Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-10 / 128. szám

1925 junius 10. ZALAI KÖZLÖNY 3 A közgyűlés felállva egyhangú lelkesedéssel és a kormányzót éltetve fogadta el a következő határozati javaslotot: Pestvármegye törvényhatósági bi­zottsága hazafias fájdalommal és mély megbotránkozással látja az ország rendje, belső békéje ellen nap-nap után intézett támadásokat s nem tudja kellőképen elitélni azt a vak­merőséget, hogy ezen támadásokba az ország szeretett és nagyrabecsült kormányzójának személyét is bele­vonni merészkednek. Amidőn a vármegye törvényható­sági bizottsága Horthy Miklós kor­mányzó ur őfőméltósága iránti hó­dolatát, szeretetét, hűséges ragasz­kodását nyilvánitja, egyben felkéri a m. kir. kormányt, hogy törvényes hatáskörében tegyen meg mindent az ország rendjének, belső békéjé­nek biztosítása érdekében. A pécsi egyetem uj rektora. A pécsi Erzsébet-egyetem rector magni- ficusává az uj tanulmányi évre Bakay Lajos dr. egyetemi tanárt, a pécsi sebészeti klinika vezetőjét választot­ták meg. Fővárosi bizottsági tagok kine­vezése. Ma érkezik meg húsz szé­kesfővárosi törvényhatósági bizott­sági tagnak kormányzói kinevezése. ősz előtt nem jelenik meg a rádiórendelet. A kereskedelemügyi miniszter mint ismeretes, rendelet­ben intézkedett arról is, hogy min­den egyes rádióállomást be kell je­lenteni az illetékes hatóságoknak, amely azután engedélyt adhat a rádióálomás működésére. A rendelet dacára azonban mégis rendkívül méretekben elszaporodtak a rádió- állomások s egyre többen használták a rádiót. Az érdekképviseletek, vala­mint a rádió-amatőrök sürgetésére illetékes helyen tervbe vették azután hogy véglegesen rendezik a rádió ügyét s az erre vonatkozó rendelet elkészítéséhez hozzá is fogtak. A rendelet végleges elkészítését egy ankét előzte meg, amelyre vala­mennyi érdekképviselet meghívást kapott, kifejtve a készülő rendelet- tervezettel szembeni álláspontját, le­szögezve a maga kívánságait s ja­vaslatait. Az értekezlet után csakha­mar elkészült a rendelet, amely rész­letesen szabályozza a koncessió meg­adását a rádió felállításának lehető­ségeit. Mint hírlik, a kereskedelem­ügyi minisztérium rendeletében a magyar királyi pósta és távírda igaz­gatóságára ruházza a koncenssziók megadásának jogát. Ha tehát a ren­delet megjelenik, csak pósta enge- delmével szabad a rádió álomások- nak működni. A rendelet azonban máig sem jelent meg, s előrelátha­tóan az őszi hónapok előtt nem is igen fog megjelenni. Hirdessen a , Zalai Közlöny“-ben. Ipartestületi nagy­gyűlés Az iparosok és kereskedők sé­relmeik orvoslását s a köz­munkák megindítását követelik Budapest, junius 9 Junius 17-én az egész országban azonos formaságok és ünnepélyes külsőségek között az ország vala­mennyi ipartestülete nagygyűlést tart, amelyen orvoslást kérnek az évek óta felgyülemlett sérelmeikre, azonos szövegű határozati javaslatban kö­vetelik az iparosság teljes összerop­panásának meggátlását, az iparosság jogos kérelmeinek immár halasztha­tatlan teljesítését és ezzel együtt a nemzet e tekintélyes adózó rétegé­nek olyan helyzetbe való juttatását, hogy eleget tehessen a részéről az ország érdekében megkövetelt telje­sítményeknek. Az egész országban mindenütt egyformán pontosan junius 17-én délelőtt 10 órakor kezdődő ipartes­tületi nagygyűléseken az építkezések és közmunkák azonnal való meg­indítása, az építkezések elősegítése, a közterhek elviselhetőbbé tétele, a hitelkérdés megoldása, a baleset­biztosítási és betegsegélyezési sérel­mek orvoslása, a jogosulatlan ipar­űzés meggátlása és a hatósági üze­mek megszüntetése, illetve korlá­tozása szerepel. A nagygyűlésekre mindenütt meg-' hívják a hatóságok fejeit, a főispánt, alispánt, polgármestert, főszolga­bírót stb., valamint a kerületbeli nemzetgyűlési képviselőket is. A tün­tető gyűlésekbe bevonják a keres­kedőket is és az elfogadandó hatá­rozati javaslatok egy-egy példányát nyomban eljuttattatják Bethlen István gróf miniszterelnökhöz a kereske­delemügyi és a pénzügyminiszter­hez is. A kiskanizsai elemi iskola tornavizsgája Nagykanizsa, junius 9 Vasárnap délután tartotta meg a kiskanizsai elemi iskola tornavizsgá­ját. Szintere az iskola előtti tér volt, melyet körőskörül sürü sorokban lepett el a közönség, mig a hivata­los személyiségek az iskolaépület tornáca alatt hosszú széksorokban helyezkedtek el. Ott voltak a város képviseletében dr. Kaufman Lajos városi jegyző, az iskolagondnokság részéről annak elnöke, dr. Hajdú Gyula, a plébánia részéről dr. Vargha P. Theodorik és P. Alajos kiskani­zsai lelkész, a teljes tantestület és még igen sokan Nagykanizsáról is. Az ünnepélyt zárt sorokban tör­tént felvonulás vezette be. Utána a leányok, majd pedig a fiuknak sza­badgyakorlatai következtek. Ezek a gyakorlatok élénk feltűnést keltettek szabatos pontosságukkal és szabá­lyos testtartásukkal. A 30—40—60 méteres síkfutásban győztesek lettek: 30 m. I. oszt. első lett Nagy György (6.2 másodperc); 40 m. II. oszt. első Horváth György (7.1 mp.); 40 m. III. oszt. első Ddvidovics József (7.8 mp.); 60 m. IV./a oszt. első Kovács József (10.1 mp.); 60 in. IV./b oszt. első Ziegler Antal (10 mp.); 60 m. V./a oszt. első Sárecz Ferenc (9.1 mp.); 60 m. V./b oszt. első Anek Ferenc (9.2 mp.); 60 m. VI. oszt. első Tiszai Ferenc (8.3 mp.). Az iskola legjobb futója Tiszai Ferenc. A sulydobáson első lett 2.5 kg. golyóval Kálovics István (V. oszt. 8.15. m.); második 3 kg. golyóval Tiszai Ferenc (IV. oszt. 6.75 m.). A távolugrásban első lett id. Len­gyel József (VI. oszt. 3.62 m.); má­sodik Polanecz József (VI. oszt. 3.53 m.). Élénk mozzanat volt a birkózás s a kötélhúzás; nagyon szépen sike­rült a leányokkal való gulaalakitás s ugyanaz a fiukkal is. Az ünnepélyt a Himnusz hangjai zárták be, mely után dr. Hajdú Gyula elnök intézett beszédet a ta­nítósághoz s az ifjúsághoz. A kiosztott dijakat a kereskedők és iparosok adták össze. Értékük meghaladta a 3 millió koronát. Azzal a megnyugtató érzéssel hagy­tuk el a tornavizsga szinterét, hogy az olyan iskola, melyben ily testi nevelés folyik, feladata magaslatán áll s tanítói kara a legnagyobb oda­adással végzi teendőit a nemzet testi és szellemi erejének kifejlesz­tése érdekében. Öreg keszthelyi gazdászok 40 éves találkozója Keszthely, junius 9 A 40 évvel ezelőtt végzett gazdá­szok e hó 7-én tartottak találkozót Keszthelyen, amelyen 21-en jelentek meg és pedig: Regensperger János jószágfelügyelő (Vasvár), Boár Jenő ny. intéző (Székesfehérvár), Tonay Lajos jószágfelügyelő (Pécs), Garay Béla jószágigazgató (Geszti), Heffler Ferenc tiszttartó (Tűrje), Krommer Gyula földbirtokos (Alap), Kummer Mihály főpénztáros (Keszthely), Mi- hályfy Károly jószágigazgató (Vesz­prém), Lászlóffy Gusztáv földbirto­kos (Rákosszentmihály), Tornáczky Kálmán ny. szőlészeti és borászati felügyelő (Veszprém), Vehrmann Géza székesfővárosi közélelmezési tanácsos (Budapest), Salgó Gábor kereskedő (Balassagyarmat), Dezsényi Béla áll. kertészeti tanintézeti főigazgató (Bu­dapest), Johannidesz Géza jószág­felügyelő (Dunaszekcső), Kollár Ist­ván jószágigazgató (Győr), Pretten- hoffer Jenő intéző (Lébény-Moson- szentmiklós), Ráth Ferenc jószág­bérlő (Tarád), Szeless János főszám­vevő (Keszthely), Vidosfalvy Ernő számtartó (Keszthely). Tanáraik kö­zül megjelentek : Czajlik István volt akad. intéző, ny. földmivesiskolai igazgató és Jahm József orsz. fő­vegyész. Az öreg gazdászok 6-án este részt- vettek a jelenlegi gazdászok Jókai- ünnepélyén. Ekkor kezdődött az ujraismerkedés. Másnap reggel 8 órakor Stefaics Aladár apátplebános ünnepélyes Te Deumot tartott, melyen résztvettek a jelenlegi gazdászok és a tanári kar is. Mise után az akadémia Aulájában tisztelegtek Sztankovics János igaz­gatónál és beírták nevüket a vendég­könyvbe, majd .a tornaterembe vo­nultak. A Praxi-banda eljátszotta a Hiszekegyet. Mihályfy Károly v. if­júsági jegyző üdvözölte a megjelen­teket. Sztankovics János min. tan., az akadémia igazgatója elővette a régi anyakönyveket, felolvasta az egykori tanárok névsorát, majd a hagyomá­nyokhoz híven „katalógust“ olvasott. Vitéz Csák László II. éves akad. hallgató a mostani hallgatóság ne­vében üdvözölte a veterán praxikat. Dezsényi Béla főigazgató felelt a megható szavakra. Heffler István is buzdító szavakat intézett a fiatalság­hoz. Ezután felállással rótták le ke­gyeletüket a holtak iránt. Dezsényi Béla 5 év múlva uj találkozót indít­ványozott. Sztankovics János igazgató indít­ványt tett, hogy mindhárom akadémia hallgatói szerezzenek egy vándor serleget s minden évben egy más akadémián pünkösdkor vagy ilyen találkozó alkalmával a szónok e ser­leggel a kézben figyelmeztesse a mindenkori ifjúságot az átkos trianoni békére és buzdítsa, hogy törekedjék Nagy-Magyarország feltámadásáig, akkor pedig falaztassék be valame­lyik akadémián. Az indítványt nagy tetszéssel fogadták azzal a módosí­tással, hogy a serleget a keszthelyi akadémia csináltassa meg, „Georgi­con“ legyen a neve s az ország ösz- szes volt gazdászai hivassanak fel adakozásra. A gyűjtést a jelenvoltak azonnal megkezdték. Befejezésül a praxi-banda eljátszotta a Himnuszt. Ezután a társaság a régi sörkertbe vonult, majd az „Amazon“-szállo- dában diszebéd volt. Délután Reischi Richárd nemzetgyűlési képviselő és Reischi Imre városbiró Hévizén lát­ták vendégül az öreg praxikat. Szemere Miklós végrendelete a kúria előtt. Ismeretes, hogy Szemere Miklós 5 milliárd értékű vagyonát Szemere Gáspár kiskorú fiára, Istvánra hagyta. A végrendelet miatt az oldalági rokonok pert in­dítottak a 18 éves Szemere István ellen. Kérték a törvényszéket, hogy alaki okok miatt semmisítse meg Szemere Miklós végrendeletét. — A budapesti polgári törvényszék annak idején megsemmisítette a vég­rendelet. Fellebbezés folytán a ki­rályi ítélőtábla elé került az ügy. A tábla megváltoztatta a törvényszék határozatát, kimondotta, hogy Sze­mere Miklós végrendelete szabály­szerű körülmények között jött létre. A királyi kúriánál tegnapra tűzték ki a tárgyalást, mely déli fél 1 órakor fejeződött be. Fél 3 órakor hirdették ki az ítéletet, mely az óriási vagyont a kiskorú Szemere István jogos örö­kének mondta ki. A felpereseket 200 millió korona megfizetésére ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents