Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-19 / 135. szám

1925 junius 19.

ZkLM KÖZLŐN?

a

400 ágyra történnék 750.000 aranykorona költséggel.

Egészen uj szegényházat is építenének 120 személy befogadására 225.000 aranykoronával.

A járdaburkolást 50.000 négyszögméteren eszközölnék (az összes burkolandó terület 80.000 négyszögméter) 750.000 aranykorona költséggel

Útburkolás 100 000 négyszögméterre van előirányzatba állítva 1.200,000 aranykorona költséggel.

Az itt felsorolt beruházások teljes összege 6 millió aranykorona, ami mai papírpénzben 90 milliárdnak felel meg.

Egyéb beruházások

A városnak még ezeken kívül is nagyarányú beruházási programja van. Mindezek megvalósítása természetesen talán évtizedek, viszonyok és főként a pénz függvénye. Mégis valahányszor egy-egy a programpontokból valósággá válik, mindannyiszor egy lépéssel közelebb jutott Nagykanizsa ahhoz a nívóhoz, mit hatóságának igényei, a haladó idők s a gazdasági fejlődés megkíván.

A legtávolabbi programon szerepelnek a következő létesítmények:

Önálló gazdasági iskola, 350.000 aranykorona ;

két uj ovoda, 60.000 aranykorona; négy felső osztályos leány középiskola, 400.000 aranykorona;

kiskanizsai városháza és orvoslakás, 50.000 aranykorona;

zeneiskola, 60.000 aranykorona ; két internátus (gimnáziumi és ipariskolai), 60.000 aranykorona;

színház, mozgófényképszinházzal egybekapcsolva 280.000 aranykorona; sportpálya, 100.000 aranykorona; uszoda, 60.000 aranykorona.

Hogy mindezek a szükséges közjóléti, kulturális és gazdasági építkezések mikor válnak valóra s Nagykanizsa ezek létesítésével mikor pótolhatja egy háborús évtized elmaradottságát és napról-napra érzett hiányait, az a kilátásba helyezett kölcsönök perfektuálásának idejétől függ. Sabján Gyula dr. polgármester multheti budapesti útja alkalmával a minisztériumban kapott információja alapján remélhetjük, hogy a magyar városok külföldi kölcsön- akciója mielőbb sikerre vezet s a városnak módjában lesz a második csoportban ismertetett egyik-másik már égetően sürgős beruházást is megvalósítania.

Uj adóhivatalok Zalamegyében

Nagykanizsa, junius 18

A hivatali adminisztráció egyszerűsítése az egész országra kiterjedő- leg a .pénzügyi igazgatás kebelében is részint megtörtént, részint folyamatban van. Az egyszerűsítést főként azzal óhajtják elérni, hogy az adókivetést az elsőfokú pénzügyi hatóságokra, az adóhivatalokra ruházzák. Az adókivetés már igy is történik Zalamegyében. Az adóhivataloknak ez a munka többlete áthelyezéseket vont maga után. így a nagykanizsai adóhivatalhoz Russwurm Henrik segédtitkárt, a zalaegerszegi adóhivatalhoz Gergely Dénes pénzügyi titkárt és Molnár Szilárd dr. fogalmazót, a keszthelyihez Tahy Jenő dr. fogalmazót, a sümegihez Simon Gyula dr. fogalmazót helyezték át, mig Letenyére hivatalvezetői minőségben Sátoraljaújhelyről Hoffmann Barna dr. titkárt helyezték át. Az átszervezés során Kovács József segédtitkár Zalaegerszegről Tatára került.

Az adóigazgatás gyorsabbá tétele végett most tervbevették a megye területén még 2, esetleg 3 adóhivatal felállítását, melyekre Balatonfü- red, Zalaszentgrót, Nova és Lenti községeket vették kombinációba. Ba- latonfüreden már az ősszel valószínűleg meg is kezdi az uj adóhivatal működését.

Az adóhivatalok számának gyarapítása örvendetes jelenség az adózó polgárságra nézve ; mert igy az adókivetést intéző adóalanyok vagyoni és egyéb körülményeit közelebbről, pontosan megismerhetik és mérlegelhetik.

