Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-09 / 127. szám
3 ZALAI KÖZLÖNY 1925 junius 9. Ezekre való tekintettel a tanács tudomásul vette az 1925—26. évi magyar költségvetést, melyben mára pénzügyminiszter által előirányzott adómérséklések is bennfoglaltatnak. Figyelemreméltó körülménynek találták, hogy az egyensúly nem is egészen 6 hónap alatt helyreállott, a magyar korona stabilizálódott. Elismeréssel vettük tudomásul az eddig elért megtakarításokat. A bizottság hozzájárult a kormány javaslatához, mely a tisztviselői fizetések felemelésére vonatkozik. Hozzájárul továbbá, hogy a folyó évi költségvetés többletén kívül a népszövetségi kölcsönből 30 millió aranykoronát s esetleg decemberben a viszonyok szerint újabb összeget is, beruházásokra fordítsanak. ■%««!■ WWWMlM BELFÖLDI HÍREK Elkobozták a Népszavát. A budapesti királyi büntetötörvényszék vizsgálóbirája elrendelte a Népszava junius 7-én megjelent számának a lefoglalását. A Népszavát a vizsgálóbíró sajtó utján elkövetett kormányzósértés miatt foglaltatta le. A rendőrség a lefoglalást foganatosította. Tűzvész Sátoraljaújhelyen. Tegnap délelőtt Vall órakor Sátoraljaújhelyen nagy tűz támadt, mely a város szélén kéménytüzből származott. 40 ház leégett, 6 utcára terjedt ki a tűz. A szerencsi és miskolci tűzoltóság kivonult. Eddig a tüzet még nem sikerült lokalizálni. Utlevélügyi rendelet. A belügyminiszter elrendelte, hogy az európai államokba, különösen Hollandiába kért útlevélnél az utazás célját a kiállító hatóság pontosan állapítsa meg, mert tömegesen mennek ki azzal a céllal, hogy az illető külföldi államból, igy Hollandiából jussanak Amerikába s minthogy vízumot szerezni ott sem tudnak, habár minden pénzüket elköltik reá, áldozatául esnek a nemzetközi emberkereskedelemnek, vagy jobb esetben is nyomorognak. Tüntetés a kormányzó mellett. Budapest társadalmi egyesületei együttes ülésükön elhatározták, hogy csütörtökön tüntető felvonulást rendeznek a kormányzóhoz, hogy demonstráljanak az őt ért vádak ellen. A tüntetéshez a - közeli városok és községek is csatlakoznak. A kormányzó balesetének híre. Az a hir terjedt el tegnap a fővárosban, hogy a kormányzót lovaglás közben baleset érte. A kormányzó kabinetirodája közli, hogy a hir nem felel meg a valóságnak s úgy keletkezett, hogy a kormányzó bátyja, Horthy István lovassági tábornok leesett lováról, anélkül azonban, hogy baja történt volna. Magyar—görög szerződés. Junius 4-én Bécsben kicserélték a magyar—görög szerződést. Pénznemek elfogadása a postán. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a póstahivatalok az államjegyekből a következő mennyiséget tartoznak elfogadni: a 100 koronásból és ennél kisebb értékű állam jegyekből legfeljebb 100 darabot, 5000 K-ból és ennél kisebb, de 100 K-nál nagyobb állam jegyből legfeljebb 500 darabot, a 25.000 K-s és ennél kisebb, de 5000 K-nál nagyobb államjegyekből legfeljebb 1000 darabot, a 25.000 K-nál nagyobb értéküeket korlátlan mennyiségben Ugyanennyit tartoznak elfogadni magánfelek is kifizetés alkalmával. Ha azonban valaki ragaszkodik, hogy a posta a megszabottnál többet fogadjon el egy pénznemből, úgy a posta külön időt jelöl ki az összeg átvételére. A rendelet tömeges feladásnál pénzjegyzék kiállítását megkívánja. Nagykanizsa vasúti kedvezményt kapott a Balatonra Három napra érvényes 25 /o-kal mérsékelt áru jeggyel utazhatnak a nagykanizsaiak a Balatonra Nagykanizsa, junius 8 Ezév április 30-án „Kedvezményes jegyeket kérünk a Balatonhoz Nagykanizsa részére“ cim alatt cikk jelent meg a Zalai Közlöny-ben, mely kérte a város vezetőségét, hogy járjon el a vasutigazgatóságnál a budapestieknek nyújtott vasúti fürdő-kedvezményeknek Nagykanizsa részére való biztosítása ügyében. A Zalai Közlöny cikke élénk visszhangra talált a város közönsége körében, minek következtében dr. Sab- ján Qyula polgármester és dr. Krátky István főjegyző a városi tanács nevében eljártak a vasutigazgatóságnál a nagykanizsaiak kedvezménye ügyében. Régi panasza ugyanis városunknak, hogy a kedvezőtlen földrajzi ! fekvés következtében a szabadban való fürdés áldásait nélkülözni kénytelen. Ehhez járul az is, hogy az egyébként is csekély befogadóképességű müuszoda használhatósága majdnem teljesen megszűnt. A hely- I zet tehát az, hogy a nagykanizsaiak nyáron át szabad fürdő nélkül maradtak. A városi tanács a balatoni fürdőhelyekre 3 napi érvénnyel biró 35 százalékos és 24 órás érvénnyel biró 50 százalékos kedvezményű menettérti jegyek kiadásának engedélyezését kérte, Kérte továbbá a 236-os Balatonszentgyörgy-Nagykanizsaközt közlekedő u. n. iskolavonatnak vagy a sinautó-járatnak ünnepnap reggelén Nagykanizsáról Balatonboglá- rig, következő reggel pedig vissza Nagykanizsára való indítását, hogy ezáltal a kirándulók és nagykanizsai villatulajdonosok egy-egy napot a Balaton-parton tölthessenek. Ezzel nem csak Nagykanizsa, hanem a vonalon fekvő többi községek lakói is a Balatonra járhatnának fürödni. A városi tanácsnak a vasutigaz- gatósághoz intézett ilyenirányú kérelmére szombaton érkezett meg az igazgatóság válasza. Az igazgatóság válaszában hivatkozik arra, hogy Nagykanizsáról főként a hozzá közeleső balatoni fürdőállomásokat látogatják s ezesetekben a menetdijak úgysem jelentenek súlyos megterheltetést a fürdőzni kívánó közönségre, mert a menetdijak csak fél béke-paritáson állnak. Hivatkozik az igazgatóság arra is, hogy békeidőben a vasúttársaság már éveken át kísérletezett a nagykanizsaiak részére kedvezményes fürdő- menetdijak beállításával, de akkor azokat nem vették kellő mértékben igénybe. Mindezek ellenére az igazgatóság hajlandó az idén újabb kísérletet tenni a fürdőévadra mérsékelt áru menettérti jegyek kiadásával. Az idei szezonvégi mérleg azután a jövő években adandó kedvezmények ügyében zsinórmértékül fog szolgálni; vagyis, ha az idén a meneídij-mér- séklés nem fog kellő számú fürdőző és kiránduló-közönséget vonzani Nagykanizsáról a Balaton mellé, akkor a jövőben a város nem tarthat számot jelentősebb kedvezményekre. A most szeptember 30-ig megadott kedvezmények a következők: Nagykanizsa állomásról A Duna- Száva-Adria Vasúttársaság Balatón- menti fürdőállomásaira és megállóhelyeire és az azokról történő visszautazásra szóló, 25 százalékkal mérsékelt gyors- és személyvonati, a jegy lebélyegzésének napját első napnak számítva 3 naptári napig érvényes, szeptember 30-ig bármely napon váltható menettérti jegyeket fognak kiadni. A bűn virága ... Irta: kőzépgulácsi Péczely László (3) Amint ezt Dénes és Gergely meghallotta, teljes fegyverzetben lóra kaptak és Váradon a magyar seregek parancsnokánál jelentkeztek. Búcsúzóul csak ennyit mondtak: — Bálint, szeresd teljes szivedből- lelkedből Vicát és el ne hagyd! Borcsa nénénk tanácsát pedig jóban- rosszban meghallgasd. Ha Isten megsegít, úgy majd visszatérünk, hogy a szabad hazában boldogan s nyugodtan együtt élhessünk. Két tüzes, fekete arabs paripa a Duruzslay testvérekkel eltűnt a vá- radi utón. A szeretet pedig a Gondviseléshez titkon e kérdést intézte: vájjon visszatérnek-e?... * * * Az egyesült magyar sereg nyomja vissza Temesvár felé le a törökhadat. A magyar vitézség csodákat müvei. Ali basa hatvanezer főnyi serege ellen küzd az aránylag csekély magyar had. Bár magyar részről mindenki oroszlánmódra küzd, mégis a túlerővel szemben változó a hadiszerencse. E túlnyomó erővel szemben küzd Dénes s Gergely is. Ádám, a magukkal vitt hűséges cseléd, urai számára vacsorára fanyárson avas szalonnát pirít. Egy véres és küzdelmes nap után az őrtűz mellett ült a két testvér. Az őrtűz vörös fénye arcukra verődött és fölöttük az égbolton, a békesség honából, millió csillag ragyogott. A gond nehéz lakat. Lezárja és hallgatásra készteti az ember] ajkát. Dénes és Gergely is némán, szótlanul ültek a tűz körül s belé bámultak. A hazára és haza gondoltak. Ezalatt otthon Váradbükkösdön Bálint is fönnvirraszt; álmát elűzi a szerelmi bánat és a honfigond. Váradról kiküldve, kikiáltók járják be Bihar-országot. Fölhívnak a haza nevében minden hazafit, hogy szálljon síkra a török ellen, mert Ali basa a török sereg fővezére, hatvanezer emberrel Várad ellen vonul és a küzdő magyar sereg, a nagy túlerővel szemben segítségre szorul. Az éjt elűzte végre a hajnal s megvirradt. A gondot, a lelkiismeretet az éj csendje és sötétje még csak feketébbre festé és Bálint a fölkelő nap elsősugarával megköny- nyebbültenfölsóhajt: „Isten,magyarok Istene, ne adj hazámnak és a lelkemnek több ily sötét éjszakát s szivemre ne küldj ily nehéz próbára tevő kisértetet!“ Ezzel átment2az ősi fegyvertárba s ott a nagy útra készülni kezd. Leakasztotta a falról egyik őse hatalmas szablyáját s harcivértjét és magára ölté. Araszos válla megrendült és hatalmas melle súlyosan zihált és ősei szelleméhez szólva felkiált: „Elkészült a nagy útra és a haza védelmében Duruzslay Bálint is, a legifjabb ivadék. Amint tinéktek volt, úgy neki is a legszentebb a haza. Esküszöm tehát, hogy inkább meghalok, de éljen a szabad s dicső magyar haza, őseim szent hona!“ Ábrist, régi hü szolgáját, ezután magához rendelé s hozzá igy szólott: — Ábris, kedves, hü cselédem, készülj föl az útra; a haza hiv, a haza vár minden hü fiára. Én tehát veled még ma Váradra megyek; harci ménnek kedves fakó lovamat, a Rárót, nyergeled. Ezen megyek el verni a törököt és ha Isten bennünket győzve-élve haza vezet, Ábris fiam, úgy Ráró kedves harci ménemet illatos virággal eteted. Most pedig Bálint befordult Vica hűséges, aggódó hitvese ágyas-szobájába és Vicát köszöntő: — Boldog fölvirradást kívánok Vicuskám ! Ugy-e haragszol rám ? De meg is érdemiem, hogy ifjú szép hitvesemtől ily hamar elpártoltam! De mégse haragudj, hiszen én megmondtam, mikor elvettelek, hogy nekem két szerelmem van: te és a hazám! Zsákba macskát nem árultam. Bocsásd meg hát e hűtlenségemet, de úgy érzem, hogy megfér a szívben békében a haza- szeretet és az igaz szerelem. Két testvér virága ez az emberi léleknek s közülük mindig azt ápoljuk, amelyik veszélyben van. Vica belélátott Bálintnak szivébe és őt átölelve csak ennyit mondott: — Menj, édes jó uram, hisz’ veszélyben a haza. Én pedig majd érted imádkozom, hogy a magyarok hatalmas Istene győzve s egészségben vezéreljen haza. Mire visszatérsz, reád ketten várakozunk, mert tudd meg, hogy méhemben fiad vagy leányod hordozom. Ez édes titokra a két szerető lélek csókban forrott egybe és a csók s boldog tudat a válás keserűségét édes mézével édesítette. * * * Dúl a rettenetes harc. Húszezer magyar vitéz küzd életre-halálra háromszoros túlerővel szemben. A #- rök had meginogni kész. Ali basa ezt észreveszi és maga áll á sereg élére, hogy bátorságot és kitartást öntsön beléje. (Folyt, köv.)
