Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-20 / 136. szám
POLITIKAI NAPILAP Ára 1800 ki EBMWWga———————— Nagykanizsa, 1925 június 20, szombat SM*rk*sst6ség és kiadóhivatal Fő nt 5 latenuban-Telefon 78, nyomda 117. szája Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Knrwammmtmmm Előfizetési ára; Egy nóta 30.000 korona Három bóra... ---------... 90.000 korona A választójogi törvényjavaslat vitája A nemzetgyűlés ülése Budapest, junlus 19 A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki bejelentések után folytatták a választójogi törvényjavaslat részletes vitáját. Szabó Imre: Inkonzekvenciával vádolja a törvény szerkesztőit, mert azokat is ki kellett volna zárni a választhatóságból, akik a Károlyi-forradalomkor szerepet vállaltak. Rothenstein Mór szerint helytelen a javaslat azon intézkedése, hogy a tanácsköztársaság magasabb funk- cionárusai semmi körülmények közölt sem lehetnek a törvényhozás tagjai. Kiss Menyhért: Azoknak a magyar újságíróknak érdekében beszél, akik „közérdekből rágalmaztak“. A szakaszt kifogásolja azért is, mert a kisembereket sújtja s nem azokat, akik a kommun idején mindenütt elől voltak, de aztán egy ügyes salto mortaleval az ellenforradalmi irányhoz csatlakoztak és elitélték éppen azokat, akik kisebb bűnösök voltak, mint ők, akik azóta csak emelkednek. Ez a legnagyobb igazságtalanság. Indítványozza, hogy a 3 alpontot töröljék. A következő felszólaló Propper Sándor. Beszédét minduntalan nagy zaj szakítja félbe, miközben erős kritika tárgyává teszi a választójogi javaslatot. A szélső baloldal folytonos közbeszólásai miatt beszédideje lejár anélkül, hogy beszédét befejezhette volna, miért 10 perces meghosszabbítást kér, de a Ház az engedélyt nem adja meg. Erre Szilágyi Lajosék arra buzdítják a baloldal tagjait, hogy retorzióképen mindenki iratkozzék fel ehhez a szakaszhoz. Propper közben azonban tovább beszélt s csak harmadszori elnöki figyelmeztetésre fejezte be beszédét. Farkas Tibor az eskü szövegének beillesztését nem tartja helyesnek és a szakasz e részének elhagyására tesz indítványt. Az izgatási szakaszról szól, amely a passzív választójogból való kizárást vonja maga után és a 10. szakaszban foglalt rendelkezések elfogadása súlyos sérelmet jelent. Ha meg akarják tartani ezeket a | rendelkezéseket, úgy ki kellene mondani azt is, hogy ne lehessenek képviselők azok, akik a vörös hadseregben tiszti funkciót végeztek. Indítványt tesz ily értelemben. Pakots József: Különösen kifogásolja, hogy a fegyelmileg elbocsátott tisztviselők, tanférfiak, továbbá az izgatásért elitéit publicisták kizáratnak a passzív választójogból. Szilágyi Lajos: Hosszan foglalkozik az állítólagos választási atrocitásokkal. (Beszéde közben az egységespárt oldaláról az összes képviselők tüntetőén kivonulnak, különösen akkor, amikor Szilágyi az általa a nemzetgyűlésen már többször felhozott különböző személyeskedéseket tálalja fel újból.) Szilágyi Lajost sértegetéseiért természetesen többszörösen rendreuta- sitja az elnök. A szakaszt nem fogadja el. Szünet után Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt fel. A választás előtti kötelező nyugdíjazás tisztviselő számára lehetetlenné tenné, hogy képviselő legyen. Nem fogadja el a földbirtokosok jogi képviselőinek választhatósága ellen benyújtott indítványt sem. A szakaszt Hegymegi Kiss Pál módosításával fogadták el. Örfy Imre a választókerületek és szavazókörökről intézkedő szakaszhoz szól. A kerületeket úgy kerekítsék ki, hogy 50.000, lajstromos választásnál 60.000 választóra essék egy képviselő. Bartos Andor azt kívánja, hogy a lajstromos szavazás is nyílt legyen. Reisinger Ferenc és Propper Sándor felszólalása után az elnök napirendi indítványt tesz. Malasits Géza felolvassa a szociáldemokratapárt deklarációját, mely szerint állandóan sürgetni fogja a ki nem derített gyilkosságok tetteseinek kinyomozását. Rupert Rezső kifogásolja a bíróság eljárását a Somogyi—Bacsó ügyben, miért az elnök rendreutasitja. A Ház az elnöki napirendet fogadja el. Több személyes felszólalás után, melyek közben Sándort Propper mentelmi bizottság elé utasították, az ülés fél 8 órakor végétért. A város beruházási programjához A Zrínyi Miklós-utca rendezése Nagykanizsa, junius 19 Lapunk tegnapi számában ismertettük a város 4 és fél milliárdos meglevő kölcsönánek beruházási tervezetét. Tagadhatatlan, hogy ez az összeg nem fedezi az összes sürgős szükségleteket sem ; de hogy annak felhasználásában nem mindenkit elégít ki a tanács által alkotott tervezet, bizonyítja az a panaszos levél, amely ma érkezett hozzánk és amelyet itt közlünk teljes egészében: „ ... Mi, a Zrínyi Miklós-utca alsó szakaszának lakosai és háztulajdonosai, már régóta hamupipőkéi vagyunk a városnak. Az utcánkat boritó portenger és az eső utáni sár, úgy látszik, belátható időn belül nem takarodik el utcánkból. Pedig de könnyű volna a segítés 1 Az uj 4 és fél milliárdos kölcsön felhasználásának tervezetében van egy pont: 375 millió a Zrínyi Miklósmtca felső 250 méteres szakaszának burkolására és vízvezeték lefektetésére“. E programpont keretébe könnyűszerrel és kevés költséggel beilleszthető volna a mi hő kívánságunk teljesítése is. Mert, amit a város itt csinál: az csak fél-munka! Egy utcának a harmadrészét rendezteti és teszi ezt azért, mert történetesen oda építtette a kincstár a postát. Éppen azért kellene az egész Zrínyi Miklós-utcát rendbehozni, mert ez az utca foglalja magában a város egyik legmo- numentálisabb építkezését. Egy kis jóakarattal és egy kis áldozattal rendbe lehetne hozni az utca alsó, Király-utca felőli szakaszát is, különösen akkor, amikor az érdekelt ház- tulajdonosok soha nem látott áldozatkészséggel állottak ezen terv mellé. Még a múlt év folyamán fordultak az érdekelt háztulajdonosok egy beadvánnyal a városhoz. Ebben felajánlották, hogy telkeiknek az utca északi oldalára eső és az utcarendezéshez szükséges területszeletét ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül adják át a városnak. A háztulajdonosoknak ez a példátlanul önzetlen ajánlata máig is a városi levéltár poros aktái között pihen. — Annyi történt csupán, hogy a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy alkosson tervezetet az utca szabályozására vonatkozólag, de — ha jól tudjuk — ez a tervezet még mindig csak az embrió-korát éli. Az utca alsó szakaszának lakói lehangolva látják, hogy az uj kölcsönből nemcsak utcájuk felső szakasza, hanem a Varazsdi-utca és a József főherceg-utca is uj köntöst kap és nekik nem marad más, mint a türelmes várakozás, amig a város urai a majdan felveendő uj kölcsönből rájuk is gondolnak. A felső 250 méteres szakasz szabályozásával együtt megoldható lenne az alsó szakasz rendbehozása is és ezzel városunknak egy sár- és porfészekkel kevesebbje lenne, de meg az uj és szép postaépület is méltóbb keretek közé kerülne. Az utca érdekelt és soká mellőzött lakói remélik, hogy panaszos soraik hosszú sorozata végre meghallgatásra talál. Nagykanizsa, 1925. junius 19-én. Aláirása. Leégett a Petőfi-utcai városi bérház Nagykanizsa, junius 19 Ma, pénteken este 8 órakor tüzet jeleztek telefonon a nagykanizsai tűzoltó őrtanyára. A Petőfi utcának a Rákóczi-utca torkolatával szemben lévő részén a régi kaszárnya-épület gyulladt ki, melyet a város Sinkovics Sándornak adott bérbe gépjavító műhely gyanánt. A tűz kevéssel 8 óra előtt keletkezhetett. Az összes ajtók, ablakok zárva voltak, úgy, hogy mikor a szomszédságban észrevették, hogy az egyik cséplőgarnitura közelében ég az ott szétszórt gyaluforgács, már i hiába törték be az ajtót, mert a tűz pillanatok a:att hatalmas lángba csapott és az ajtón betóduló friss levegőtől uj erőre kapva, kicsapott azokra is, kik a mentést megkísérelték. Az épület gépműhelyül szolgáló j részében két teljes cséplő garnitúra I és több javítás alatt álló, valamint j szerszám- gép és anyag volt elrak- ! tározva. A benzin- és olaj-tartályok pár pillanat alatt felrobbantak s csak uj tápot adtak a tűznek, melynek hatalmas, nehéz füstfelhőjét a gyenge szél besodorta a Rákóczi utcába. Sziporka-özön árasztotta el már a vidéket s az ablakokon kitörtek már a lángok, mikor a tűzoltók pár i percre az értesítés után megérkeztek