Zalaegerszeg 4 milliárdot kap beruházási célokra

Zalaegerszeg, junius 18

Zalaegerszeg r. t. város részére a kormány 3 milliárd közmunka hitelt hajlandó biztosítani. A kiállítandó kötelezvényben a város törzsvagyonát, a pótadót és közmunkaváltságot kell lekötni a kölcsön biztosítására. (A vármegye 1 milliót, Sümeg 400 milliót, Nagykanizsa 500 milliót kap ugyanezen akció keretében.)

Zalaegerszeg ebből az összegből a Berzsenyi-utcai házat építi fel, adóhivatal és rendőrség elhelyezésére átalakítja a régi postaépületet, tűzoltósági, vízvezetéki, csatornázási és legelőjavitási beruházásokat eszközöl. Forgalmiadó-előlegből Zalaegerszegnek 1 milliárd áll rendelkezésére.

A kölcsön felvételére vonatkozólag a kedden tartandó városi közgyűlés határoz.

A zalaegerszegi hősi temető 55 sírját a város sírkövekkel jelöli meg. A régi postaépület átalakítása 625 millióba kerül. A népjóléti minisztertől erre 400 millió előleget kérnek.

A pénzügyi bizottság elfogadta 10 hivatásos tűzoltói állás rendszeresítésére, a vízvezetékkel kapcsolatban próbafúrások megkezdésére, városháza tatarozására, a Kossuth-utca egy részének a vasút építkezésével kapcsolatos csatornázására és ezen a darabon egy sétány létesítésére vonatkozó javaslatokat.

Amundsen a Spitzbergákra érkezett. A Reuter iroda jelenti: Londonba érkezett távirat szerint Amundsen a Spitzbergákra érkezett.

A magyar ipar

i.

Mindig meleg érdeklődéssel és megértő együttérzéssel viseltettünk az iparos osztály helyzete és törekvései iránt. Tehát nem a helybeli Ipartes- tüiet szerdai rendkívüli közgyűlésén dicséretünkre elhangzott szavak adják kezünkbe a tollat, hanem a magyar ipar iránt érzett szeretetünk késztet reá, hogy részletesebben foglalkozzunk jelenlegi állapotával s keressük fellendítésének tárgyi feltételeit és j biztosítékait.

Bizonyos előzményeket azonban előre kell bocsátanunk, hogy tiszta képet alkothassunk magunknak iparunk helyzetéről s várható jövőjéről.

Közgazdaságunknak régi rendjét már évtizedekkel ezelőtt teljesen kiforgatta sarkaiból a gazdasági sza- badelvüség uralomra jutása. A felfordulás természetszerűleg legelső sorban az ipar terén következett be, mert ez az a tér, melyen a tőke s a spekuláció legjobban érvényesíthették a maguk meggazdagodási vágyuknak kielégítését. Eredménye a tőke győzelme lett a szakipar felett s a nagyvállalkozó győzelmet aratott a tőkében erőtlenebb kisiparon.

E helyen ezúttal nem akarunk foglalkozni a gyáriparnak sem világpiaci, sem pedig sajátságos magyar- országi viszonyaival. Lehetne ugyan értekezni arról, hogy nem-e kellene azt erőteljesebb nemzeti és művészi értékkel karakterisztikusabbá tenni s a jellegzetes gyári vonás helyett kézműipari jelleggel átszőni s általában egész gyáriparunk fejlesztésénél csak épen arra a feladatra szorítkozni, hogy azt csak saját nyersanyagainknak feldolgozására korlátozzuk s főleg mezőgazdaságunknak iparosítását tartsuk szem előtt, — de most mégis mellőzzük ennek a kérdésnek behatóbb elemzését s nézzük egy kissé közelebbről a kézműiparnak jelenlegi helyzetét s a magyar mesteriparnak várható jövőjét.

A gyáripar tömegáruk előállítására i való. Hogy ezen a téren a kézmű- I ipar nem tud versenyezni vele, egészen érthető dolog: a kisiparosnak néhány négyzetméter területre korlátozott műhelye nem gyűrheti le a füstölgő gyárkémények tövében a modern technika minden eszközével dolgozó nagyipart. E tekintetben meddő fáradozás lenne minden küz- ködés: tömegáruk előállításánál nem tud versenyezni a még annyira szorgalmas munkáskéz sem a gépeknek hihetetlen számarányra felfokozott teljesítőképességével.

De igen sok olyan szükségleti tárgy is van, melyeket nem szabad a gyáriparnak egyszerű tömegárukká átalakítania, vagy ha akarná is, képtelen rá: azok a cikkek, melyek lelket kívánnak meg alkotójuktól s amelyeket tehát úgy kell felfognunk s amelyeknek úgy is kell megjelenniük, mint egy „érző léleknek beszédes gyermekei.“ A gyáripar működése körébe * vonhat minden olyan készítményt,

melynek tömegáru jellemvonása mellett nincs valami különleges karaktere, de csak gépekkel nem lehet előállítani olyan tárgyakat, melyeknek elemét önálló szépség, szellem és valami eredeti felfogás képezik s melyeknek nem technikai finomságuk és egyöntetűségük a lényegüket képező tényező, hanem azt kívánjuk meg tőlük, hogy a gondolat visszfénye tükröződjék le róluk s érzések sugározzanak felénk.

A gyáripar termékei egyazon mintára készült tömegcikkek; a kézműipar egyes darabokat hoz létre, esetleg különböző formákban, a különböző igényeknek és Ízlésnek megfelelő formákban és kivitelben. A kézműipar produktumain szétárad alkotójának az illető tárgy iránti sze- retete, gondos munkájának látszata, egyéniségének lényege ; a gyári áru mind egyforma; nélkülözik az emberi műben felismerhető gondolat kifejezését s a léleknek belőle való kiáradását.

Azt is mondhatnók, hogy amannak készítményei bizonyos nemzetköziség jellegét tükrözik vissza; emenrfek legfőbb eleméül ellenben a nemzeti formák felismerhetőségét tekintjük. A gyári áruban nem keresünk sajátos, művészi, lelki gazdagságot, egyéni érzés megnyilvánulását, a kézműiparban azonban szinte megköveteljük, hogy alkotásai épen lelki sajátságokat tüntessenek fel s kiérezzük belőlük, hogy gondolkodó, érző embernek a keze- munkája.

— Egyházmegyei papi gyűlés Hévizén. Dr. Rótt Nándor megyés- ! püspök elnöklete alatt kedden, a veszprémi egyházmegye papsága, illetőleg kiküldöttei Hévizén alakuló gyűlést tartottak, melyen kimondották a hévizi „papi otthon“ egyesület megalakulását és annak alapszabályait letárgyalták és elfogadták. Jelen voltak ötvennél többen a papság köréből. Az egyesület elnökévé egyhangúlag Csóthi Géza murakereszturi apát választatott meg. Igazgató választmányi tagokká pedig Strausz Antal veszprémi kanonok, Zárjeczky Viktor Balatonszabadi-i esperes-ple- bános, dr. Beöthy István sümegi esperes-plébános és Horváth Mihály tabi plébános, póttagokká pedig Major György zalaszántói esperes- plebános és Torma József lepsényi esperes-plebános választatott meg. A megyéspüspök kinevezte igazgatóvá Rák Endre apátplebánost. Tagdíj befizetések azonnal megkezdődtek s ősszel minden egyházmegyebeli pap köteles megfizetni az építkezés megkezdéséhez szükséges és alapszabályok szerint reá eső hat évi tagsági dijat. Csóthi Géza murakereszturi apát 10 millió koronát adományozott az egyesület céljaira. Az építkezés céljaira 3 kát. hold belsőséget a megyéspüspök ajándékozott. Elhatároztatott, hogy az építkezés mielőbb megkezdessék, melynek előkészítésével és ellenőrzésével elnök és igazgató bízatott meg.