Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-08 / 79. szám

64. évfolyam, 79. szám Nagykanizsa» 1925 április 8, szerda Ára I8S0 korona POLITIKAI liPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő út 5 laterurhan-Teíefon 78, nyomda 157. száss Felelős szerkesztő: SCgmpelen Béla Eíőüzctési. ára: Egy hóra 30.000 korom Három hóra .................. ... 90.000 korona NAGYHETI GONDOLATOK Irta: Kempelen Béla A világ legfenségesebb tragé­diájának időszakában, nagyhét­ben vagyunk. Lelkünket komor hangulat tölti be, méltóan ahhoz a világtörténeti eseményhez, melynek emlékét ünnepeljük. Az emberi nem megváltásának tra­gikus fenségessége felszabadítja lelkünket a mindennapi gondok nyomasztó terhe alól s magába szállt elmélyedéssel sorakoztatja egymás mellé a nagyhét szo­morú, de eredményében örven­detes eseményeinek láncszemeit. Ennek a hangulatnak nyomása alatt szemlélünk mindent, mi körülvesz bennünket, ezek kö­zött első sorban szerencsétlen Hazánk állapotát, melynek sivár jelene még szomorúbbá teszi a múltra való visszaemlékezés ér­zetét és sürü szövésű fátyolt von szemeink elé, melyen át tekin­tetünk kevés reménysugarat lát a jövőt illetőleg. A politikában teljes csend ural­kodik. Egy pillanatra elfeledteti velünk az ország Kálvária-járá­sát, melyet végzetünk reánk ho­zott. A tengeren is elfeledjük egy-kéí percre az átélt szenve­déseket, mikor fejünk fölött a ragyogó Nap csendre paran­csolja az előbb még titáni küz­delemben tobzódott hullámokat. A nagyhétnek is csak az eleje fekete; a feltámadás fenséges tényét harangzúgás közepette ünnepeljük. Vájjon, mikor virrad reánk Nagy-Magyarország feltámadá­sának. hajnalhasadása is ? Ke­resztre feszítették a mi orszá­gunkat is s kezei és lábai vé­reinek a rajtuk keresztül ütött szögeknek sebeiből. S aztán a versaillesi parkban emelt „béke- palotában“ begyömöszölték egy gyermek-koporsóba az osztozko­dás után még megmaradt ron­csait. Mikor fognak újra életre kelni a megcsonkított törzs s a vérveszteségében beteggé nyo­morított tartozékai? A csüggedésnek még sem sza­bad erőt vennie rajtunk. Biza­lommal kell néznünk a jövőbe s a feltámadáshoz szükséges hatalmas, nagy tragikai erőt meg kell találnunk önmagunkban. A testvéri szeretet, a kölcsönös megbecsülés s a tekintélyek meg­alapozásában rejlő erő öntudatos fejlesztésében. A.testvért testvér­től az önszeretet tátongó szaka- dékai választják el egymástól; embertársainknak megbecsülése helyett a gyalázkodások ülnek orgiákat s a lejáratott tekinté­lyeket sokszor épen azok fröcs- csentik sárral be, kiknek első sorban lenne kötelességük a leg- éberebben gondoskodni arról, hogy leheltet se homályositsa el patinájukat. Mindenfelé, amerre csak né­zünk, még mindig csak széthú­zást, áskálódást, piszkolődást, tekintély rombolást, az emberek lelkének nyugtalanul forrongó hevületével fűtött lelki tömeg- mérgezést látunk. A gyiltvusäci- gok szinte napról-napra ijesztő módon szaporodnak s az embe­rek vad barbársággal kéjelegnek a fertők szemléletében. Egyesek­nek perverzitása még odáig is fajul, hogy beteges fantáziájuk­kal önmaguk sietnek a szenzáció­hajhászásban az élet segítségére, ha ez pillanatra megtorpan a sok aljasság láttára. Beteg a társadalom. Már pe­dig, ha csak egészséges testben lakozhatik ép lélek, csodálkoz- hatunk-e rajta, hogy ebben a kóros társadalmi állapotban any- nyi a szánalomra méltó egyén?! Csodálkozhatunk-e rajta, hogy a felebaráti szeretet kialudt a minden ténykedést csali önzés- sugallta mohóság kapzsiságá­ban; mások megbecsülését fel­váltotta a tudatos és tervszerű rágalom-hadjárat s hivatott vezéreinket és hivatott prófétáin­kat magunk ráncigáljuk le arról a magaslatról, melyen állniok kell, hogy vezethessenek ben­nünket. Valóban itt az ideje, hogy felgyújtsuk sziveinkben a test­véri szeretet lángját azok iránt, kik érdemesek a szeretetünkre; pusztítsuk el azokat, kik mint ( méregkeverök megnehezítik f ! becsületes érvényesülés lehető- ! ségét; vesszözzük meg azokat, | kik tekintélyt rombolnak vagy saját méltóságukat kisebbítik, csorbítják és végül: higyjük, fanatikus meggyőződéssel vall­juk, hogy a gonoszságnak csak múló élete van s az igazság annál hamarább győzedelmeske­dik efemer diadalittasságán, men­nél általánosabban és mélyebben gyökeredzik a lelkekben. Holnap elnémulnak a templo­mokban a harangok, a csenge­tyük, az orgona s a nagyszombati mise Glóriájáig helyüket a ke­replő foglalja el. Némuljon el ezekben a napokban a templo­mokon kivül is minden olyan emberi cselekedet, mely kihívó ellentétben áll a riagyhét ma­gasztos fenségességével s aka­dályozzák Hazánkat abban, hogy reménykedve várjuk mielőbbi — feltámadását. ÍSlegfÉiorfflIstt a ssesiéSdemokrata- párt egysége ^ sspassskásság saseics res©gellégj©d!w<e a pártwezetőség működésébe! — H radikális csoport-uj pártot alakított M Oemskrcätikijs Blokk feSíöosralása várható Budapest, április 7 A szociáldemokrata pártban az úgynevezett Vági-csoport és a párt- vezetőség között éles ellentétek mu­tatkoztak, amelyek az éjszaka immár nyílt szakadásra vezettek. A szociál­demokrata párt vezetősége megpró­bálta irgyair, nogy a ?mauasr el­hárítsa és hétfőn éjszaka megtartóit értekezletén foglalkozott a radikális csoport szecessziójával, azonban tu­lajdonképpen már csak befejezett tényekről tárgyalhattak, mert Vágiék szombat estétől vasárnap reggelig tartó hosszú és izgalmas tanácsko­záson kimondották, hogy megalapít­ják a Magyarországi Szocialista Munkáspártot. Ez az uj munkáspárt — a szociál­demokrata pártvezetőség szerint — a pártvezetőség háta mögött többiz- ben tárgyait az úgynevezett Kossuth- párttaí is, különösen abban az irány­ban, hogy a Kossuth-párt hagyja ott a demokratikus blokkot és velük közös listán küzdje végig a fővá­rosi választásokat. .Ugyanezt követelték állítólag Vá­giék a szociáldemokrata párt veze­tőségétől is és csak miután mindkét párttól elutasító választ kaptak, ha­tározták el magukat arra, hogy önálló pártot alapítanak és meg is választották a saját párívezeíősé- güket. Az az egészségtelen szövetkezés tehát, amely egyes polgári pártokat összefűzett a szocialista párttal, meg­termetté a maga keserű gyümölcsét. Az úgynevezett demokratikus blokk polgári pártjai magukra maradnak a szocialista párívezeiőséggel, ffiig a munkásság jelentékeny része Vágiék felé hajlik, mert a munkásság túl­nyomó része egyáltalában nincs meg­elégedve a szocialista pártvezetőség eddigi működésével és különösen az erőszakolt passzivitás eredményeivel. A szociáldemokrata párt részéről !e akarják kicsinyelni Vágiék párt- aiakitásáí, de bármikép álljon a dolog, a tényekből kétségtelen az, hogy a szociáldemokrata párt egy­sége megbomlott s a veze­tőség elvesztette befolyását és hatalmát a munkástöme- gek felett. A ____!_______ x____I^JL-Í t___~—i_y - 1? — sz oc alisía muukásíömegekre alapí­tották választási spekulációikat, ma­gukra marodnak a pártvezetőséggel, míg a tömegek most már vagy nem vesznek részt egyáltalában i válasz­tásokon, vagy pedig az újonnan alakultmunkáspártotfogjáktámogatni.' Mindezt azok, akik a viszonyok­kal ismerősök voltak, előre látták, csupán Vázsonyiék és Ruperték hit­ték azt, hogy a szocialista párttal való szövetkezés fogja meghozni ré­szükre a városi választásoknál a győzelmet. A polgári pártoknak — az uj helyzet folytán — ha csak nem akar­nak teljesen összemorzsolódni, a Ripka és a Wolff-párt, valamint a radikális munkásság között, ott kell hagyniok az úgynevezett demokra­tikus ellenzéki blokkot. Minden jel arra is mutat, hogy ez meg fog tör­ténni és az a természetellenes szö­vetkezés, amelyet demokratikus ellen­zéki blokk néven ismerünk, ugyan­csak fel fog bomlani már a legkö­zelebbi napokban. Bekövetkezik az azért is, mert eddig is — Vágiék akciójától füg­getlenül — olyan éles ellentétek merültek fel a demokratikus blokk polgári és szociálista csoportjai kö­zött, amelyek áthidalhatatlanoknak bizonyultak. Ezek az ellentétek nem­csak tárgyi okokból fakadtak, hanem közrejátszottak a személyi kérdések is, mert hiszen köztudomású, hogy a szociáldemokraták elégedetlenül vették tudomásul az egykori városi törzsfőnöknek, Ehrlich G. Gusztáv­nak a blokkhoz való csatlakozását és magának Ehrlichnek semmiesefre sem akarlak helyet adni a demokra­tikus ellenzéki blokk listáján. .

Next

/
Thumbnails
Contents