Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-05 / 124. szám
65. évfolyam, 124. szám Nagykanizsa, 1925 junius 5, péntek Ára 1800 koron T. P. Alispáni hivatal 24 jüxartmtőség és kiadóhivatal Fő-uí 5 htterarban-Te'eton 73, nyomda 117. Mára POLITIKAI NAPILAP mriiwniMi—i—ííiiiiimniMmTTiiiiiii— i nwiimiiw mi Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfixet&ií éta; Egy hóra 30.000 korom Három hóra... —...... 90.000 korona A Beniczky-Ugy közelebb hozta egymáshoz a kormánypártot az ellenzékkel A nők választójogának feltételei — A tüntető nyomdászsztrájk — A nemzetgyűlés ülése Budapest, junius 4 A politikai téren támadt viharok hullámai lassan elsimulnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a nemzetgyűlés ülését már kisebb érdeklődés előzi meg. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy az a rágiimazási kísérlet, melynek egyik célja a legmagasabb magyar tekintély megtámadása és belpolitikai zavarok előidézése volt, a legsúlyosabb kudarcot vallotta, sőt épen ellenkezőjét érte el eredeti terveinek. A hadjárat nemcsak a legerélyesebb visszautasításra talált, hanem közelebb hozta egymáshoz a kormány pártot és a jobboldali ellenzéket s ezzel a kormány helyzetét voltaképert az egész ellene irányult akció csak megerősítette. * A nemzetgyűlés mai ülését 3/al 1 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint következett a választójogi javaslat folytatólagos vitája, melynek első szónoka Petro- vácz Gyula. Petrovácz Gyula foglalkozik az ellenzék részéről pártját ért támadással. Pártja álláspontját nem tartja a parlamentárizmussal ellentétesnek, mert az csak párt-szempontból nézi a javaslatot s csak ha a párt programjának megfelel, fogadja el. A választójogi javaslat kapcsán szeretné, ha a kérdést nyugvópontra lehetne hozni. Fél azonban, hogy a jelen javaslattal ez nem fog megtörténni. A javaslatban feltétlenül helyesnek és elfogadhatónak tartja a férfiakra vonatkozó rendelkezéseket. Szükségesnek tartja azonban, hogy a nők választójogát is ugyanolyan feltételekhez kössék, mint a férfiakét. A titkos, lajstromos választás alapján áll. Szükséges a titkos szavazás a szociáldemokraták terrorjával szemben is. Hosszasan fejtegeti a lajstromos szavazás előnyeit. A választói névjegyzék előírásánál tervezett bevallási rendszert nem helyesli. Ha a fővárosban a közigazgatási kerületek szerint választottak volna, egészen más lett volna az eredmény. Statisztikai adatokat olvas fel a legutóbbi választási eredményekről s azokkal összefüggésben sürgeti a kerületenkénti választásról szóló törvény mielőbbi megalkotását. A javaslatot általánosságban elfogadja. A nyomdász-sztrájk ügye a Ház előtt Pakots József szóvá teszi a 24 órás tüntető-sztrájkot. Felkiáltások minden oldalról: Mi köze a munkásoknak ehhez a komédiához ? Petrovácz Gyula : Meg kell alkotni a munkaszabadság törvényét. Homonnay Tivadar: Krausz Simi lapját betiltották, ezért van a tüntetés. Kállay Tamás: Madzagon rángatják a vezetőket. Horváth Zoltán: Majd kiszedi a lapokat a Szomjas ur! Szomjas Gusztáv: Bár ne látnék belőle egyet sem! Pakots József: A munkások beszüntették a munkát. Szomjas Gusztáv : Egy zsidó lapot betiltottak és keresztény munkások sztrájkolnak. Pakots József: A belügyminiszter forradalmi eszközöket használt az Az Újsággal szemben. Felkiáltások a Ház minden oldalán a legnagyobb felháborodás és össze-visszaság közepette. — Forradalmi újságot szüntettek be ! Végleg meg kellene szüntetni! Rágalmazott! Tekintélyt rombolt! Esztergályos János: Itt nem szeretik a kritikát. Felkiáltások a Ház minden oldalán : A gazságot nem szeretjük! Lendvai István: Tudták", hogy Pakots fog beszédet mondani, azért léptek sztrájkba a iapszedők. (Élénk derültség.) Pakots József áttér a választójogi javaslatra. Az ellenzék nem reméli, hogy nagy eredményeket érhet el a javaslat tárgyalása során, de azért hagyta fel a passzivitást, hogy megpróbáljon küzdeni a választójog ki- terjesztése érdekében. Hosszasan foglalkozik a javaslat indokolásával. Azt fejtegeti, hogy a javaslat réakciós. Kifogásolja a szükséges előképzettség igazolását és a női választójog korlátozását. Követeli a titkos szavazást. A javaslat nem épit, hanem rombol, ezért nem fogadja el. Reisinger Ferenc: Helyteleníti, hogy a nőknél három gyermekhez kötik a választói jogosultságot. Sok esetben előfordul, hogy a sors elveszi a harmadik gyermeket. A javaslatot nem tartja megfelelőnek, mert a választói jogból igen nagy tömegeket kizár. Sürgeti a választói kerületek felosztásáról szóló törvény megalkotását. Az eskü letételét feleslegesnek tartja. Rothenstein Mór és Klárik Ferenc nem fogadják el a javaslatot. Elnök napirendi indítványa után Horváth Zoltán a Somogyi—Bacsógyilkosság ügyének napirendre tűzését kéri. Erre vonatkozó fejtegetései közben többizben kitört viharban Szeder Ferenc Szomjas Gusztávot rongy csirkefogónak nevezi, miért a Házat meg kellett követnie. A Ház az elnöki napirend mellett döntött. Ülés vége háromnegyed 7 órakor. Az egységespárt értekezlete Az egységespárt tegnap este értekezletet tartott. Elnök elparentálta Heinrich Ferencet, majd üdvözölték Klebelsberget olasz kitüntetése alkalmából. Pintér Ferenc a kormányt üdvözölte a Beniczky-ügyben való erélyes állásfoglalásáért. A belügyminiszter válasza után Bogya János az olasz-magyar kereskedelmi szerződést sürgette. A párt a Kansz nyugdíjasainak memorandumát pár- tolólag terjeszti a kormány elé és tudomásul vette a szociális bizottságnak az ipari nyugdij-biztositásra vonatkozó határozatát. Az értekezlet után pártvacsora volt. Minisztertanács A kormány tagjai pénteken délelőtt 10 órakor a parlament épületében minisztertanácsra jönnek össze. Az ipari nyugdíj intézmény ügye az egységespárt előtt A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt szociális bizottsága csütörtökön déli 1 órakor a parlament jegyzői szobájában Bartos Andor elnöklete mellett értekezletet tartott, melybe bevonták az érdekeltségeket is. Az értekezlet tárgya volt az ipari nyugdíj intézmény megalapítása. Az értekezleten a kormány részéről dr. Fehér Vilmos és dr. Fritz Géza miniszteri tanácsosok voltak jelen. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy az iparosok nyugdíj intézményének kényszer-társulás alapján való megalakítása egyoldalú lenne. Egyöntetűen megállapodtak abban, hogy szükségesnek tartják olyan törvényhozási intézkedés létrehozását, mely valamennyi foglalkozási ágra kitérjedöleg általános aggkori munkaképtelenség és rokkantság esetére vonatkozó biztosítást mond ki. A szociális bizottság ilyen értelemben tesz előterjesztést a kormánypárt plénumának. A Beniczky-Qgy Budapest, junius 4 Beniczky Ödön előzetes letartóztatásának kezdő napja junius 14-re esik, mert akkor tölti ki Beniczky a rája régebben kiszabott 14 napos fogház-büntetést. A kihirdetett végzés ellen Beniczky felfolyamodást jelentett be. Beniczky védői jelentek meg ezután a vizsgálóbírónál és tudomásul vették a letartóztatásról szóló végzést, aminek azonban Írásban való kikézbesítését kérték, amit a vizsgálóbíró el is rendelt. A védők ugyancsak felfolyamodást jelentettek be a vizsgálóbíró határozata ellen, úgy, hogy az ügy második fokon való elbírálás végett a vádtanácshoz kerül, ahol [a letartóztatás kérdésén kívül az „Az Újság" elkobzása miatt bejelentett felfolyamodást is soronkivül letárgyalják. Beniczky fogságának kérdésében a vádtanács zárt ülésben hoz határozatot, azonban az elkobzás miatt intézett felfolyamodás elbírálásánál megidézi az ügyészség a felelős szerkesztőt, kiadótulajdonost és nyomdatulajdonost is, illetve azok jogi képviselőit, mert a sajtótörvény értelmében az elkobzásra vonatkozó kérdés elintézése ellen a feleknek, illetve azok jogi képviselőinek felszólalási joguk van. * A cseh nyelvű sajtó, valamint a Prager Presse, valamint a szociáldemokraták német lapjai ezúttal is nagy örömmel karolják fel azokat a híreket, amelyek Magyarországot a Beniczky-ügyből kifolyólag kellemetlen színben akarják feltüntetni. Egyes lapok rosszhiszemű híreket tesznek közzé a kormányzóról és Magyar- országról. Jugoszláv, román és cseh lapok oly korán közölték teljes egészében Beniczky vallomását, hogy valószínűnek látszik, hogy a vallomást külföldre is előzőleg juttatták el.
