Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-11 / 129. szám

65. évfolyam, 129. szám Nagykanizsa, 1925 junius 11, csütörtök Ära 1800 kor«n« T. P. POLITIKAI NAPILAP Burkflutőség és klidóhívat*! Fő-cst 5 Intararban-Telefon 78, nyomda 117. szál« III Hl IIWII■ IIIHIBPWI IBII I IIBIHMHHÍÍllIlIiillll Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Eítílaetésí áia: Egy bóra 80.000 korona Három bóra... —------„. 90.000 korona GE NF - BUDAPEST A Nemzetek Szövetsége — mint megírtuk — hozzájárult a magyar kormány előterjesztései­hez s teljes egészében honorálta Bethlen István gróf miniszter- elnöknek és Smith népszövet­ségi főbiztosnak a szanálás ügyé­ben tett kijelentéseit. Reméljük, hogy a helyes leépítés, a tiszt­viselői fizetés rendezése, az adó­terheken való könnyítés, a ha­laszthatatlan közmunkaakció, a termelés érdekeinek fokozottabb mértékben leendő gyámolitása a legmelegebb megértésre találnak a kormánynál s a szanálás való­ban talpra is fogja állítani ennek az agyoncsigázott országnak sú­lyos gazdasági helyzetét. Annál csodálatosabb és meg- rovandóbb jelenség, hogy ami­kor a miniszterelnök és népszö­vetségi főbiztos csaknem azt mondhatnék, hogy élet-halál S harcot vívnak a Nemzetek Sző- i vétségében képviselt ellensé- j geinkkel, az ország fővárosában, 1 Budapesten egymást érik az \ olyan események, melyek mind j csak azt eredményezik, hogy a j külföld még bizalmatlanabb le- j gyen velünk szemben, mint ' amennyire az és még jobban megnehezítsék kormányférfiaink- nak helyzetét a genfi tárgyalá­sokon. Nem akarunk visszatérni e he­lyen újból a Beniczky Ödön vallomásával megint felszínre került Somogyi—Bacsó-féle ügy­re és pedig annál kevésbbé, mert maga a miniszterelnök- helyettes jelentette ki a kormány nevében, hogy a tettesek kézre- keritése és megbüntetése a kor­mánynak is nemcsak kötelessége, de érdeke is, — hanem utalunk arra a legújabb rémhírre, mely napokon át tartotta magát Buda­pesten, hogy tudniillik Kun Béla repülőgépen Budapestre érkezett és ott rejtőzködik. És utalunk a legújabb indítványra, melyet az ellenzék jegyzett be az indit- ványkönyvbe az államtanácsról. Egy pillanatig sem tagadjuk, hogy tételes törvény újabb tör­vénnyel bármikor megváltoztat­ható s ily irányú javaslatnak előterjesztésére bármelyik nem­zetgyűlési képviselőnek joga van. Van az ellenzéknek elég al­kalma és módja arra, hogy’állást foglaljon a kormány ténykedései ellen, ha erre jogot és okot lát, de a mi meggyőződésünk sze­rint még sem szabad épen azt az időpontot kiválasztania a tá­madásra, mikor Genfben zöld asztal felett milliárdos számok­kal dobálóznak valutánk meg­javítása és közgazdasági életünk ujjáteremtése érdekében. Mi nem kételkedünk az ellen­zéknek hazafiasságában, de el­várhatjuk tőle, hogy az időpont megválasztásában kellő körül­tekintéssel járjon el s taktikájá­nak ne azt a módját válassza, mely legalább is aggodalommal tölthet el bennünket abbeli re­ményünket illetőleg, hogy a sza­nálás végre megveti az ország jövőjének biztos alapját. Budapest, junius 10 Az ország közvéleménye a leg­nagyobb várakozással fordult a genfi tanácskozások felé és most, hogy Bethlen István gróf miniszterelnöknek sikerült elérnie a Népszövetség előtt a magyar kormány előterjesztéseinek honorálását, a legnagyobb érdeklő­dést kiváltó kérdés az, hogy miiyen mértékben fogja valóra válthatni a kormány a gazdasági élet fellendí­tésére irányuló terveit. A Népszövetség felhatalmazást nyújtott a kormánynak, hogy a most következő szanálási félévben és az utána következő félévben is 30—30 millió aranykoronát fordíthasson produktiv beruházásokra és mint értesülünk, a kormány ezeket az összegeket nem annyira az állami beruházások fedezésére, mint inkább a gazdasági élet oly irányú fellendí­tésére fogja fordítani, hogy a pro­duktiv hitelek nyújtása által a ter­melést a gazdasági élet minden vo­natkozásában elősegítse. Az a körülmény, hogy a Népszö­vetség az előterjesztett költségvetést is elfogadta, egyben azt is jelenti, hogy a költségvetésben felvett .12 millió aranykorona ugyancsak beru­házásokra fordittatik. Arról szó sincs, hogy az enge­délyezett összegek teljes egészükben állami beruházásokra fordittatnak. Előreláthatóan nagyobb összeget ki­hasítanak a 30 millió aranykoronából és részben a mezőgazdasági hitel, részben kereskedelmi és ipari hitelek nyújtására fordítják. A miniszterelnök genfi tanácsko­zásainak másik eredménye az, hogy a közeljövőben lehetővé válik