly, Propper Sándor, Sze­der Ferenc, Vanczák János és Farkas Rendezni kell a tisztviselőkérdést Az elbocsátott tisztviselők elhelyezkedéséről gon­doskodni kell — Mentelmi ügyek — A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt értekezlete — Nemzetgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents