Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-06 / 125. szám

65. évfolyam, 125. szám Nagykanizsa, 1925 junius 6, szombat Ära 1800 korona v p. Aliopi.ni hivatal 24 POLITIKAI NAPILAP Ssmktutöiég és kiadóhivatal Fő-ai 5 luterurban-Telaton 78, nyomda 117. szán Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetés! ára: Egy hóra 80.000 korona Három hóra ............~. 90.009 korona ÜR ES TÜNTETÉS A szociáldemokratapárt régi szokásához híven a Beniczky- ügy tárgyalását is sztrájkkal zárja le s ez okból Budapesten 24 óráig nem jelentek meg az újsá­gok. Bevallott indoka ennek a határozatnak az, hogy a királyi ügyészség elkoboztatta azokat a lappéldányokat, amelyekben Be- niczkynek fantasztikus röpirat- jellegü vallomása megjelent. Te­hát, ha figyelemmel elemezzük e ténykedésüket, megállapítható, hogy a jogrend és közbiztonság fenntartására hivatott hatóságnak hivatalos intézkedésére is politi­kai demonstrációval felelnek. Hi­szen a királyi ügyészség minden eljárása csak tételes törvényben gyökeredzhetik; ennek alapján hozta meg az Az Ujság-o t el- kobzó határozatát, amiből az is következik, hogy a sztrájk tulaj­donképen a tételes törvények alkalmazása miatt következett be. Dacára annak, hogy az utóbbi időkben már egészen demorali- zálódótt az a komolyság, amely- lyel a közvélemény a sztrájko­kat kelletlenül beveszi, mégis kissé frivolnak tartjuk a szociál­demokrácia e fegyverének alkal­mazását egy olyan kérdésben, amely már mint közönséges bűn­ügy, a büntető bíróságok hatás­körébe utaltatott át. Azt hisszük különben, hogy a szocialisták maguk is látták azt az elszigeteltséget, amely rájuk nehezedett a Beniczky-ügy parlamenti tárgyalásakor és nem fogják a politika porondján újabb demonstráció tárgyává tenni azt az ügyet, amely immár büntető bíróságnál várja az igazságszol­gáltatásnak sújtó kezét. Viharok a Házban a Somogyi- Bacsó ügy miatt Bethlen előterjesztette Genfben a tisztviselői fizeté­sekről szóló javaslatot — Beniczky Ödönt kigolyózzák a Nemzeti Kaszinóból Budapest, junius 5 A Beniczky-ügy politikai kihasz­nálására irányuló kísérlet tegnapi kudarca után politikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a bal­oldali ellenzék még egy Ízben meg­kísérelné ennek a politika előterébe való hozását. A parlament folyosóján nagy élénk­séggel tárgyalják azokat a híreket, amelyek arról adnak számot, hogy Beniczky Ödön vallomása az „Az Újság" számával szinte egyidejűleg jelent volna meg a kisantant sajtó­jában. A kormányt támogató pártok, valamint a jobboldali ellenzék ener­gikus formában követeli az ügy e részének mielőbbi megvizsgálását és előreláthatólag preventív intézkedé­seket kívánnak arra nézve, hogy az országot, annak kormányzóját vagy államformáját sértő vagy gyalázó közlemények ezen az utón ellensé­ges sajtóba ne kerülhessenek. Nagy érdeklődéssel tekintenek ál­talában Bethlen István gróf miniszter- elnök genfi szereplése elé, amiről eddig közelebbi értesülések nincse­nek, minthogy a népszövetségi tanács • pénzügyi bizottsága a magyar kérdés tárgyalását megkezdte ugyan, de valószínűen csak szombaton fogja befejezni. Andrássy Gyula a Beniczky- ügyről Andrássy Gyula gróf kijelentette nyilatkozatában, hogy Beniczky elha­tározásáról nem tudott, hosszabb idő óta őt nem látta és nézete szerint is az ország érdeke a kérdés teljes tisz­tázása. Beniczkyt párbaj miatt is elítélték Beniczky Ödönt egyébként Gaál Gaszíon képviselővel folytatott pár­baja miatt tegnap újabb 6 napi fog­házbüntetésre ítélték. Gaál Gasztont ugyanekkor 3 napi fogházra Ítélték. Mint értesülünk, a Nemzeti Kaszi­nóban mozgalom indult meg Beniczky Ödön ellen s többen kigolyózási in­dítványt akarnak ellene beadni. A nemzetgyűlés ülése Háromnegyed tizenegy órakor nyi­totta meg a nemzetgyűlés mai ülé­sét Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések . után folytatták a vá­lasztójogi javaslat tárgyalását. Az első felszólaló Kun Béla. Beth­len István gróf hódmezővásárhelyi titkos választás utján való megvá­lasztása után csodálkozik, hogy most a titkos választási rendszert nem akarják kiterjeszteni. Megállapítja, hogy a mostani helyzet nem alkal­mas, hogy a közvélemény megnyu­godjék. Kun Béla: A régi függetlenségi törekvésekről beszél. Ismerteti a vá­lasztójogi küzdelem történetét, ez­után az 1918-as választójogi vita lefolyását, a Friedrich-féle rendele­tet, majd a legutóbbi választásokat ismerteti s felemlíti a legutóbbi par­lamenti eseményeket s azt mondja, hogy Tisza István sem csinált volna olyan erőszakosságot. Nem lehet a legfontosabb kérdé­seket pártpolitikai szempontból vizs­gálni, hanem a nemzet egyetemes érdekei kell, hogy érvényesüljenek. kormány tovább folytatja • ed­digi elnyomó politikáját, akkor csak a szocialisták terjeszkedését erősiti meg s a gyülekezési jog korlátozá­sával a földalatti szervezkedést se­gíti elő. Nagyatádi Szabó István kis­gazdaképviselői ma megtagadják sa­ját programjukat. Beszél az iskolahiányról és hogy a beruházások és építkezések elma­radtak. Arra a konklúzióra jut, hogy a nemzet vérkeringését csak az ál­talános titkos választójog teheti egész­ségessé. A kisgazdaosztály, amely kifizette a háború alatt az adósságát, most újból adósságba merül, az adókat fizetni nem tudja. A kisgazdák hely­zete ma nagyon rossz. Búzában kell fizetni, de búza nincs s ha hitelt kapnak is, uzsorakamatot kell utána fizetni. 1923-ban rekord-termés volt, soha akkora állatállományunk nem volt az országban és mégis ugyan­akkor esett legjobban a korona Ez­ért felelőssé teszi a kormányt és a mögötte lévő pártot. A többség hivatkozik a titkosság ellen a megyei törvényhatóságok ha­tározataira, amelyek nagyrészt a tit­kosság ellen vannak, de a várme­gyék vezetői nem is tanultak az el­múlt idők eseményeiből. Ők a -tiszta választásért harcolnak s ezért köve­telik az általános, egyenlő titkos választójogot. A javaslatban nem lát előrehala­dást és épen azért nem fogadja el. Kállay Tamás beszéde elején ref­lektál Kun Béla felszólalására. Csonka­Magyarországon is föl tudna sorolni nagyon sok olyan kerületet, amely­ben titkos szavazás mellett még gróf Apponyi Albertet sem választanák meg. Beszéde további során tiltako­zik az ellen a vád ellen, hogy ezzel a javaslattal a kormány a maga ha­talmi pozicióját akarja megvédeni. Sohasem tapasztalta, hogy a kor­mányt támogató képviselők valami előnyben részesültek volna. Az egységespárt értekezletén min­den alkalommal száz és száz panasz hangzik el és a képviselők intézke­déseket sürgetnek a szorongatott pol­gárság érdekében. Ő maga is szám­talan B-listás érdekében emelt szót, de akciója csak ritkán járt sikerrel. — Az előttem szóló — folytatja — Tisza Istvánról is megemlékezett. Beszédének ezzel a részével nem akarok foglalkozni, mert azt tartom, hogy valaki elég kicsi lehet Tisza István tám dúsához, de nem lehet elég nagy a megvédéséhez. — A nemzetgyűlés tegnapi ülésén lejátszódott eseményekkel kapcsolat­ban figyelmeztetem a szocialistákat, hogy amikor a világon mindenütt a nacionalizmus tör előre, maradjanak meg ők is nemzeti alapon és tartsák maguktól távol a felforgató elemeket. Ezután áttért a törvényjavaslat bírá­latára. A nép egyáltalán nem várja nyo­morúságainak és bajainak megszün­tetését az általános választójogtól. A szociálizmus szép tanait min­denki helyesli, de nem hisz azok nemzetközi erejében. Várták a nem­zetközi szociálizmus felszólalását, mikor a Ruhr-vidéken ölték a né­meteket, vagy amikor nálunk mun­kás-otthonokat, gyárakat pusztítottak, tönkretették a munkások megélhe­tését. Peidl Gyula: Ugyanakkor gyilkol­ták le Somogyi Bélát. Szomjas Gusztáv: Akkor sem til­takoztak, amikor százszámra gyilkol­ták le a jó magyar embereket. Kállay Tamás: Ismerik az állás­pontját ebben a kérdésben, a leg­szigorúbban büntessenek meg min­denkit, aki a törvény, a tisztesség ellen vét. Ezután arról szól, hogy korrekti- vumokkal kell élni a választójognál, mert a túlságosan gyors jogkiterjesz­tés nagy veszély az országra. Ahol gyors volt a jogkiterjesztés, minde­nütt megrázkódtatással járt. Elismeri, hogy a kormánynak nagy 1 HW——BMMTi > ~AT

Next

/
Thumbnails
Contents