a tiszt­viselők státusának végleges rende­zése és ezzel kapcsolatban a fizetés­rendezés ügye is. Számszerű adatok egyelőre nem állanak rendelkezésre atekintetben, hogy milyen arányú lesz a fizetésemelés, mert ez csak a miniszterelnök visszaérkezése után fog megtörténni. A takarékossági bizottság a létszámcsökkentésre vo­natkozó javaslatában hatezerben je­löli meg a tisztviselők csökkenthető számát, ebbe azonban az üzemi al­kalmazottakat nem számították be, amely ugyancsak 1500—1800-ra te­hető. Hogy a különböző fizetési osztá­lyokban a csökkentést hogyan viszik keresztül, erre vonatkozóan a kor­mány a legteljesebbr önrendelkezési jogot tartotta fenn. Általában a most beállott helyzetben is a tisztviselők fizetésének emelése teljesen attól függ, hogy az elbocsátandók milyen kategóriából kerülnek ki. Ha olyanokat bocsátanak el, akik hosszabb szolgálati idővel rendel­keznek, azoknál a teljesítendő nyug­díj és nagy végkielégítések olyan terhet jelentenek, ami által nagyobb arányú megtakarítás nem érhető el. Ha pedig az újonnan jött tisztviselő­ket és kisebb fizetési osztályban lévő­ket bocsátják el, úgy jelentősebb meg­takarítás érhető el, noha a kormány a kis ekzisztenciákra minden lét­számredukciónál tekintettel akar lenni. Ha túl sok a magasabb tisztviselők­nek a száma az egyes minisztériu­mokban, akkor azok számának apasi- tása természetes utón történik meg. A miniszterelnök visszaérkezte után a takarékossági bizottság elő­terjesztéseinek alapján rövidesen meg­kezdődnek a státusrendezési munká­latok és sor kerül azokra a munká­latokra, amelyek előkészítik egyes intézmények összevonását, hogy ily módon azok centralizált működése folytán jelentős megtakarításokat le­hessen elérni. A tabi képviselő kerület Kinevezték a tabi választással kap­csolatban a választási biztost, Szat- máry Béla bírósági elnök személyé­ben. Helyettese Nagay Ferenc dr. törvényszéki biró lett. Az önjelöltek mind visszalépnek és igy a mandá­tumért Kálmán Jenő egységespárti, Pákozdi Sándor kisgazda és Tur- csányi Egon a keresztény ellenzék jelöltje küzdenek. Az ajánlási iveket junius 20-ig kell benyújtani.. Veszprémmegye felirattal fordul a kormányhoz Veszprémből jelentik: Veszprém- vármegye törvényhatósági bizottsága junius 8-án tartotta rendes nyári közgyűlését dr. Magyar Károly fő­ispán elnöklete alatt. Zalamegye április 14-iki feliratát a törvényhatóságok újjászervezése te­kintetében az állandó választmány javaslatára a magáévá tette a köz­gyűlés és kimondta, hogy helyesli a Vármegyék Országos Bizottságá­nak március 21-iki álláspontját, hogy a jelzett törvényjavaslat tárgyalása a történelmi alkotmány és jogfolyto­nosság alapján összeülő kétkamarás országgyűlésre bizassék. A belügyminiszterhez intézett fel­irat kéri a kormányt, hogy a tör­vényjavaslatban biztosítsa a viriliz- m us ban is követelt értelmiség további vezetőszerepét a törvényhatóságokban; a törvényhatósági választójog ne le­gyen szélesebb az eddiginél; a viri- liseket ne városonként és járáson­ként, hanem a vármegye összes leg­több adófizetői válasszák maguk kö­zül. Aggályát fejezi ki a felirat, hogy a törvényhatósági bizottság egyhar- madrészét a községek képviselőtes­tületei jelöljék ki, mert félő, hogy a még meg nem nyugodott viszonyok között a demagógiának jutna ezáltal tér. Végül a törvényhatóság föloszla- tási joga ellen hivatkozik a várme­gyéknek az alkotmányvédelem terén kifejtett fontos szerepére. Bihar, Nógrád egyesitett várme­gyéknek a főrendiház reformjára vo­natkozó feliratát szintén magáévá tette a közgyűlés és feliratban kérte, hogy a vármegyék követküldési jogct megerősittessék és kiterjesztessék, Rövidesen megkezdődik a státus-rendezés Hét és félezer tisztviseiőt kell még elbocsátani Veszprém megye a törvényhatóság újjászervezéséért és a fclsöház reformjáért Zalamegye átirata alapján De kérdezzük, hogy ezzel a jog­gal épen most kellett élnie a nemzetgyűlés egyik tagjának? Épen azokban a napokban, mi­kor a Beniczky Ödön vallomása amúgy is épen eléggé felkavarta a kedélyeket ? Azokban az órák­ban, mikor a miniszterelnök s a népszövetségi főbiztos konszoli­dált magyar állapotokra hivat­koznak, hogy engedményeket érjenek el? Nem, ez az eljárás nem egé­szen ildomos és nem is válik az ország javára. Elismerjük az ellenzéknek létjogosultságát, sőt szükségét is, de a harci modor­ban és eszközökben kissé válo- gatósabbak lennénk — az ország érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents