Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-09 / 127. szám

65. évfolyam, 127. szám Nagykanizsa, 1925 junius 9, kedd Ára 1800 korona T. P. ZAIL KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Sxerkeajetőiég éa kisdóhtvaía! Ffi-ut 5 lataruirbsn-TdeSon 78, nyomda 157. Mám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Siőfisetésl ára: Egy hóra 30.003 korong Három hóra........ ............. 90.QQJ koiou* Ge nfben elfogadták a magyar költségvetést s a tisztviselői fizetések emelését Nem igaz a kormányzó ellen állítólag elkövetett merénylet hire — Nincs kormányválság — Kicsiny az érdeklődés a választójogi javaslat iránt — A nemzet­gyűlés mai ülése Budapest, junius 8 Zsitvay Tibor 3U12 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Az elnöki bejelentések során jelentette a nemzetgyűlésnek, hogy Pakots Jó­zsef napirend előtti felszólalásra kért engedélyt, amit megtagadott. A nem­zetgyűlés többsége sem adja meg az engedélyt a napirend előtti felszó­lalásra. Ezután rátértek a napirendre, a választójogi javaslat tárgyalására. Az első szónok Rákóczi Ferenc, aki elsősorban a titkosságot követeli, mert ezt tartja a konszolidáció biz- jj íositásának. Erkölcstelennek tartja a \ javaslatot, különösen azért, mert a J nyilt szavazásnál is kötelezi a válasz- j tókat szavazásra. A nyilt szavazás mellett felsorakoztatott indokokat nem tartja helytállónak. Amikor a nemzei már szavazott titkosan és megmutatta, hogy nem küld szélsőséges elveket hirdetőket a nemzetgyűlésbe, nem lehet azokat a jogokat elvenni. Kifogásolja az ajánlási ivek rendszerét is, mert j emellett rengeteg alkalmat adnak a csalásra. A jogkiterjesztésnél a foko­zatos fejlődés hive, de ragaszkodik a titkossághoz. A nőkre vonatkozó korhatár megállapítását elfogadja, mert szerinte azoknak a nőknek, kik térden felül érő szoknyákban járnak s meztelenségüket mutogatják az utcán és a strandon, nem kell a választójog. A javaslatot nem fo­gadja el. Bartos Andor válaszol Rákóczi beszédére s azt hangoztatja, hogy a kormánynak a konszolidáció terén végzett munkáját nem lehet lekicsi­nyelni s a többségi párt állandóan arra törekszik, hogy a tisztviselőknek és nyugdíjasoknak nyugodtabb meg­élhetést biztosítson. Sok fontos szo­ciális probléma van, amelyet meg kell oldani, de a mai nehéz viszo­nyok között egyszerre keresztülvinni nem lehet. A választójog kérdésében a nyilt szavazás hive. A nők választójogá­nál nem olyan elzárkózott, mint Rá­kóczi Ferenc. Szomorúan állapítja meg, hogy ennek a fontos törvényjavaslatnak a tárgyalása olyan kis érdeklődést vált ki a Házban és a közönség köré­ben is. A kisebbségi képviseleti rendszert nem tudja elfogadni, mert azt látja, hogy a legnagyobb államok sem ve­zették be. Fővárosi példákkal iga­zolja, hogy még a lajsíromos válasz­tásnál is maradnak képviselet nélkül j töredék számok. Több szakasznál határozati javaslatot fog beterjeszteni, addig is a javaslatot a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Farkas István: A választójog az egyetlen csatorna, amelyen az erup- ciókat le lehet vezetni s ez az az ut, amelyen az állam fejlődése haladhat. A kormány a népesség többségének semmiféle érvényesülést nem enged meg. Ha ez tényleg igy van, nem lehei elképzelni, hogy eredménnyel harcolhatnak a javaslat ellen. Bánffy Dezső és Justh Gyula is elvi ellenfelei voltak a választójog titkosságának, de később aztán együtt küzdöttek velük a titkosságért. A nyiltszavazás az osztályuraiom biz­tosítását jelenti és egyoldalú és ri­deg osztálypolitikát teremt. Beszél a nők választójogáról is, akiket egyenlő képességiieknek tart a férfiakkal és ezért részükre is követeli a választó­jog kiterjesztését ugyanolyan mérté­kig, mint a férfiaknál. A javaslatot nem fogadja el. Utána Rupert Rezsői szólítja a jegyző. Rupert kéri a tanácskozóké­pesség megállapiíását. Mivel a Ház nem tanácskozóké­pes, Zsitvay Tibor elnök az ülést felfüggeszti és szünetet rendel el. Szünet után Rupert Rezső mondja el beszédét. Utána az elnök napirendi indítványt tesz. A szociálisták részé­ről, mint minden ülésen, ma is napi­rendi vitát provokáltak a Somogyi— Bacsó gyilkosság parlamenti bizott­ságának kiküldetése ügyében. A sző­ciálisták szónoka Kabók Lajos volt, kit mentelmi elé is utasítottak. — Eckhardt Tibor ellenzéki létére az elnöki napirend érdekében szólalt fel állandó és meg-megujuló viharok közt. Közben Platthy Györgyöt is mentelmi elé utasították, ki az ülés végén megkövette a Házat. A többség végül is az elnöki in­dítványt fogadta el. Ülés vége este fél 8 órakor. Az ellenzék nem tágít a So­mogyi-Bacsó ügyben Szilágyi Lajos az újságíróknak kommünikét adott át, mely szerint Vass József dr. miniszterelnökhelyet­tes két turnusban magához hivatta az ellenzéket és kérte, vegyék le na­pirendről a Somogyi—Bacsó gyilkos­ság ügyét, annyival is inkább, mert hajlandó más ügyészt megbízni a kivizsgálással és kihallgatni a Benicky által megnevezett tanukat. Peidlék ragaszkodnak a parlamenti bizottság kiküldéséhez, Szilágyiék ellenben hajlandók megfontolás tár­gyává tenni a dolgot. Délután a baloldali demokratikus blokk értekezletet tartott s azon el­határozta, hogy továbbra is ragasz­kodik a parlamenti bizottság kikül­déséhez. A kormányzó elleni merény­let híre A szociáldemokraták látva, hogy a Beniczky-ügyből nem lehet olyan tőkét kovácsolni mint amilyenre szá­mítottak és látva, hogy a külföldi sajtót is hidegen hagyta a kérdés, most uj szenzációkat akarnak a köz­véleménybe vetni, csak hogy zavart okozzanak. így ma délelőtt a nemzetgyűlés folyosóján meg nem állapítható for­rásból azt a hirt terjesztették, hogy a kormányzó ellen merényletet követ­tek el. A hir valótlansága- percek alatt kiderült. A kormánypárti képviselők közt a folyosón folytatott beszélgetésekben az a vélemény alakult ki, hogy a kormány eddigi állásfoglalása volt az egyedül helyes állásfoglalás s ezen a kormánynak meg is kell ma­radnia. Ellentétek a kormányzó és a miniszterelnök között Valószínű, hogy egyes lapok fel fogják vetni a szenzációs mende­mondákat, melyeket céltudatosan tér- . jesztenek a szociálisták s melyek j szerint a kormányzó és a miniszter- • elnők'lközött ellentétek merültek fel. Az egyik reggeli lap közli Peyer Károly állítólagos nyilatkozatát, hogy az államtanács ügyében már féléve tárgyalt több egységespárti képvise­lővel. Ebből is valószínűnek látszik, hogy mivel a szociáldemokraták lát­ják, hogy fellépésük a kormány­zónak nem ártott, a kormánypárt felbomlását igyekeznek hiresztelni. Peyer leleplezései a folyosón telje­sen hatástalanok maradtak. Kormány-válság Ellenzéki politikai körökben ma az a hir terjedt el, hogy kormány- válság van, melynek legrövidebb időn belül komoly következményei lesz­nek. A válság-hirek alapjául a leg­magasabb hely bizalmának megren­dülését jelölik meg s hozzáfűzik, hogy a kibontakozásra nézve már megfelelő lépések is történtek, sőt személyi kombinációkat is hoztak forgalomba. Miniszterelnök-jelöltnek Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­nisztert emlegetik, ki természetesen felháborodással fogadta a róla elter­jedt híreket s megállapította, hogy céljuk csak zavarkeltés és átlátszó kísérlet a kormány tagjai közt fenn­álló egyetértés megbontására. Farkas István 3 napos kizárása A nemzetgyűlés mentelmi bizott­sága Fáy Gyula elnökletével déli 12 órakor tartott ülésén Rubinek István előadásában javasolta Farkas István nemzetgyűlési képviselőnek a Ház üléseiről három napon át való kitiltását. Győrfy Imre és Rupert Rezső kisebbségi ellenvéleményt je­lentettek be. Zárt ülés Genfben Genfből jelentik: A Nemzetek Szövetségének tanácsa ma délelőtt rövid zárt ülést tartott, melyen elfo­gadta az ülésszak napirendjét. Dél­előtt 11 órakor megnyílt a tanács XXIV. nyilvános ülése. A genfi tanácskozások eredménye Genfből jelentik : A Nemzetek Szö­vetségének pénzügyi bizottsága a magyar kormány képviselőinek meg­hallgatása után befejezte tanácsko­zásait és közölte a magyar delegá­cióval véghatározatát. I A Nemzetek Szövetsége nagy | örömmel vette tudomásul Magyar- ország szanálásának előrehaladott­ságát és megállapította, hogy február óta a helyzet örvendetesen javult.

Next

/
Thumbnails
Contents